bbjnick.blog.hu
...teljes címlistája és leadje megtalálható az oldal alján, A BLOG TARTALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS) c. dobozban.
...a blogon előzetes moderációt alkalmazok.
Az első „nagy forradalom” (1789) a csőcselékkel legyilkoltatta a hierarchiát, a tekintélyt;
a második „nagy forradalom” (1917) a proletárokkal legyilkoltatta a szolidaritást, a humánumot;
a harmadik „nagy forradalom” (mely napjainkban zajlik) a deviánsakkal, aberráltakkal legyilkoltatja az embert.
Olvasom: „(...) MTA: Fogadja el a kormány Lovász közvetítési ajánlatát! A Magyar Nemzet beszámolt arról is, hogy az MTA közgyűlése határozatban állt ki a CEU mellett. »A CEU tudományos teljesítménye kiemelkedő, nagyon szerencsétlennek tartanánk, ha külföldre költözne« – fogalmazott az MTA elnöke. Kitért arra is: a közgyűlés a felsőoktatási törvény Magyarországon működő külföldi egyetemeket érintő módosításával kapcsolatban azt javasolja a kormánynak, hogy fogadja el az MTA elnökének korábban egy nyilatkozatban tett közvetítési ajánlatát és tegye lehetővé a Central European University (CEU) további zavartalan működését Budapesten. Az MTA elnöke nem árulta el, hogy mit válaszolt a kormány az ajánlatára...” (...) (http://mandiner.hu/cikk/20170509_kiallt_a_magyar_tudomanyos_akademia_a_ceu_mellett)
A hírt olvasva felötlött bennem: vajon, hogyan reagálna Széchenyi István, a Magyar Tudományos Akadémia alapítója, a „CEU-ügyre”? Alább megosztok három Széchenyi-idézetet, amelyek, úgy vélem, elég hűen tükrözik a „legnagyobb magyar” alapállását és szemléletét és némi eligazítást nyújthatnak, nyilván, abszolút hipotetikus kérdésem megválaszolására.
„...mindenelőtt áll előttem: hűség a fajtámhoz”
„Nem akarom most azt vitatni, hogy a nemzetiség dolga mennyire érdekes, − meglehet, hogy nagy részben talán aberratión alapul meggyőződésem, hanem nemzetiség, kifejlett nemzetiség nélkül nekem, megvallom, minden más progressio nem kell, erre állítok mindent, e nélkül mondhatom, egy zagyvalék nép leszünk, melynek talán több pénze lesz, a dögbőröket talán drágábban eladhatjuk stb., de ez engem nem mozdít; mindenelőtt áll előttem: hűség a fajtámhoz.”
„Ha egy bárkában ülök és abban van gyermekem és más gyermeke, és ha a bárkába bejő a víz, s előttem apodictice áll, hogy ezen két gyermeket benn nem tarthatom, az igaz, ha a magamét lököm ki és a másikat benn tartom, azt az újságban fogják hirdetni, de biz én inkább a magam gyermekét conserválom és a másikat kilököm.”
„...ily tehetség áltermészet, s többnyire igen sok vagy bal tudománynak éretlen és savanyú gyümölcse...”
„...az ember, akármily vad állapotú legyen is, társalkodik, s az egész emberi nem nemzetekre, nemzetségekre, házastársakra ágzik: S éppen az, ami lélektelen testekben attractio, repulsio, az a nemzetekben a hon szeretete s védelme. Mélyebben fekszik azért lelkünkben, mint sokan gondolnák, azon ki nem mondható édes aggodalom, mely anyaföldünkhöz vonz, s mely a halandó port félistenné magasíthatja, s lelki rothanat jele, hol a természet ezen szent törvényi ki vannak már dörzsölve. S nemkülönben, mint a kiégő üstökcsillag iszonyú forgásában se határt, se utat nem tart, de mint átok a végtelen üregben magamagát emészti s napszisztémákat rendít meg, úgy bolyong cél s törvény nélkül a hazátlan, hív jobbágyokat csábít el, megelégedett polgárba nyugtalan bizalmatlanságot önt, s végre maga kétségbeesvén, nemritkán önkezivel végzi örömtelen éltét. S mindezek után, hány dicsekedik mégis azzal, hogy kozmopolita!!! Gyengeség, hiba halandótúl elválhatlan, de azokkal kérkedni az elromlottság legmélyebb lépcsője; hol a szemérem eltűnt, ott az élet minden bájainak vége. Szerencsére sok olyast beszél, amit maga sem ért, s olyannal dicsekedik, ami gyalázatjára válik. A kozmopolita tágasb szívűnek tartja magát, s így jobbnak, mint másakat. Ő minden embertársit hordozza szívében, midőn a patrióta főképp csak hazafiait. Ő magasb értelműnek képzi magát, mert minden régi szokáson, bévett ítéleten áthág, egyszerre keresztény, török, ateista lehet, s kaméleoni ügyességgel szabhatja magát a körülállásokhoz, a hasznoshoz. – De ily tehetség áltermészet, s többnyire igen sok vagy bal tudománynak éretlen és savanyú gyümölcse, s az emberbűl, ki minden sajátságát elveszti, oly csúfot tesz, mint nevetséges a szelíd farkas s kacajra méltó a láncon idomtalanul táncoló medve s csúf a legvéknyabb vesszőtűl is rettegő kalitkás oroszlán.”
