Blogikus fixáció

Kis KÖZÉL, kis MAGÁNÉL, no meg némi KULTÚRA. De mindenek előtt MÉLTÁNYOSSÁG, ÁLLHATATOSSÁG - és BÉKESSÉG!
 
Ugyanakkor: CETERUM CENSEO CARTHAGINEM ESSE DELENDAM!

bbjnick (meg)írja...

Mélymagyarveszély!!!

A bejegyzések...

...teljes címlistája és leadje megtalálható az oldal alján, A BLOG TARTALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS) c. dobozban.

Az olvasók és kommentelők iránti tiszteletből...

...a blogon előzetes moderációt alkalmazok.

Friss topikok / (Leg)Utóbbi hozzászólások

Közösségi blogolás

bbjnick olvassa...

A blog tartalma (Valamennyi bejegyzés)

...

Creative Commons Licenc

„Liberálisokból lesznek a fasiszták” vagy az opportunisták és a mélymagyarok (akik, mint tudjuk, „jönnek a sz*rból”)

2009.02.18. 10:47 bbjnick

 
 
Magyarország pusztulása, ahogy balliberálisaink elképzelik. Pedig, pedig, de nagyot is tévednek... (A kép Eugenio Recuenco munkája. Forrása a Zinternet.)
 
...Egy opportunista (aki magatartásában szükségszerűen csak hipokrita lehet) két létformában képes gondolkodni: az egyik a diktatúra, a másik az anarchia életvilága...
 
Nem először írom le, hogy annál, ha tévedsz, annál csak az a fájdalmasabb, ha tragikus pontossággal beigazolódnak a szavaid. Fél éve írtam egy bejegyzést, a következő bekezdés onnét származik:
 

A magyarországi cigányság mindig is a mindenkori társadalom peremén élt, de sohasem a társadalmon kívül. A magyar-cigány közös történelem folyamán első ízben fordul elő, hogy a cigányság „kollektíven” a többségi nemzet ellen fordul, kivonja magát annak törvényei alól és – jól emlékezzetek majd arra, amit most mondok – ideológiai alapokat kohol a magyarsággal szembeni „szabadságharcához”(?!). Ennek okait keresve három fontos tényezőt kell megemlítenünk: a cigányság a „rendszerváltozást” követő szociális ellehetetlenülését, eladdigi „cigányethoszának” és „cigánytudatának” elvesztését és a ballib ideológiai terror által sulykolt „hamistudat” kialakulását.(1)
 
E „hamistudat” következményei mára a maguk teljes súlyával és rettenetével ránehezedtek a társadalomra. És a társadalom gyakorlatilag tehetetlen. Nem kell ahhoz akadémiai levelező tagság, hogy valaki fölismerje, e két jelenség – a „hamistudat” kialakulása és a társadalmi tehetetlenség – hátterében egyazon probléma áll. Megfogalmazhatnám újra, de mivel már megtettem, hát ismét egy régebbi (2008. júniusi) bejegyzésből idézek:
 
Nemrégiben blogbejegyzést írtam Hadnagy tanár úr te vagy! címmel. A bejegyzést végülis „bevettem” az oldalról, mivel nem éreztem elég világosnak és meggyőzőnek. A Zolika vs. Hadnagy tanár úr-affér csak egy, de igen karakteres szimptómája volt (és – mivel máig is hat, már hogyne hatna! – van) mélybajainknak. És ebben az afférban nagyon látványosan megmutatkozott bajaink eredője, amely minden mögött ott rejtezik: a bűnös részvétlenség.
 
Jó Széchenyi István, a „legnagyobb magyar”, összeomlását követen írta naplójába: „A pusztulás démona megszállotta e planétát, amelyen mi, emberek élünk. Az emberek vétkei, különösen az én gonosz életem, mely mindent felülmúl, amit valaha egy gondolkodó lény elkövetett, készítette elő az utat az ördögnek. Minden nemesebb emberi viszonynak legteljesebb szétrombolása folyamatban van. Csalás, rablás, gyilkolás, halál, megsemmisítés mindenütt napirenden van; és minden, ami eddig történt, csak gyenge kezdet…”
 
