Blogikus fixáció

Kis KÖZÉL, kis MAGÁNÉL, no meg némi KULTÚRA. De mindenek előtt MÉLTÁNYOSSÁG, ÁLLHATATOSSÁG - és BÉKESSÉG!
 
Ugyanakkor: CETERUM CENSEO CARTHAGINEM ESSE DELENDAM!

bbjnick (meg)írja...

Mélymagyarveszély!!!

A bejegyzések...

...teljes címlistája és leadje megtalálható az oldal alján, A BLOG TARTALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS) c. dobozban.

Az olvasók és kommentelők iránti tiszteletből...

...a blogon előzetes moderációt alkalmazok.

Friss topikok / (Leg)Utóbbi hozzászólások

Közösségi blogolás

bbjnick olvassa...

A blog tartalma (Valamennyi bejegyzés)

...

Creative Commons Licenc

„Ha Ábrahám fiai vagytok, azt tegyétek, amit Ábrahám tett.”: Egy (majdnem) teljes kör (Summárium, 2009. november 25.)

2013.04.06. 23:01 bbjnick

 
(E bejegyzés 2009. november 25-én született.)
 
„Annyi magyart zárunk cigányozásért börtönbe, ahány cigányt tyúklopásért, és meg van oldva a cigánykérdés Magyarországon.”
 
 
…A sárkány az általánosb (csallóközi, honti, kecskeméti stb) néphit szerint, hal- vagy kígyóból lesz, éspedig úgymond olyan kígyókból, melyek hét évig látatlanul mocsárokban tenyésznek : ezen eredetére, s hogy különösen még kígyókkal is kell táplálkozniok, mutatnak a közmondások is: kígyó, ha kígyót nem eszik, sárkány sem lehet belőle. (...) ...a sárkány csak akkor jön elő, ha a garaboncos előbűvöli, kiolvassa, kiimádkozza, kiböjtöli...
 
 
…A magyarországi cigányság mindig is a mindenkori társadalom peremén élt, de sohasem a társadalmon kívül. A magyar-cigány közös történelem folyamán első ízben fordul elő, hogy a cigányság „kollektíven” a többségi nemzet ellen fordul, kivonja magát annak törvényei alól és – jól emlékezzetek majd arra, amit most mondok – ideológiai alapokat kohol a magyarsággal szembeni „szabadságharcához”(?!). Ennek okait keresve három fontos tényezőt kell megemlítenünk: a cigányság a „rendszerváltozást” követő szociális ellehetetlenülését, eladdigi „cigányethoszának” és „cigánytudatának” elvesztését és a ballib ideológiai terror által sulykolt „hamistudat” kialakulását.
 
A magyar bal (a szocik és a ballibek) pozícióőrző és hatalmi törekvéseire semmi sem jelentett/jelent nagyobb veszélyt, mint a társadalmi kohézió és a – letlégyen az bármiféle is – nemzeti egységtudat. A „rendszerváltozás” kezdetétől politikájukban a következetesség csupán egyetlen ponton nyilvánult meg, ám ott kíméletlenül: „bármi, az integer nemzet irányába mutató törekvést már csíráiban megfojtani, elpusztítani, válogatás nélkül minden eszközzel és módon ellehetetleníteni!” Kisebbségpolitikájuk is ennek a „harcnak” a fegyvere volt és maradt. Féktelen és parttalan uszításba kezdtek, melynek (többek között) a hazai cigányság is áldozatául esett.  
 
Ha visszatekintünk a magyar történelemben – s az egyszerűség kedvéért most ne nézzünk távolabbra, mint a XX. század eleje –, a német megszállás időszakát kivéve, nem volt olyan időszak, amikor a bármilyen színű mindenkori magyar kormány hivatalos „cigánypolitikája”, ne a cigányság integrálása lett volna. A helyzet 1990 után változott meg gyökeresen, amikor is a ballib politikai erők, ezt a szociálisan mindig is erősen kiszolgáltatott és katasztrofálisan elmaradott (számos vonatkozásában még a premodernitásban élő) és a legkevésbé sem egységes, közel egymilliós kisebbséget a magyarságtól való elkülönülésre és a magyarsággal szembeni önmeghatározásra „buzdította”…
 
 
…Egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy a cigányok, amikor Indiába érkeztek, már nagyjából olyanok voltak, mint ma. Az észak-asszírok és a babiloni asszírok deportálták Izráel és Júdea népét, mint ahogyan a Bibliában is olvashatjuk: „És elhurcolta az egész Jeruzsálemet, összes fejedelmeit és minden vitézeit, tízezer foglyot, az összes mesterembereket és lakatosokat, úgy hogy a föld szegény népén kívül senki sem maradt ott. És elhurcolta Joákint is Babilóniába, és a király anyját, és a király feleségeit és udvariszolgáit, és az ország erős vitézeit fogságba hurcolta Jeruzsálemből Babilóniába. És az összes előkelő férfiakat, hétezeret, és a mesterembereket és a lakatosokat, ezeret, és az összes erős, harcra termett férfiakat fogva vitte Babilóniába Babilónia királya”  (2Királyok 24:14-16) „A föld népének csak a szegényéből hagyott ott a vitézek hadnagya szőlőmíveseket és szántó-vető embereket” (2Királyok 25:12). Ugyanezt tette az Északi Királysággal Asszíria királya is 120 évvel korábban. Azok a földművesek, akiket helyükön hagytak, a mai szamáriaiak ősei. A legtöbb izraelita „elveszett” a szülőföld számára, nagy valószínűséggel India felé kezdtek el vándorolni…
 
 
…Áll F. Krisztián kiskorú a kútkáván és hugyozik.
 
(Hová van neki hugyozása?) Neki van hugyozása bele a kútba.
 
(And... van ez a kút hol? Kinek van ez a kútja?) (Konkrétan gondolod, vagy elvontan, hogy a "múltnak kútja", meg ilyenek?) A valóság az, hogy ez egy amolyan közkút, itt a főutcán, vizében a bab - a habart, a lecskés - gyorsabban fő, mint a vezetékes klóroldatban; ma már csak F. Krisztián szülőanyja hordja. Teát főz belőle F. Krisztián kistestvéreinek…
 
 
Nomádok és letelepültek között (asszem Morgannál ez a „barbárság” kora) volt szimbiózis, vmiféle egymásrautaltság. A hugyozós történet viszont agresszióról szól, ami (önvédelemként) civilizátor után kiált. Visszahódítandó a közkutat, és elpusztítandó a járványforrásokat.
 
Alternatíva Móricznál, a Barbárokban.
 
 
 
Jn 8.31
Jézus a benne hívő zsidókhoz fordult: „Ha kitartotok tanításomban, valóban tanítványaim lesztek,
Jn 8.32
megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz benneteket.”
Jn 8.33
„Ábrahám utódai vagyunk - felelték -, s nem szolgáltunk soha senkinek. Miért mondod hát, hogy szabadok lesztek?”
Jn 8.34
Jézus így válaszolt: „Bizony, bizony, mondom nektek: Mindenki szolga, aki bűnt követ el.
Jn 8.35
A szolga nem marad ott mindig a házban, a Fiú azonban mindvégig ott marad.
Jn 8.36
Ha tehát a Fiú szabaddá tesz benneteket, akkor valóban szabadok lesztek.
Jn 8.37
Tudom, hogy Ábrahám utódai vagytok. Mégis az életemre törtök, mert nem fog rajtatok a szavam.
Jn 8.38
Én azt hirdetem nektek, amit Atyámnál láttam, ti azt teszitek, amit atyátoktól tanultatok.”
Jn 8.39
Erre közbevágtak: „A mi atyánk Ábrahám!” Jézus így folytatta: „Ha Ábrahám fiai vagytok, azt tegyétek, amit Ábrahám tett.
Jn 8.40
De ti az életemre törtök, bár az Istentől hallott igazságot hirdetem nektek. Ábrahám ezt nem tette.
Jn 8.41
Azt teszitek, amit atyátok tett.” De tovább erősködtek: „Nem házasságtörésből születtünk, egy atyánk van, az Isten.”
Jn 8.42
Jézus ezt válaszolta: „Ha Isten volna az atyátok, akkor szeretnétek engem. Mert az Istentől való vagyok, tőle jöttem. Hisz nem magamtól jöttem, hanem ő küldött.
Jn 8.43
Miért nem értitek a beszédemet? Azért, mert nem vagytok képesek meghallani a szavamat.
Jn 8.44
A sátán az atyátok, és atyátok kedvére igyekeztek tenni, aki kezdettől fogva gyilkos, nem tartott ki az igazságban, mert nincs benne igazság. Amikor hazudik, magából meríti, mert hazug, és a hazugság atyja.
Jn 8.45
Mégis, bár az igazságot hirdetem, nekem nem hisztek.
Jn 8.46
Ki vádolhat bűnnel közületek? Ha meg az igazságot hirdetem, miért nem hisztek nekem?
Jn 8.47
Aki az Istentől való, meghallja az Isten szavát. Ti azért nem halljátok meg, mert nem vagytok az Istentől valók.”
Jn 8.48
A zsidók erre rátámadtak: „Hát nincs igazunk, amikor szamariainak és ördögtől megszállottnak mondunk?”
Jn 8.49
„Nem vagyok ördögtől megszállott - felelte Jézus -, hanem tisztelem Atyámat, ti ellenben gyalázattal illettek,
Jn 8.50
noha nem keresem a magam dicsőségét, hisz van, aki keresse és ítéletet mondjon.
Jn 8.51
Bizony, bizony, mondom nektek: aki megtartja tanításomat, az nem ízleli meg a halált örökre.”
Jn 8.52
A zsidók közbevágtak: „Most aztán igazán meggyőződtünk róla, hogy ördögtől megszállott vagy! Ábrahám is, a próféták is meghaltak, s te azt állítod: Aki megtartja tanításomat, nem ízleli meg a halált örökre.
Jn 8.53
Csak nem vagy nagyobb Ábrahám atyánknál? Mert hisz ő meghalt. S a próféták is meghaltak. Mivé teszed magad?"
Jn 8.54
Jézus így válaszolt: „Ha én dicsőíteném meg magam, mit sem érne a dicsőségem. Atyám dicsőít meg, akiről azt mondjátok ugyan, hogy Istenetek,
Jn 8.55
de nem ismeritek. Én azonban ismerem, s ha azt mondanám, hogy nem ismerem, hozzátok hasonlóan hazug volnék. De ismerem, és megtartom tanítását.
Jn 8.56
Ábrahám, a ti atyátok örült, hogy megláthatja napomat. Meg is látta, és örült neki.”
Jn 8.57
A zsidók felháborodtak: „Ötvenesztendős sem vagy, s láttad Ábrahámot?”
Jn 8.58
Jézus így válaszolt: „Bizony, bizony, mondom nektek: Mielőtt Ábrahám lett, én vagyok.”
Jn 8.59
Erre követ ragadtak, s meg akarták kövezni, de Jézus eltűnt előlük, és elhagyta a templomot.
 
 
 
 
 

Szólj hozzá!

...a zsarolók nem elégszenek meg azzal, hogy sarcolják az áldozatot, hanem a magánszféráját is meg akarják szállni, gyakorlatilag kiszolgáltatottjukká, rabszolgájukká akarják tenni a kiszemeltet...

2013.04.05. 05:33 bbjnick

Olvasom: „Kis híján három éve előzetesben ül három roma férfi, méghozzá azért, mert szolnoki szórakozóhelyek tulajdonosait azzal fenyegették, hogy ha nem alkalmazzák őket portaszolgálat ellátására, akkor nagyobb létszámú csoporttal jelennek meg ezeken a helyeken. Így mutatják meg a tulajdonosoknak, hogy ha nem teljesítik a kérésüket, képesek ellehetetleníti az adott klub működését.

(...)

A védő szerint, ha a vádlottak elkövettek is valamiféle kihágást, az semmiképp sem zsarolás, hisz nem védelmi pénzt akartak beszedni, hanem dolgozni akartak a portaszolgálaton – legfeljebb ezt kissé vehemensen követelték, ami miatt esetleg a kényszerítés bűncselekményével vádolhatók meg.

Az ügy tegnapi tárgyalásán levetítettek egy videót, amely az egyik szórakozóhelyen a romák állítólagos tömeges felvonulásáról készült. A felvételen azonban, miként azt a védő megerősítette, nem hetven-nyolcvan, hanem hét-nyolc fős csoport látszik. A romák békésen ülnek a többi vendég között a szórakozóhelyen.

– Pénzátadás nem történik, pofon nem csattan, legfeljebb egy kis »szájkarate« írható a számlájukra, ennek ellenére az első, a másod- és a harmadrendű vádlott harmadik éve ül előzetes letartóztatottként – mondja az ügyvéd.