„...szellemi élvezetek helyett rendesen panem et Circenses à la viennaise nyújtottak...”
„Mi, kik már gyermekkorunkban bámulni és siratni tudtuk Kosciuskot, mi, kik Cato »victrix cusa diis placuit, victa Catoni« [Victrix causa deis placuit, sed victa Catoni (Lucanus, Pharsalia I, 128): A győztes ügy az isteneknek tetszett, de a vesztes Catónak] --- híres mondatában a nagyszerűséget teljesen felfogtuk --- mi fájdalom oly ideologusok, phantasták, vagyis bécsiesen szólva javíthatatlan együgyű magyarok vagyunk, vagy ha excellentiádnak ugy tetszik, betyárok --- sat., hogy mi föltétlenül inkább óhajtozunk a sivatag után, mint a zsidópiaczi bureauba: vagy hogy még tisztábban és érthetőbben fejezzük ki magunkat, az eltiprott Abdelkader bőrében nem éreznők magunkat szerencsétlenebbnek, mint most, míg ha excellentiádnak magasabbra emelkedett bőrében laknánk, első dolgunk volna sans façon azon procedurát hajtani végre magunkon, melyet a genialis Münchausen báró alkalmazott azon kék rókák ellenében, melyeknek bundáját bírni óhajtván, csupa humanitásból nem ölte meg őket, hanem azon gondolatra jött, hogy homlokán egy keresztvágást csinál, s azután addig csiklandozza --- mihez Oroszországban, hol ez történt minden szükséges eszköz kéznél van, míg a derék Reineke, természetesen örvendvén, hogy ily kelepczéből szabadulhat --- mi fájdalom oly sok nemes magyarnak nem sikerült --- azon határozathoz jutott, hogy kiugorjék saját bőréből.
Így cselekednénk mi, igenis, drága excellentiás úr --- természetesen azonban csak azon esetben, ha fentebbi két helyzet között választanunk kellene --- és e két extremumot sehogy sem lehetne másként összeegyeztetni. Mert ha ez szabadságunkban állana, akkor Abdelkader magas jellemét tisztán és csorbítatlanul megtartanók, sőt esetleg még emelnők is --- más oldalról azonban a civilisatio kellemeit, a theatól kezdve, evésben, ivásban, vadászatban sat. egész egy jól szervezett operatársaság énekéig kellő mértékkel és határok között szintén élvezni igyekeznénk. --- De minden körülmények között a szellemet helyezve primo [primo: első], s az anyagot csak secundo loco [secundo loco: második helyre], és soha sem megfordítva, mint ez gyakran megtörténik oly kormányoknál, melyek azt tartják, hogy a népek, ha őket el nem csábítják --- azaz --- mily szégyen! --- szellemi élvezetekkel meg nem ismerkedtetik, tökéletesen meg vannak elégedve, ha elegendő ennivalójuk van, s néha-néha valami látványossággal is gyönyörködtetnek, természetesen, nehogy a sok gondolkodással fárasszák magukat, hanem annál képesebbek legyenek »mindent« megemészteni.
Mi magyarok, mint nemzet, a fentebbi végleteket mindig kiegyenlíteni óhajtottuk --- a szellemit az anyagival, a kényelmet a függetlenséggel --- azonban nem sikerült. Mert szellemi élvezetek helyett rendesen panem et Circenses à la viennaise [panem et Circenses à la viennoise: bécsi kenyeret és cirkuszt] nyújtottak, melyek közülünk sokakat kísértetbe hoztak, vagy magyarul szólván --- mert ezeket »lerchenfeldi magyaroknak« nevezték --- sokakat el is csábítottak: a nemzet zöme azonban soha nem akart hallani sem ezen cseréről --- hanem folytonosan remélte és hitte, hogy valaha még is hozzájuthat a tiszta élvezetekhez, természetesen stereotyp mentor accompagnement [mentor accompagnement: mentori támogatás] nélkül."
1+1 jegyzet
...Mindenkinek mást jelent a mozi. Én plázamoziban életemben egyszer voltam, többet sem megyek, az anyóst vittük el az asszonnyal Mel Gibson Passió-filmjére. A hang (dolbysurround vagy nem dolbysurround) brutálisan rossz volt (elviselhetetlenül hangos és konkrétan el volt keverve: ki volt emelve a középmagas hangtartomány, s ettől még bántóbban élessé váltak az ordibálós jelenetek). És ez a hatalmas hangzavar sem tudta elnyomni a körülöttünk ülők zörgését, szürcsölését és a nagy hangerőt túlkiabálni igyekvő beszélgetését. Menjen ilyen helyre, akinek ez kell!
Én még omladozó, „szobányi méretű”, igazi fapados gyerekmoziban láttam Bergman Őszi szonátáját, fagyos, fűtetlen vidéki kultúrház báltermében harmadmagammal Richard Attenborough Gandhiját, vetítővé kinevezett egyetemi előadókban betiltott doku- és játékfilmeket, nekem meg ez a mozi. És ez már így is marad... (Innét.: http://sci-fi.mandiner.hu/cikk/20170104_elgyotort_elmelkedesek_a_plazamoziban#commentanch568547)
...Az ízlés algoritmizálható, ugyanis egy tanult tulajdonság. Mire kondicionálod az embereket, olyan lesz az ízlésük. A legszembetűnőbben talán a filmízlésen demonstrálható: az én nemzedékem európai szerzői filmeken „tanulta a filmnézést”, az elmúlt negyed században mindent eluralt a „hollywoodi esztétika”. Nézd meg, milyen a filmízlése egy a rendszerváltozás előtt nagykorúvá vált magyarnak és milyen egy fiatalabbnak!... (Innét: http://sci-fi.mandiner.hu/cikk/20160922_algoritmusok_kovetelnek_maguknak_helyet_a_konyvkiadasban#commentanch498964)
Olvasom a mandiner.hu-n: „Soros Györgyöt »Amerikában kellene lelövetni«, a migránsokkal kapcsolatban »igaza a Viktornak is, de ez is átmegy korrupt dolgokba«. Remek riport az Abcúgon. Az Abcúg.hu riportot közölt a Heves megyei Tarnaszentmiklósról és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Fegyvernekről, helyieket kérdezve a magyar – vagyis inkább budapesti – közéletet érintő aktuális ügyekről, Soros Györgytől Orbán Viktorig. (...) Az Abcúg teljes riportját itt olvashatják: http://abcug.hu/ki-az-a-soros-gyorgy/ (...)” (http://mandiner.hu/cikk/20170428_riport_a_koruton_kivuli_valosagrol)
...Tudjátok, mi a ti legnagyobb tévedésetek, mandinerek?! Hogy ostobábbnak gondoljátok az „eccerű” embereket, mint amilyenek, mert lenézitek őket. Van köztetek, aki még emlékszik a klasszikus „markszengelszleninszes” pártállami propagandariportra? No, ez az abcúgos izé is körülbelül az a kategória. A zemberek nem azért válaszolnak a pesti újságíró kérdéseire úgy, ahogyan, mert h_lyék, hanem azért, mert egyrészt sem a feltett kérdés, sem az (interjú)szituáció nem érdekli őket, másrészt, mert bizalmatlanok. Ahhoz túlságosan jóindulatúak és udvariasak, hogy ukmukfukk elhajtsanak benneteket (ú. é. a magatokfajtát) a p_csába, ezért mondanak valamit, ami először, gondolkodás nélkül az eszükbe jut, hogy minél gyorsabban (meg)szabaduljanak tőletek... (Innét: http://mandiner.hu/cikk/20170428_riport_a_koruton_kivuli_valosagrol#commentanch5726308)
Idézek néhány hozzászólást egy kommentsorból (http://tortenelem.mandiner.hu/cikk/20170421_szent_ivanyi_domokos_grof_teleki_pal_miniszterelnok_halala_1941_aprilis_3):
– Nekem mindig nagy talány volt, hogy a magyar mérsékelt jobboldal vajon miért nem a Telekihez [Teleki Pál, 1879 - 1941] hasonló feddhetetlen politikusokhoz nyúl vissza a magyar történelemben, ha az identitását akarja meghatározni? Ahelyett, hogy olyan történelmileg erősen vitatható személyeket választanak, mint pl. Horthy. Lehet, hogy mert nincs is mérsékelt magyar jobboldal?