Ami ránk nézve itt és most különösen érdekes az Széchenyi bűnről alkotott fogalma (neki volt olyanja is!). Amit ő tudott (és amit mi is, bármennyire is rejtőzködünk, hárítunk, alakoskodunk vagy akár rúgkapálunk ellene, tudomásul kell, hogy vegyünk): a részvétlenség bűn (s őrületében, mert kétségtelenül megőrült, összeomlott a rá nehezedő nyomás súlya alatt, éppen részvéte, felelősségtudata túlhangsúlyozásával próbálja útját állni saját és nemzete tragédiának). Meglehet, olyan régen hallgatjuk már az „egyénelvű társadalom” aberrált himnuszait, hogy el sem gondolkodunk tartalmukon. Pedig ha a részvétet likvidáljuk az egyéni és a közösségi „tudatból”, akkor (kétségtelenül) a felelősségtudat is vele vész, no, és annak következményei már igen kínosan érintik a közösség egészét. Bárki bármit is mondjon, felelősségérzet nélkül nemigen van bűntudat, a bűntudatra való képesség nélkül nemigen működik a jogérzék, ha pedig ki-kihagy a polgárok jogérzéke… Ugye?!
 
Hogyha egy tizenöt-tizenhat éves gyerek megpofozza, megrugdossa idős tanárát, az bűn. Ha valaki ellopja mások értéktárgyait, az bűn. Ha valaki erőszakosan lép fel másokkal szemben, ad abszurdum, megöli, az bűn. No, de miért is? Ki mondja? És ha mondja, akkor?!
 
Bűn, mint ami „vétek az ész, az igazság, a helyes lelkiismeret ellen...”, mint ami „megsebzi az ember természetét és megtámadja az emberi szolidaritást” (hogy csak a legáltalánosabb megfogalmazásokra hivatkozzunk). A bűn az bűn. Persze lehet különféle esetekre különféle narratívákat, olvasatokat, magyarázatokat produkálni, de attól a bűn az még csak bűn marad. Ez van!
 
A bűn nem azért rossz, mert ilyen-olyan törvénykönyvek, ilyen-olyan paragrafusai ezt állítják, hanem azért, mert Isten és ember ellen való vétek. No, nehogy már valaki hascsikarást kapjon a transzcendenciától, szigorúan „racionális síkon” maradva: bármely emberi közösség fennmaradásához és működéséhez két feltétel bizonyosan elengedhetetlen, úgymint: (valamiféle) tradíció és (valamiféle) közösségi etika. Ez mindenütt így működik, ahol emberek élnek, legyen szó törzsközösségről vagy túlérett demokráciáról...(2)
 
Az „egyénelvű társadalom” aberrált himnuszai maró lúgként oldották ki az emberek tudatából és lelkéből a tradíció és a közösségi etika (a kádárizmus után még megmaradhatott) utolsó nyomait is. S tették őket (tettek minket) ezzel végletesen kiszolgáltatottá és/vagy végletesen opportunistává. És aki opportunista, az, nyilván, képtelen a szerves közösségi létezés bármely formájára (értelmezhetetlen számára a közösség fogalma).
 
Egy opportunista (aki magatartásában szükségszerűen csak hipokrita lehet) két létformában képes gondolkodni: az egyik a diktatúra, a másik az anarchia életvilága. Ha megnézzük „elitünk” az elmúlt húsz évben kifejtett ténykedését és megnézzük a gyakorlatilag a társadalomalatti létbe süllyedt cigányságunkon az elmúlt két évtizedben végbement változásokat, nem ugyanoznak az „erőknek” a munkálkodását látjuk-e? A (mind demográfiai, mind szellemi értelemben is tragikusan fogyatkozó) magyarságot, mint gazdaállatot pusztító két „csandala” nem ugyanazt valósítja-e meg? Azok, akik a társadalom fölött (és a törvények fölött) állónak képzelik magukat és azok, akik a társadalmon kívül (és magukat a törvényektől függetlenítve) élnek nem ugyanazt teszik-e az őket el- és fenntartókkal? Az ideológiai diktatúra általi megbénítás és végletes kiszolgáltatás és a többségi társadalommal szembeni már nem is bestiális, hanem egyenesen démoni brutalitás (tébolyult kegyetlenséggel elkövetett rablások, erőszakok, gyilkosságok) nem ugyanannak a „tudatállapotnak” a megnyilvánulásai-e? A hazugságrendszert hazugságrendszerre fölváltó, a későkádári elitből (re)regulálódott újelit (3) és a túlélés egészen szélsőséges technikáinak gyakorlásában is többszáz éves rutinra szert tevő cigányság (a társadalom két legopportunistább szegmentje), bizony, ugyanarra a platformra került: s a részvétlenség világának kiszolgáltatottjaira semmiféle erkölcsi korlátot nem ismerve rontottak rá, mint a pusztulás démonának megszállottjai.
 