(...)” (nol.hu/belfold/20130328-vamzerek_a_birosagon)

...Ez, bizony, (szerintem) (...) vegytiszta képlet: ha én (heten-nyolcan) elkezdek egy szórakozóhelyre járni mulatni és „szájkaratézni”, (deklarálva(!), hogy,) azért, hogy ők engem „alkalmazzanak”, az (bűnszövetségben)  súlyos fenyegetettséggel elkövetett zsarolás. (Olyasféle (vircsaft) ez, mint a védelmi pénzszedés, csak még annál is ocsmányabb és aljasabb tempó, mivel a zsarolók nem elégszenek meg azzal, hogy sarcolják az áldozatot, hanem a magánszféráját is meg akarják szállni, gyakorlatilag kiszolgáltatottjukká, rabszolgájukká akarják tenni a kiszemeltet.)

(...)

Milyen el**** jogállam (már) az, ami a saját felszámolásán dolgozik?! A jogállamiság nem (egy) civilizációs vívmány? S ez a történet is, mint sokszáz hasonló, nem arról szól-e, hogy valahonnan a mélyből, egészen förtelmes, atavisztikus módokon törnek rá a civilizációra, próbálják maguk alá gyűrni és felprédálni öntörvényű hordák? Milyen bal**** jogállam az, ami ez ellen nem tud határozottan fellépni?! Nyilván, nem jogállam, hanem csak (egy) kamu, egy nagy rakás ****... (Innét: mandiner.blog.hu/2013/04/03/kelthet_e_felelmet_a_mulato_cigany?fullcommentlist=1#comments)

Szólj hozzá!

Klebelsberg Kuno gróf szerint a népbarát politika 1. & 2.

2013.04.05. 05:01 bbjnick

 
(E bejegyzések 2010 februárjában, ill. októberében születtek.)
 
„…az erkölcs és a tudás hatalmával meg akarjuk hatványozni a magyar munka termékenységét…” (a)vagy Klebelsberg Kuno gróf szerint a népbarát politika 1.
 
Bejegyzés írásába kezdtem Klebelsberg Kuno gróf (1875 – 1932), politikus, kultúrpolitikus, többek között vallás- és közoktatásügyi miniszter (mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC07165/08068.htm & hu.wikipedia.org/wiki/Klebelsberg_Kun%C3%B3) „nagy találmányáról”, a neonacionalizmusról. Azonban már az első lépéseknél szembesülnöm kellett azzal a – jelen szellemi állapotainkról sokat eláruló – ténnyel, hogy Klebelsberg-szövegek gyakorlatilag nem találhatóak a Világhálón (pontosabban: egy-két rövid szövegtöredéken kívül én semmit sem találtam tőle).
 
Klebelsberg nem volt sem különösebben jelentős „tudós”, „rendszeralkotó”, sem különösebben jelentős „stiliszta”; írásai, amelyek szinte kivétel nélkül közérthetően és színvonalasan megfogalmazott politikai programok és beszédek, illetve politikai tárgyú publicisztikák, nem tartalmaznak „szenzációkat” és nem nyújtanak különleges esztétikai élményt sem. Ugyanakkor számunkra (ma élők számára) ismeretük mégiscsak fontos volna: egyrészt, mert a két világháború közötti politika valós viszonyairól és természetéről csak nagyon hiányos ismereteink és igencsak torz elképzeléseink vannak, és Klebelsberg-szövegei, már rövid ismerkedés után is, erősen új megvilágításba helyezhetnék számunkra „azokat az időket”; másrészt, mert olvasásukkal betekinthetnénk egy olyan politikai kultúrába, amelyről ma legtöbbünk még csak elgondolni sem meri, hogy valaha is létezett/létezhetett. Klebelsberg ugyanis valódi államférfi volt, korának egyik legmeghatározóbb (egyik leginkább meghatározó) államférfia, egyike azoknak, akiknek a Trianon utáni magyarság megmaradását, megerősödését köszönheti.
 
klebelsbergapazmanyegyetemtanevnyitojab1927_kk_foto_bbjnckblghz_vrz_szpv_397302_.jpg
Tanévnyitó ünnepség a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen, 1927. szeptember. A kép bal szélén gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter.
 
