Blogikus fixáció

Kis KÖZÉL, kis MAGÁNÉL, no meg némi KULTÚRA. De mindenek előtt MÉLTÁNYOSSÁG, ÁLLHATATOSSÁG - és BÉKESSÉG!
 
Ugyanakkor: CETERUM CENSEO CARTHAGINEM ESSE DELENDAM!

bbjnick (meg)írja...

Mélymagyarveszély!!!

A bejegyzések...

...teljes címlistája és leadje megtalálható az oldal alján, A BLOG TARTALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS) c. dobozban.

Az olvasók és kommentelők iránti tiszteletből...

...a blogon előzetes moderációt alkalmazok.

Friss topikok / (Leg)Utóbbi hozzászólások

Közösségi blogolás

bbjnick olvassa...

A blog tartalma (Valamennyi bejegyzés)

...

Creative Commons Licenc

2007. Advent első Vasárnapja

2007.12.02. 05:35 bbjnick

 

 

Szólj hozzá!

...nemcsak a törvény szellemét kapjátok. Megkapjátok ezúttal testestül-lelkestül... Kurt Vonnegut írja...

2007.11.30. 15:45 bbjnick

 
 
„…- Drága barátom, drága Walter Starbuck - mondta Dr. Fender -, hát hogy telt eddig a mai napod?
 
Elmondtam hát neki, hogyan ültem a priccsen, és hogy mindig az a nóta ment a fejemben, Sallyről, aki kinn a kertben salakot szitál.
 
Nevetett. Azóta már beleírt engem is és az esetet is egy tudományos-fantasztikus elbeszélésbe, amelyet - büszkén elmondhatom – épp ebben a hónapban közölt a Playboy, szintén PANAMORC-kiadvány. Szerzője, úgymond, egy bizonyos Frank X. Barlow. Az elbeszélés egy volt bíróról szól, a Vicuna bolygón, két és fél tejútnyira a földtől. A bíró kénytelen volt elhagyni a testét, és a lelke az űrben száll; lakható bolygót és elfogadható új testet keres. (…)
 
Odahaza a Vicunán, meséli [a bíró], az elítélt értelmiségi bűnözőknek, akik visszaéltek a beléjük vetett bizalommal, betömik a fülét, hogy a lelkük ki ne szabadulhasson. Akkor aztán ürülékkel feltöltött mesterséges tavakba merítik őket - nyakig. Akkor aztán a helyettes rendőrbírók nagy teljesítményű motorcsónakkal nekihajtanak a fejüknek.
 
Ő maga, a bíró, meséli, százával ítélte ilyen büntetésre a bűnözőket, és azok kivétel nélkül mindig ellenkeztek, mondván: nem szegték meg a törvényt, legfeljebb a szellemét sértették meg, azt is csak éppen egy picikét. Mielőtt elítélte őket, mindig éjjeliedényt húzott a fejére, hogy messzehangzóbbak és félelmetesebbek legyenek a szavai, majd elmondta a formulát:
 
- Fiacskáim, nemcsak a törvény szellemét kapjátok. Megkapjátok ezúttal testestül-lelkestül.
 
Azután, meséli a bíró, behallatszott, amint a törvényszék melletti tavon bemelegítik a helyettesek a motorcsónakjukat: - Vruuuum-a, vruuuum-a, va-va-va-vruuuuuuuuuuuuuuuuuum!...”
 
(Fordította Borbás Mária)
 
 

1 komment

...Hérakleitosznak tegnap vagy ma: mindegy... Jorge Luis Borges írja...

2007.11.30. 04:18 bbjnick

 
 
HÉRAKLEITOSZ
 
Hérakleitosz sétál a délutáni
Epheszoszban. S egyszerre ott találja
magát, anélkül, hogy akarta volna,
egy csendes és hallgatag folyóparton,
melynek sorsát s nevét nem ismeri.
Egy kő Janus meg néhány nyárfa áll ott.
Nézi magát a tűnékeny tükörben
s egyszerre rábukkan a gondolatra,
mit az emberek nemzedékei
nem fognak elfeledni. Kijelenti:
Senki se lép be kétszer ugyanabba
a folyóba. Állva marad. Ugy érzi,
nagy ámulatára, szent borzadállyal,
hogy ő maga is folyó és futás.
Szeretné visszahozni ezt a reggelt
s az előestét, éjt. De nem lehet.
Elismétli, amit mondott. Kinyomva
látja, világos, jövendő betűkből,
Burnet könyvének egyik oldalán.
Hérakleitosz nem tud görögül. Janus,
a kapuk istensége, latin isten.
Hérakleitosznak tegnap vagy ma: mindegy.
Puszta jelenés, mit egy szürke ember
látott álmában a Red Cedar partján,
egy ember, aki jambusokat számlál,
hogy ne gondoljon Buenos Airesre,
s néhány szeretett arcra. Egy hiányzik.
 
East Lansing, 1976
 
(Somlyó György fordítása)
 
 
J. L. Borges válogatott művei a MEK-en:

Szólj hozzá!

Faludy György írja...

2007.11.27. 00:40 bbjnick

 
 
XCI. SZONET
                    
Mi volna, hogyha Plátó feltámadna
s belépve hozzánk ma este, ahogy
itt ülünk a villanynál s az ablakban
gépek szállnak, mint roppant csillagok?
 
Anyanyelvén köszöntenők; juhsajtot
tennénk eléje, sonkát, friss tejet;
ő enne, inna, meghallgatná Bachot
s azt hinné: mi vagyunk az istenek.
 
Elmondanók: csak az anyagit látja
s az jó; de hogy életünk kvalitása
borzalmas és kultúránk szétesik;
 
hogy idióták s lókötők vezetnek
bennünket, kik semmit se védenek meg;
s hogy itt már nincs is mit megvédeni.
 
(Toronto, 1977)
 

Szólj hozzá!

Egon Friedell írja...

2007.11.25. 01:58 bbjnick

 
 
„…Az emberi művelődés piramisának csúcsát és koronáját a vallás képezi. Minden más csak tömör alapépítmény, melyen ez trónol, minden egyébnek nincs is más célja, mint hogy hozzá felvezessen. Benne teljesedik ki az erkölcs, a művészet, a filozófia, «A vallás – mondja Friedrich Theodor Vischer – a történelmi tünetek legfőbb területe, a szellem Nílus-mérője.»...”
 
(Friedell, Egon: Az újkori kultúra története I. Holnap K., Bp., 1989., 41. p.)
 
 

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása