S hogy nem sértené-e a kötelező hit(tan)oktatás a szabad vallásgyakorlás elvét? (Marad a hittan)
2012.03.15. 14:32 bbjnick
1 jegyzet
--- Erkölcstant (tkp. etikát) csak a középiskola felsőbb évfolyamaiban van/volna értelme tanítani, amikor már kellő képességekkel és ismeretekkel rendelkez(het)nek a tanulók komplexebb fogalmak értelmezéséhez is. Kisebb gyerekeknél --- akármilyen lebutított formában is --- csak értékzavarhoz és kis relativista individualista nihilisták nagyüzemi előállításához vezetne. (Az én gyerekkoromban --- 70-es évek, 80-as évek első fele --- nekünk toltak etikát --- szocialista erkölcsre és hazafi(as)ságra nevelést --- az osztályfőnöki órák keretein belül; kb. ilyesfélét lehetne általános iskolában ma is tanítani. De minek?!) Marad a hittan. Azt viszont kötelezővé kellene tenni már az óvodától. Ki-ki a maga felekezete hittanára járhatna --- akinek nincs felekezete, annak szüleje kiválaszthatná a nekik legszimpatikusabbat ---, ahol a sokszázéves módszertan alapján elsajátíthatná (többek között:-)) a felekezetére jellemző értékrendet is.
--- A szocialista erkölcsre és hazafi(as)ságra nevelés azt jelentette, hogy az ideológia aktuális értelmezését megpróbálták elemista szinten el(ő)adni, felabrakoltatni a gyerekekkel. Egy elemista (általános) erkölcstanoktatás ma sem lenne többre képes, minthogy egy aktuális ideológia aktuális magyarázatát toljuk. Valahol valaki eldönti, hogy ezt és ezt és ezt kell a gyerekeknek megtanítani és tőlük számonkérni (ezt és ezt és ezt pedig nem), adni lehet hozzá egy nagyon általános magyarázatot, ami számon is kérhető/kérendő, de ez az erkölcstanítás nem fogja kiállni a kételyek próbáját és (önmagában) soha nem fog élő erkölcsiséggé válni.
--- Az emberek erkölcsös viselkedése mintakövetésen és gyakorlati tapasztalatokon alapul. A vallásosoké és a nemvallásosoké is.
A vallásosoknak (többek között) annyi fórja van, hogy komplex, koherens magyarázatokat is kapnak a viselkedési minták mellé, azok értelmezéséhez, így, ha számukra ismeretlen helyzetbe kerülnek, maguk is tudnak, a rendelkezésükre álló értelmezések-magyarázatok (és transzcendens kapcsolatok) alapján/révén, az adott helyzetben/helyzethez viselkedésmintát generálni. Azaz, gyakorlatilag minden helyzetben tudják (tudni vélik), hogyan kell viselkedniük.
Ha nem konkrét hittan(oka)t, hanem valamiféle általános erkölcstant tanítunk a gyerekeknek, akkor vagy egy aktuális ideológia aktuális magyarázatát toljuk nekik vagy bevisszük őket az erdőbe, ahol pillanatok alatt eltévednek. Nem várható el ugyanis egy 6-14 éves gyerektől, hogy ha nyakonöntjük számos vallás és még számosabb erkölcsfilozófia számtalan tételével, akkor ő azokban el tudjon igazodni, az pedig végképp nem, hogy még rendetvágni, szelektálni is tudjon közöttük.
--- S hogy nem sértené-e a kötelező hit(tan)oktatás a szabad vallásgyakorlás elvét? Ha én kreacionista vagyok, akkor felmentenek engem az iskolában evolúciós biológiából? Ugye, hogy nem?! Akkor egy ateistát (ateista szülők gyermekét) miért kellene felmenteni hittanból? Nem kötelez(het)i senki templombajárásra, aktív, elmélyült hitéletre, de egy számára szabadon választott hittanból (mint a kultúra nélkülözhetetlen eleméből) el kell tudnia sajátítani az előírt tananyagot és számot is kell tudnia adni róla. Aminthogy azt sem kéri senki számon egy tanulótól, hogy higgyen az evolúcióelméletben, elég ha megfelelő eredménnyel megírja a bioszdogát. Ez így korrekt, így válik kiegyenlítetté, „világnézetileg semlegessé” az oktatás.
--- Erkölcstant (tkp. etikát) csak a középiskola felsőbb évfolyamaiban van/volna értelme tanítani, amikor már kellő képességekkel és ismeretekkel rendelkez(het)nek a tanulók komplexebb fogalmak értelmezéséhez is. Kisebb gyerekeknél --- akármilyen lebutított formában is --- csak értékzavarhoz és kis relativista individualista nihilisták nagyüzemi előállításához vezetne. (Az én gyerekkoromban --- 70-es évek, 80-as évek első fele --- nekünk toltak etikát --- szocialista erkölcsre és hazafi(as)ságra nevelést --- az osztályfőnöki órák keretein belül; kb. ilyesfélét lehetne általános iskolában ma is tanítani. De minek?!) Marad a hittan. Azt viszont kötelezővé kellene tenni már az óvodától. Ki-ki a maga felekezete hittanára járhatna --- akinek nincs felekezete, annak szüleje kiválaszthatná a nekik legszimpatikusabbat ---, ahol a sokszázéves módszertan alapján elsajátíthatná (többek között:-)) a felekezetére jellemző értékrendet is.
--- A szocialista erkölcsre és hazafi(as)ságra nevelés azt jelentette, hogy az ideológia aktuális értelmezését megpróbálták elemista szinten el(ő)adni, felabrakoltatni a gyerekekkel. Egy elemista (általános) erkölcstanoktatás ma sem lenne többre képes, minthogy egy aktuális ideológia aktuális magyarázatát toljuk. Valahol valaki eldönti, hogy ezt és ezt és ezt kell a gyerekeknek megtanítani és tőlük számonkérni (ezt és ezt és ezt pedig nem), adni lehet hozzá egy nagyon általános magyarázatot, ami számon is kérhető/kérendő, de ez az erkölcstanítás nem fogja kiállni a kételyek próbáját és (önmagában) soha nem fog élő erkölcsiséggé válni.
--- Az emberek erkölcsös viselkedése mintakövetésen és gyakorlati tapasztalatokon alapul. A vallásosoké és a nemvallásosoké is.
A vallásosoknak (többek között) annyi fórja van, hogy komplex, koherens magyarázatokat is kapnak a viselkedési minták mellé, azok értelmezéséhez, így, ha számukra ismeretlen helyzetbe kerülnek, maguk is tudnak, a rendelkezésükre álló értelmezések-magyarázatok (és transzcendens kapcsolatok) alapján/révén, az adott helyzetben/helyzethez viselkedésmintát generálni. Azaz, gyakorlatilag minden helyzetben tudják (tudni vélik), hogyan kell viselkedniük.
Ha nem konkrét hittan(oka)t, hanem valamiféle általános erkölcstant tanítunk a gyerekeknek, akkor vagy egy aktuális ideológia aktuális magyarázatát toljuk nekik vagy bevisszük őket az erdőbe, ahol pillanatok alatt eltévednek. Nem várható el ugyanis egy 6-14 éves gyerektől, hogy ha nyakonöntjük számos vallás és még számosabb erkölcsfilozófia számtalan tételével, akkor ő azokban el tudjon igazodni, az pedig végképp nem, hogy még rendetvágni, szelektálni is tudjon közöttük.
--- S hogy nem sértené-e a kötelező hit(tan)oktatás a szabad vallásgyakorlás elvét? Ha én kreacionista vagyok, akkor felmentenek engem az iskolában evolúciós biológiából? Ugye, hogy nem?! Akkor egy ateistát (ateista szülők gyermekét) miért kellene felmenteni hittanból? Nem kötelez(het)i senki templombajárásra, aktív, elmélyült hitéletre, de egy számára szabadon választott hittanból (mint a kultúra nélkülözhetetlen eleméből) el kell tudnia sajátítani az előírt tananyagot és számot is kell tudnia adni róla. Aminthogy azt sem kéri senki számon egy tanulótól, hogy higgyen az evolúcióelméletben, elég ha megfelelő eredménnyel megírja a bioszdogát. Ez így korrekt, így válik kiegyenlítetté, „világnézetileg semlegessé” az oktatás.
Innét (ebből a kommentsorból): mandiner.blog.hu/2012/03/14/hogyan_neveljunk_allampolgarokat/fullcommentlist=1#comments
(A bejegyzés) Innét: magyarido.blog.hu/2012/03/15/marad_a_hittan_s_hogy_nem_sertene_e_a_kotelezo_hittanoktatas_a_szabad_vallasgyakorlas_elvet
Szólj hozzá!
...túllép a jelenség egészségügyi vonatkozásain és erkölcsi kérdéseket vet fel — s, tulajdonképpen, dönt el... (A dohányosok a XXI. század sárgacsillagos zsidajai(?))
2012.03.11. 00:09 bbjnick
A dohányzás szenvedélybetegség, amely nagyon komoly egészségkárosodást okoz(hat). Egyes betegségtípusokban a dohányzó betegek aránya több nagyságrenddel magasabb, mint a nemdohányzó betegeké. A dohányos, szenvedélyének hódolva, mások egészségét is veszélyeztetheti, amennyiben azokkal közös légtérben tartózkodva dohányzik.
Ezekkel az állításokkal, mivel tények, fölösleges és értelmetlen a vita.
S mivel tények, indokolhatóan megalapoznak néhány dohányforgalmazást és dohányzást korlátozó rendelkezést. Olyanokat például, mint a dohánytermékek gyermek- és fiatalkorúak számára való árusításának tilalmát vagy a közintézmények zárt légterű közös helyiségeiben való dohányzástilalmat.
De megalapozzák-e a dohányosok effektív ellehetetlenítését?
Akik ismerik a 2011. évi XLI. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról c. jogszabályt (törvényt), azok számára világos, hogy a kérdésfelvetés jogos (a törvény szövege itt olvasható: www.complex.hu/kzldat/t1100041.htm/t1100041.htm).
A 2011. évi XLI. törvény ugyanis túllép a jelenség egészségügyi vonatkozásain és erkölcsi kérdéseket vet fel — s, tulajdonképpen, dönt el. E törvény — miközben a dohánytermékek forgalmazását nem tiltja, tehát legális tevékenységként kezeli — a dohányost (a dohányzó személyt) nemcsak hogy kriminalizálja, de egyenesen páriának (tovább megyek: szabad prédának) tekinti.
Ez messze túlmutat a dohányzás-problematikán, de messze túlmutat a jogalkotás kérdésein is — ez már emberképi, pontosabban erkölcsi kérdés.
Csak ezt szerettem volna elmondani. Köszönöm, hogy meghallgattak!
***
Apdét vagy kiegészítés, 2012. március 11.:
Schmidt hadnagy figyelmeztetett, hogy e bejegyzés talán sokak számára nehezen megközelíthető, illetve félreérhető lehet. Schmidt hadnagy, a polgárháború hőse, sokunknál (nálam bizonyosan) nagyobb tapasztalatokkal bír a félreértések terén, ezért általában elfogadom és megfontolom ilyen jellegű észrevételeit. Most is így teszek és kiegészítéssel látom el a bejegyzést.
Tehát (a kiegészítés):
Idézet(ek) és kommentsorból (innét: delphoijosda.blog.hu/2012/02/16/xii_35/fullcommentlist/1#c16056410 és innét: delphoijosda.blog.hu/2012/02/16/xii_35/fullcommentlist/1#c16056778):
„Ramón y Cajal 2012.03.10. 11:39:20
@bbjnick:
és egy sárga füstölgő gyárkéményt kell magukra varrniuk?
(...)
bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2012.03.10. 12:39:00
@Ramón y Cajal:
(...)
Nem kell semmit magukra varrniuk, mert ott van a kezükben vagy ott lóg a szájukból a megkülönböztető jel.
Ha elolvassa a 2011. évi XLI. törvényt, akkor a maga számára is világos lesz, hogy egy dohányos gyakorlatilag bárhol-bármikor megbüntethető (mivel úgy vannak a dohányzástilalom szabályai megfogalmazva, hogy egy dohányos jó eséllyel nem tudhatja, hogy ahol rágyújt, annak a közterületnek mi a pontos státusza és/vagy ott éppen nem tiltja-e valamiféle helyi rendelet a dohányzást).
