Föl kellett volna-e oszlatnia a 2014-es melegfelvonulást a rendőrségnek?
Minden kétséget kizáróan igen.
Az alábbi fényképfelvételek tanúsága szerint ugyanis, a 2014-es melegfesztivál résztvevői, garázdaságot követtek el:
„Btk. 271. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
(A bejegyzés) Innét: alegnepszerubb.blog.hu/2014/07/06/fel_kellett_volna-e_oszlatnia_a_2014-es_melegfelvonulast_a_rendorsegnek
***
Apdét vagy kiegészítés, 2014. július 6.:
...A b*zik csak egy dolgot érnek el azzal, hogy ilyen alantas módon provokálják a társadalmat: a többségből kiölnek minden elemi együttérzést, melyet az emberek általánosan éreznek egymás, így a b*zik iránt is. Aztán, ha megváltozik a széljárás és, ne adj Isten, a b*zikat valóban durva atrocitások érik, a közember nem azt fogja gondolni és mondani, hogy „ezt azért mégsem kéne”, hanem azt, hogy „hát, igen, addig jár a korsó (a köcsög) a kútra, amíg el nem törik”. (Innét: mandiner.hu/cikk/20140706_budapest_pride_ket_embert_allitottak_elo#comment3080315
***
Apdét vagy kiegészítés, 2014. július 6.:
„(...) A buzi botrány árán is ki akar elégülni. Az ember megpróbálja megválasztani a helyet, ahová jár, meggondolja, hogy hol fordulhat meg, ahol kevésbé teszi ki magát az intrikának, a megjegyzéseknek, a támadási lehetőségeknek. De ez csak a józanabb felfogású emberekre jellemző, mert a szó szoros értelmében vett buzik ezzel nem törődnek. Holott nem tudják elviselni a támadást, szinte képtelenek a fizikai támadást kivédeni, mégis megreszkírozzák az ilyen veszélyes helyzetekben-helyeken való megjelenést. (...) A buzi azonban botrány árán is ki akar elégülni. A buzik undorítóak. Mindegy, hogy milyen társaságban, milyen miliőben vannak. Ráadásul egy buziról mindenki leolvassa az első pillanatban, hogy ő buzi. A vonaglásából, az affektálásából ez kiabál! Aki ide csúszik, már a nőies hangszínt is átveszi. (...)” (Géczi János: VADNARANCSOK I. Négy élettörténet-rekonstukció --- mek.oszk.hu/02500/02557/02557.pdf)