Ami e bejegyzés megírására indított, az az elmúlt napok néhány „kisabszurdja”. Talán nem én vagyok az egyetlen, akinek föltűnt, hogy „elitünk” kiszolgáló személyzete, a ménsztrím média skriblereivel az élen - az opportunizmus újabb penetráns megnyilvánulásaként -, sajátos hangütés-áthangolásba (pontosabban egyfajta „kettős beszédbe”) kezdett. Eddig tilalmasnak számító témák kerülnek napirendre – elsődlegesen a cigányságra vonatkozó kérdésekben –, ugyanakkor arra kényesen vigyázva, hogy e témák taglalásánál a problémák valódi felelősei mégcsak véletlenül is megemlítésre kerüljenek. Úgy beszélnek (például) a cigányok által elkövetett nagyszámú erőszakos bűncselekményről (a „cigánybűnözésről”, ami, tudjuk, van, de nincs), mintha e bűncselekmények elszaporodásában semmi szerepe nem lett volna az elmúlt húsz év cigányintegrációt ellehetetlenítő gazdaság- és kisebbségi politikájának (s az ezt a politikát képviselő-erőltető politikusoknak); hasonlóképpen, úgy kritizálják a szerepüket nem megfelelően ellátó eliteket, hogy pontosan nem kerül meghatározásra, kiket is kell „ezen elitek” alatt értenünk. Ez a „beszédmód” pedig sokmindenre alkalmas (lehet), de az érdemi társadalmi párbeszéd (a valós problémák föltárásának és megtárgyalásnak) kezdeményezésére/elindítására semmiképpen. És megintcsak „kivillan a lakkcipő alól a pata”: a cél újólag csak a dezinformálás, e hamis szerepjátékkal az érdemi párbeszéd mindtovábbi ellehetetlenítése.
 
Mindezek tudatában nem ismételhetjük el elégszer Széchenyinek, a „mélymagyar” archetípusának (a sz*rbóljöttnek) szavait: „A pusztulás démona megszállotta e planétát, amelyen mi, emberek élünk. Az emberek vétkei, különösen az én gonosz életem, mely mindent felülmúl, amit valaha egy gondolkodó lény elkövetett, készítette elő az utat az ördögnek. Minden nemesebb emberi viszonynak legteljesebb szétrombolása folyamatban van. Csalás, rablás, gyilkolás, halál, megsemmisítés mindenütt napirenden van; és minden, ami eddig történt, csak gyenge kezdet…”
 
 
 
 

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://bbjnick.blog.hu/api/trackback/id/tr90950194

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2009.02.18. 22:07:41

Hát kedves bbjnick, le a kalappal!
Újraolvasva saját írásaid részleteit és az a kép alakult ki bennem hogy kevés ennyire tiszta és őszinte dolgot olvastam mostanság ebben a témában.
Tudom hogy nem kevés lovetta, de azon gondolkodom folyamatosan, hogy ideje lenne valamiféle komolyabb, nyomtatott változatban is megnyilvánulnod.

Ja, és majd' elfelejtettem! Azért a fotóválasztásért a poszt elején külön gratula! Rákerestem a szivarra -akit korábban nem ismertem- és (hogyismondjamcsak) szabályosan seggreültem. Ennyire lényegien és időnként valamiféle transzcendens módon kevesen közelítik meg manapság a problémák gyökerét. Mindezt ráadásul "trendi" eszközökkel. Ettől aztán különösen hátborzongató a dolog.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2009.02.19. 06:47:48

Kedves @Gasper:!

Köszönöm, köszönöm:-)

És: ez a Recuenco szerintem is elég nagyot szól (főképp kontextusban).

ü
bbjnick

Mormogi Papa · http://iusmurmurandi.blog.hu 2009.02.24. 08:14:40

Nagyon jó írás! A szembenézés bátorsága, ami annyira hiányzik.
Azon gondolkodom, kinek-kiknek küldjem el az elérhetőséget...

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2009.02.25. 15:11:12

Köszönöm, kedves Mormogi Papa! Megtisztelsz.:-)

ü
bbjnick
süti beállítások módosítása