(...)”
Schmidt hadnagy figyelmeztetett, hogy e bejegyzés talán sokak számára nehezen megközelíthető, illetve félreérhető lehet. Schmidt hadnagy, a polgárháború hőse, sokunknál (nálam bizonyosan) nagyobb tapasztalatokkal bír a félreértések terén, ezért általában elfogadom és megfontolom ilyen jellegű észrevételeit. Most is így teszek és kiegészítéssel látom el a bejegyzést.
Tehát (a kiegészítés):
Idézet(ek) és kommentsorból (innét: delphoijosda.blog.hu/2012/02/16/xii_35/fullcommentlist/1#c16056410 és innét: delphoijosda.blog.hu/2012/02/16/xii_35/fullcommentlist/1#c16056778):
„Ramón y Cajal 2012.03.10. 11:39:20
@bbjnick:
és egy sárga füstölgő gyárkéményt kell magukra varrniuk?
(...)
bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2012.03.10. 12:39:00
@Ramón y Cajal:
(...)
Nem kell semmit magukra varrniuk, mert ott van a kezükben vagy ott lóg a szájukból a megkülönböztető jel.
Ha elolvassa a 2011. évi XLI. törvényt, akkor a maga számára is világos lesz, hogy egy dohányos gyakorlatilag bárhol-bármikor megbüntethető (mivel úgy vannak a dohányzástilalom szabályai megfogalmazva, hogy egy dohányos jó eséllyel nem tudhatja, hogy ahol rágyújt, annak a közterületnek mi a pontos státusza és/vagy ott éppen nem tiltja-e valamiféle helyi rendelet a dohányzást).
(...)”
***
Apdét vagy kiegészítés, 2012. március 11.:
Do not smoke...!:bbjnick.blog.hu/2012/03/11/do_not_smoke
***
Apdét vagy kiegészítés, 2012. március 16.:
(A bejegyzés) Innét: magyarido.blog.hu/2012/03/10/a_dohanyosok_a_xxi_szazad_sargacsillagos_zsidajai
Szólj hozzá!
...(szerintem) kevésbé hisz a demokráciában, mint (mondjuk)... (...korunk bolsevikje(i)...)
2012.03.11. 00:07 bbjnick
1 jegyzet
...A balliberális(ok) korunk bolsevikje(i). „A John Stuart Mill-féle klasszikus liberalizmus abban hitt, hogy a különcségek pártolásával megnövelt szabadság az emberi találékonyság robbanásához vezet. A liberálisok ma már nem annyira a találékonyságban érdekeltek. Ellenkezőleg, pedáns doktrinerek, akik egyre-másra összetettebb és gyanúsabb ideológiákat alkotnak fáradhatatlanul, hogy minél kijjebb terjesszék a határokat, ugyanakkor ideológiai komisszárok, akik figyelemre méltó képességekre tettek szert bírálóik elhallgattatására. Aki nem ért egyet velük, potenciális jelölt, hogy új Adolf Hitlerré váljon.” (epa.oszk.hu/01300/01343/00096/pdf/hitel_EPA01343_2010_01_20100201-77553.pdf) A magyar balliberális minősített esete ennek a típusnak, mert számára a liberalizmus csak egy újabb eszköz a kádárkorban/kádárvilágban elsajátított véleményterror/konszenzusdiktatúra/konszenzusterror/véleménydiktatúra-rutin zökkenőmentesebb működtetéséhez. Egy magyar balliberális (szerintem) kevésbé hisz a demokráciában, mint (mondjuk) egy neonáci teoretikus vagy egy maffiakeresztapa...
***
A „liberális konszenzus” működéséről: magyarido.blog.hu/2012/01/15/nem_az_a_z_alap_kerdes_hogy_joga_van_e_az_anyanak_dontenie_a_magzat_a_sorsa_felol_hanem_az_hogy_embe
(a bejegyzés) Innét: magyarido.blog.hu/2012/03/05/korunk_bolsevikjei
