1 jegyzet
...Tudják, hogy hol jártam a napokban?
Egy épület bontásánál segédkeztem, amit a cigány szomszédok elkezdtek széthordani és a tulaj úgy döntött, hogy inkább elbontja és ami menthető, azt inkább téglánként, cserepenként, gerendánként, lécenként elmenekíti (elhasználja máshol, feltüzeli, szétosztja a rokonai, ismerősei között), minthogy a „retkeké” legyen. Jónéhány férfiember részt vett a munkában, a szomszédok a telkük hátsó részéből behúzott nyakkal figyeltek (egy néhány téglából --- talán épp a szomszédból lopott téglákból --- összedobott udvari katlant körülülve, amin egy nagy lábasban rotyogott az ebéd). A tulaj mesélte, hogy ha egyedül vagy egy-két családtaggal megy ki a portájára, rendre zaklatják, megjegyzéseket tesznek rá, mocskolják, fenyegetik (őket) --- no, most behúzott nyakú „kuss” volt (s gondolom, annak mérleg(e)lése, hogy mi marad a portán a bontott anyagból, mit tudnak az éjjel elhordani).
Mondom, miközben dolgoztunk, a tulaj mesélt: többek között arról, hogy „bontási hullám“ indult el a településen, mióta szárnyrakapott a „több, mint szóbeszéd” arról, hogy a körzeti rendőrök összeboltoltak a közeli „méhtelep” tulajdonosával, s ezért marad eredménytelen minden nyomozás a környékbeli lopási ügyekben. Történt ugyanis, hogy helyettesítés miatt nem a körzeti rendőrök ügyeltek és egy másik körzet rendőrei jöttek ki a bejelentetésekre, akik --- nyilván, nem lévén beavatva --- meglátogatták a méhtelepet, ahol azon nyomban le is foglalták az ellopott holmikat. S miközben ők ott foglal(gat)tak, (hopp!) megjelent a szabadságos körzeti rendőr, hogy megkísérelje menteni a „helyzetet”. S ezt, állítólag, több károsult végignézte...
(...) Az az állam, amely ilyen helyzeteknek teszi ki tisztességes polgárait, az egy latorállam. S, ahogy láttam/látom, ezt mások is így élik meg. Nem tudom, mikor fog elpattanni a húr, de --- k*rvafix, hogy --- el fog. Érdekes volt látni, hogy egy ilyen helyzetben hogyan viselkedtek ezek a férfiak és még érdekesebb volt látni a cigányok sunyulását, lapulását. Elhiszem, hogy félnek, a helyükben én is félnék. Bárhol a világon, egy ilyen szituációban, a közösség férfiai (mert ez egy olyan/ilyen szituáció volt: a közösség férfiai összegyűltek) a vadászpuskáikkal érkeztek volna. Hát, így...
Innét: mandiner.blog.hu/2012/10/15/osz_972/fullcommentlist/1#c18049223