ÖNHITTEKA török hadsereg modern volt.
Korszerűbb, mint a vele szemben álló.
Francia ágyúk, olasz stratégia,
arab pengék és paripák és orvosok.
És fegyelem és hit.
S kémszervezet.A foglyok első csapata: a főurak,
mezétláb már. A szultán Tomorit
sem igényelte a sátor elé, ahol ült.
Némi távolban rakták egyetlen gulába
a fejeket. A pontos munka része volt az is.Harminc év s már fölépült fényleni messze földre
szépsége hirével is Pécsett a büszke dzsámi.
Az uj Siklós, Szigetvár, Eger és
a gyógyfürdők Budán. Csaholtak, nyüszítettek és
iszkoltak az éjben a gazdátlan kutyák.
Illyés Gyula írja (egy kései versében)
2014.01.15. 05:11 bbjnick
Szólj hozzá!
Katyń (Andrzej Wajda filmje)
2014.01.15. 01:11 bbjnick
(E bejegyzés 2008. október 30-án született.)
Katyń...
Andrzej Wajda lengyel filmrendező filmet készített a katyńi mészárlásról.
1939 szeptember elsején Németország megtámadta Lengyelországot. Szeptember 17-én az élethalálharcukat vívó lengyeleket hátbatámadta a Szovjetunió. A szovjet fogságba esett lengyel katonák között huszonkétezer tiszt is volt. E tisztek közül tizennégyezret, a szovjet NKVD (a KGB elődszervezete) irányítása alatt, 1940 áprilisában a szmolenszk-közeli katyńi erdőben módszeresen lemészároltak (egyenként, tarkólövéssel, tömegsírokba lőttek) és elföldeltek.
1943-ban a németek feltárták a katyńi tömegsírokat – a holttesteket azonosították, a családtagokat értesítették –, majd újratemették az áldozatokat.
1945-ben a szovjetek (propagandacélzattal) újólag kiásták a tetemeket, és, mint német háborús bűnt, a nürnbergi per vádpontjai közé igyekeztek emelni a katyńi mészárlást.
Lengyelországban 1990-ig tabutéma volt Katyń. (Ha hivatalosan szóba került, akkor csak a hamis szovjet verzió hangozhatott el, amelyről nagyjából mindenki tudta, hogy hazugság.)
Nem ettem bolondgombát, hogy nekiálljak dicsérgetni Andrzej Wajdát, hogy milyen remekül is oldotta meg a feladatot, egy több mint hatvan éve, a lengyel lelkek mélyén hordozott – és 1990-ig ki sem mondhatott – trauma filmrevitelét. Wajda a ma élő egyik legjelentősebb filmrendező; tudja, miről beszél (bizony, nem mellesleg: apja a katyńi áldozatok egyike volt), érti, mit jelent Katyń, és megtalálja a módját, hogy másoknak is megmutassa.
Írhatnék arról, hogy a filmből négy család (s elsősorban a magukra maradt anyák, feleségek és lányok) „történetén” keresztül értjük meg Katyńt; hogy epizódokat látunk e családok életéből a „lengyelországi hadjárat”, a német és szovjet megszállás, majd a szovjet megszállás idejéből; hogy Wajda az időrendet megbontja és a kronológia helyébe a tragédia megértésének folyamatát állítja vezérfonalként: erre fűzi föl a cselekményt; hogy a történetbe szervesen beilleszkedő dokumentumanyagokat is emel filmjébe; hogy szereplői valamennyien „hús-vér” figurák (a néző számára nem jelent nehézséget a velük való azonosulás), ugyanakkor szimbolikus karakterek (akik a kor egy-egy tipikus „sorsát” testesítik meg); hogy a „zenei szerkesztésmódnak” köszönhetően az indulásában némi túlzással melodramatikus történet hogyan nő (bennünk) monumentális drámává; és a többi, ebben a fölfogásban. De nem teszem, mert mindez mellékes: a lényeg, hogy a katarzis nem marad el. Wajda – mint lengyel és mint művész – fölnő a feladathoz, és úgy, ahogyan ő (...a ma élő egyik legjelentősebb filmrendező...) tudja, megoldja. És megoldja! Gondoljunk csak bele, mit jelenthet ez a film azoknak a lengyeleknek, akik „magunkban hordozták” Katyńt, és azoknak, akik „most kapják meg örökül” Katyńt!
KATYŃ
lengyel film
Szereplők: Artur Zmijewski, Maja Ostaszewska, Andrzej Chyra, Danuta Stenka
Rendező: Andrzej Wajda
Író: Andrzej Mularczyk
Forgatókönyv: Andrzej Wajda, Andrzej Mularczyk, Przemyslaw Nowakowski, Wladyslaw Pasikowski
Vágók: Milenia Fiedler, Rafal Listopad
Operatőr: Pawel Edelman
A Katyń-film lengyel plakátját nézve fölmerült bennem a kérdés: mi mikor találkozunk olyan magyar filmplakáttal, amelyről a második világháború honvédei, a kommunista terror áldozatai vagy 56 hősei „így néznek vissza ránk” ?
(A bejegyzés) Innét: magyarido.blog.hu/2008/10/30/katy_3
Szólj hozzá!
...ma még az a veszély sem áll fenn, hogy szankcionálják a távolmaradásunkat!...
2014.01.09. 18:17 bbjnick
1 jegyzet
...Németh László annak idején inkább büntetést fizetett, minthogy részt vegyen a választásokon. Ma még az a veszély sem áll fenn, hogy szankcionálják a távolmaradásunkat! Ki kényszerít bárkit is, hogy részt vegyen egy olyan muriban, amit se teste, se lelke nem kíván?... (Innét: mandiner.blog.hu/2014/01/09/gyurcsany_m_egyutt_em#comments)
Szólj hozzá!
...az m3 tévécsatorna nem számít közszolgálatinak(?!)...
2014.01.03. 15:57 bbjnick
1 jegyzet
A jegyzet egy előzménye: bbjnick.blog.hu/2013/06/24/kegyelemdofes_a_vagy_egy_kozszolgalati_televizio_meggyilkolasa
...az m3 tévécsatorna nem számít közszolgálatinak(?!) és a szolgáltatók prémiumcsatornaként kezelik (csak a drága programcsomagokban szolgáltatják/a MindigTV-alapcsomagba sem került bele). Holott az MTV archívuma nemzeti audiovizuális archívum, amelynek minden kockáját az adófizetők pénzéből készítették!... Nohát, nohát! (Innét: mandiner.blog.hu/2013/12/30/nem_lehet_onhittnek_lenni_mandiner2013_iii?fullcommentlist=1#comments)
Szólj hozzá!
„ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART! (...)”
2014.01.01. 05:01 bbjnick
„ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART! 
(...)
Kell, hogy minden ember, miután férfiúvá fejlődött, megállapítsa, minő ideális cél érdekében akar küzdeni, hogy e szerint alakítsa egész munkálkodásának, minden cselekedetének mineműségét. Én részemről egész életemben, minden téren, mindenkor és minden módon egy célt fogok szolgálni: a magyar nemzet és a magyar haza javát. Azt hiszem, eddig is tanújelét adtam e szándékomnak, kevésbé jelentős és fontos cselekedeteimmel, melyek csekély erőmből kiteltek, egyaránt. (...)” (Részlet Bartók Béla édesanyjának írt leveléből, 1903)
Az idézet forrása: Temesi Ferenc: Bartók. Regény. Alexandra K., Pécs, 2012.
