Olvasom Lányi András és @Aristo vitáját a mandiner.blog.hu-n:
És itt: mandiner.blog.hu/2014/10/15/kapitalizmus_vagy_amit_akartok_valasz_lanyi_andrasnak
És itt: mandiner.blog.hu/2014/10/16/valasz_valakinek_lanyi_andras
És itt: mandiner.blog.hu/2014/10/17/egy_kannibal_levele_az_ust_mellol
...Én (emlékeim szerint) kb. 1991 óta nem olvastam olyan nyilvános(!) vitát, amely annyira érdemi lett volna, mint ez az itteni Lányi-Aristo-cicaharc. Komolyan mondom, valamikor a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején mertek emberek ennyire (is) nyíltan vitatkozni nyilvánosan, aztán mindent elöntött az ideológiai-hatalmijátszmás sz_rtenger és f_shab. „És mi most itt vagyunk, és amit mi tudunk és mi belénk szorult, nem tudjuk magyarul, s nincsen megírva az angolul.” És rácsodálkozunk Lányi hiúságának és Aristo cinizmusának koccanására és érteni (pontosabban: érezni) véljük, hogy mit is vett el tőlünk az elmúlt húsz év, mi is a liberálbolsevizmus legnagyobb bűne... (Innét: mandiner.blog.hu/2014/10/17/egy_kannibal_levele_az_ust_mellol#comments)