„(...)
Liberalizmus mint elv csak egyféle van; van különböző kiadása, de az elve egy; vannak különböző megszorításai, de az eszme ugyanaz. Van radikális liberalizmus, mint a franciáké, van mérsékelt liberalizmus, mint a Széll Kálmáné.
Az elv ugyanaz, a formája pedig függ a körülményektől, a véres vagy a mézes szájtól, az elmék ingerültségétől vagy apáthiájától, a szívek gyulladásos vagy kiábrándult voltától. De az ő elvük mindig a mi halálunk; a halál pedig halál marad, ha változik is a kivégzés módja! A radikális liberalizmus ugyanis kötélhalálra ítélne, a doktriner liberalizmus mérget adna be; a békülékeny liberalizmus pedig meleg fürdőbe akarna ültetni, ott legyezgetne s fölvágná ereinket; kötelet nem sodorna, nyakunkat ki nem tekerné, de azt éreznők, hogy gyöngülünk, hogy szemünk káprázik, s a fürdővíz pirosul.
Tessék választani a liberalizmus kedveskedései közt! Mi kell önöknek, békülékeny hazafiak? Kötél? Ha az kell, s ha türelmességük olyan hősies, amilyen hősies a bizalmunk, akkor az is meglesz, még pedig akár a legfinomabb apatini kenderből. Vagy méreg vagy kád kell önöknek, melyből koporsó legyen? Mi kell? Annak, aki élni akar, mindezekből semmi sem kell; de akkor az elv se kelljen neki, mely ezekkel kedveskedik.
(...)”
Megjelent: Esztergom (politikai és társadalmi hetilap), 1901. jún. 16.
„Esztergom, Esztergom, 1895. dec. 25.-1938. máj. 20.(?): politikai és társadalmi hetilap, az Esztergomi Keresztényszociális Gazd. Párt hivatalos lapja; 1920. VIII. 18: az Esztergomi Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának hiv. lapja; 1935. I. 1: Komárom-Esztergom m. keresztény politikai és társadalmi lapja. - Megj. vasárnaponként 8 old. 1919. III. 16-VIII. 24: szünetelt. Szerk. Keményfy Kálmán Dániel, 1898. I. 16: Okányik Lajos, 1899. VII. 9: Horák Ede, 1901. I. 1: Csajka Ernő, XII. 1: Dvihally Géza, 1910. VIII. 14: Rolkó Béla, 1918. IX. 17: Szvoboda Román, XI. 24: Marcell Mihály főszerk., 1919. X. 19: Reviczky Aladár, X. 26: Gábriel István, 1931. I. 23: Homor Imre, X. 9: Gábriel István, 1933. V. 7: Marcell Árpád. Alapító főmunk. Prohászka Ottokár. Kiadók: Keményfy Kálmán Dániel, 1898. I. 16: Prohászka Ottokár, 1910. VII. 3: Pécsi Gusztáv, 1916. I. 23: Rolkó Béla, 1918. XI. 24: Marcell Mihály, 1919. XII. 17: Krompaszky Sándor, 1922. I. 1: Homor Imre, 1932. X. 3: Esztergomi Lapkiadó. Ny: Buzárovits Gusztáv, 1924. I: Hunnia. 88”