„(…) Emlékszem, egyszer egy sikeres kiadóval sétáltam. Olyasféle megjegyzést tett, minőt már azelőtt is sokszor hallottam, s csakugyan, e megjegyzés a modern világ mottója lehetne. Nyilván többször halottam a kelleténél, s egyszeriben rájöttem, hogy nincsen veleje. A kiadó ezt mondta valakiről: »Ez az ember még sokra viszi; hisz önmagában.« Jó emlékszem, hogy miközben szavaira felütöttem a fejem, tekintetem megakadt egy omnibuszon, s rajta megpillantottam az írást: »Hanwell*«. És így szóltam a kiadóhoz: »Megmondjam-e önnek, hol vannak azok az emberek, akik leginkább hisznek önmagukban? Tudom, hol vannak. Ismerek embereket, akik százszorta jobban hisznek önmagukban, mint Napóleon vagy Caesar. Tudom, hogy merre világol a biztonság és siker állócsillaga. El tudom vezetni önt a Felsőbbrendű ember trónusához. Azok, akik igazán hisznek önmagukban, mind a bolondokházában vannak.« A kiadó erre szelíden megjegyezte, hogy szép számmal akadnak olyan emberek, akik hisznek magukban és még sincsenek a bolondokházában. »Igaza van, nincsenek – vágtam vissza – s ha valaki ismeri őket, hát ön az!« A részeges poéta, akinek silány tragédiáját nem fogadta el – hitt önmagában. A roskatag miniszter, aki elől hálószobájába rejtőzött, mert nem kívánt megismerkedni legújabb hőskölteményével – az is hitt önmagában. Ha nyomorúságos individualista filozófiája helyett üzleti tapasztalataira hagyatkoznék, belátná, hogy az önmagunkban való hit legnyilvánvalóbb jele a hitványságnak. Színészek, akik nem tudnak játszani, hisznek önmagukban; és szintúgy az adósok, akik nem tudnak fizetni. Közelebb járna az igazsághoz, ha azt mondanánk, hogy az ember biztosan elhibázza a dolgot, ha nagyon hisz önmagában. A teljes önbizalom: nem csupán bűn; a teljes önbizalom: gyengeség. Tökéletesen hinni önmagunkban: hisztérikus és babonás hit, annyi, mintha Joanna Southcote**-ban hinnénk; s az ilyen emberek arcára van írva, »Hanwell«, világosabban, mint az omnibusz oldalára. Kiadó barátom minderre mély és hatásos választ adott: »Nos, ha az ember nem hisz önmagában, hát akkor kiben higgyen? « (…)”(Részlet Chesterton Igazságot!-jából – a Világhálón is olvasható, sajnos, csak angolul; (többek között) itt: www.gutenberg.org/etext/130)
* Hanwell: Londoni városrész; (többek között) 1831 óta működő elmegyógyintézetéről ismert. (en.wikipedia.org/wiki/Hanwell)
** Joanna Southcote: A XVIII.-XIX. század fordulóján élt önjelölt prófétanő (látnok); követőinek, magyarázóinak mozgalma (southcottiánusok) máig tevékeny. (en.wikipedia.org/wiki/Joanna_Southcott)