– Helyes! Kezdeményezd, hogy Teleki Pálnak állítsanak szobrot! No, majd megtudod te akkor, hogy hol lakik az Antiszemiták Istene! :-D
– Azért, mert Teleki sem olyan feddhetetlen. Az ugyan tiszteletreméltó, hogy az élete feláldozásával ismerte be a politikája kudarcát (másra sajnos nemigen volt jó az öngyilkossága), de arra tudtommal nem mutat semmi jel, hogy bármikor is megbánta volna az antiszemita megnyilvánulásait és az antiszemita törvényeket, amikhez a nevét adta.
– És ki az „olyan feddhetetlen”?
– Nekem nincs kifogásom senki ellen, akinek nem voltak nyilvános rasszista megnyilvánulásai, vagy nem támogatott totalitárius erőket. Nem vagyok történész, de azért voltak ilyenek Teleki korában még a konzervatív vagy keresztény politikusok között is. Bethlen István? Bánffy Miklós. Schlachta Margit. Esterházy János. Például... Idősebb Antall József. Nagybaconi Nagy Vilmos. Hozzáteszem, lehetett valaki tisztességes és tiszteletreméltó konzervatív keresztény magyar úgy is, hogy nem volt politikus. Apor Vilmos. Márton Áron. Király Béla. Szent-Györgyi Albert. Bay Zoltán. Salkaházi Sára. Például.
– Le vagy maradva néhány brosúrával! Lásd pld.: www.szombat.org/politika/4359-szlovakiai-zsidok-tiltakoznak-esterhazy-janos-kituntetese-miatt & https://zsidotarsadalom.wordpress.com/2015/08/18/mozgo-vilag-kovacs-m-maria-bethlen-istvan-es-a-zsidokerdes/ Egyébként elhiszem, hogy nem vagy történész, mert ha az volnál, akkor tisztában volnál azzal, hogy a retrospektív múltszemlélet abszolút történelmietlen. Nem ítélhetjük meg a múlt eseményeit és személyeit az alapján, ahogyan mi ma nézzük a világot, nem kérhetjük rajtuk számon a mi értékeinket vagy előítéleteinket, mert más koroknak mások voltak az értékei és előítéletei, sőt, ugyanazok a fogalmak egészen eltérő tartalmakat is hordozhatnak különböző korokban. Persze kialakíthatunk a múltról önkényesen, a szánk izének épp megfelelő víziókat és ítéleteket, de azoknak semmihez semmi köze nem lesz, a múlt valóságához a legkevesebb. Az itt közöttünk felmerülő személyek is csak úgy ismerhetők és érthetők meg, ha saját korukba beágyazottan nézzük őket. A totalitárius ideológiák sajátja, hogy aktuális doktrínáik alapján folyamatosan újra- és újraírják a múltat, annak függvényében, hogy mit diktál pillanatnyi vélt vagy valós érdekük. Így működött a szocializmus idején a marxizmus-leninizmus és, mint fenti példám is mutatja, sajnos, így működik a holokauszt-kultusz is. Mindenkinek mindig megvannak a „szempontjai”. Te azt mondod, hogy rasszista, totalitárius erőket támogató (már ezen kritériumoknak egyértelmű definiálásába is beletörne a bicskád, így csak ad hoc módon tudod használni azokat), más, gondol egyet és azt mondja, hogy nem addig a', nemi diszkrimináló és homofób. Melyikőtök ítéli meg helyesen a múlt egy adott eseményét vagy személyét? Mondd meg te!
– Két példámat megkérdőjelezted, de maradt még elég. A többit, amit írsz („történelmietlen”, „a múlt valósága”, „saját korukba beágyazottan”, „újraírják a múltat”, stb.), sajnos nem tudom értelmezni.
– Rendben van. Fentebb már tisztáztuk, hogy halovány fingod sincs a történelemről.