Hirtelen felindulásomban elhatároztam, hogy (mielőtt megmondom Klebelsbergről a „magamét”) vállalva a gépírókisasszony szerepét, időm és erőm függvényében, begépelek és a blogon közzéteszek néhány Klebelsberg-szöveget/szövegrészletet. Kezdjük talán ezzel:
 
„Az egyes ember is, a nemzet is, ha nagy krízisen esik át, nemcsak kárát látja a krízisnek, hanem hasznát is. Lelke, mely új világba transzponálódik, eközben megújhodik. Miránk, magyarokra nézve a világháború elvesztésének szerencsétlenségét még megduplázta az, hogy úgy a forradalom, mint az ellenforradalom lelkileg teljesen meddőnek bizonyult: nem hozott egyetlen új eszmét, egyetlen eredeti gondolatot sem, amely a nemzeti élet felfrissüléséhez vezetett volna. (…) A Bethlen-kabinetnek jutott (…) feladatul, hogy úgy a forradalmat, mint az ellenforradalmat likvidálja és a normális életet helyreállítsa. (…)
 
(…)
 
Gróf Bethlen István politikai elgondolása alapján eljutottunk odáig, hogy a legyőzött és megcsonkított kis Magyarország sok tekintetben konszolidáltabb képet nyújt, mint több úgynevezett győztes állam. Bethlen István szilárd platformot teremtett, amelyen most a nemzet nyugodtan dolgozhat tovább. Szinte észrevétlenül egészen új ország épült fel a régi romokból, a régi alapokon, de új erőkkel. Valami új közszellem van kialakulóban, amely egyelőre inkább az öntudat alatt húzódik meg, de már munkában van. Ez az új közszellem nagyon keveset tartott meg az ellenforradalomból, semmit a forradalomból, semmit a forradalom szenvedő világából, de kikristályosodva még mindig nincs. A magyar publicisztikának és zsurnalisztikának lenne egyik legnemesebb feladata, hogy ezt az öntudat alatt lappangó új közszellemet a nemzet lelkéből az öntudat világosságára pattantsa, vezesse és irányítsa.
 
Én az iskola révén különösen két vezéreszmét igyekszem az új nemzedékbe belevinni: az erkölcsi alapokon nyugvó nacionalizmust és a gazdasági termékenység gondolatát. Azt a nemzeti érzést és elgondolást, amelyet a magyar iskola révén ápolni igyekszem, neonacionalizmusnak kell, hogy nevezzem. Neonacionalizmusnak annak ellenére, hogy mi, magyarok, az Európában élő nemzetek között a legrégibb nacionalisták vagyunk. Az ókor klasszikus népei, a görögök és a rómaiak ismerték a, mondhatnám, mai értelemben vett nacionalizmust. A népvándorlás azután mindent összekavart, de a középkor érzelmi és eszmei zűrzavarában nálunk születik először újra a tiszta nemzeti gondolat. Ennyiben a nacionalizmus nem új, hanem nagyon is régi, viszont tartalma egészen új. Mert mi volt az elmúlt négy évszázadban a magyar nacionalizmus tartalma? Elsősorban küzdelem az osztrák centralizáció és germanizáló törekvésekkel szemben. Ez tárgytalanná vált miután elszakadtunk Ausztriától. Másodsorban harc volt a magyar nacionalizmus a magyar állameszmének beleplántálásáért azoknak a népeknek lelkébe, amelyek hazánk területén éppen azon idő alatt szaporodtak el, midőn a török és a német egyaránt pusztította a magyart. Ez a törekvés is tárgytalanná vált annak következtében, hogy a trianoni béke elszakította tőlünk nemzetiségeinket. A magyar nacionalizmus ekként elvesztette legfőbb tartalmát, és így a régi érzés elé új célokat kell állítani. Integritási kérdésekről aktív miniszter magasabb tekintetekből az ország kára nélkül alig beszélhet. Így a magyar nacionalizmus csak két más céljáról szólhatok: művelt és jómódú nemzet akarunk lenni, szóval fajsúlyosabb, mint a bennünket környező népek.
 
(…)
 
(…) …jellemző a magyar közgondolkodásra nézve, hogy még ma is legalábbis mint fenegyerekeket emlegetik azokat a kártyásokat, akik a múlt század középső évtizedeiben egyetlen éjjelen egész vagyonukat elvesztették. A pazarlásnak és a kockáztatásnak valóságos romantikája él minálunk, és ezzel szemben gazdaságtörténelmünk nem is említi azokat, akiknek az anyagi javak termelésében sikereik voltak. Pedig nem is szólva a nagy szerzőkről, nagyszerű dolog folyik, szinte a szemünk előtt: az Alföld tanyavilágának kialakulása… Nemcsak népesedési és telepedési mozgalom ez, hanem vagyonszerzés is, a legtermékenyebb munka, amit magyar ember végezhet. És most a népiskolákkal utána megyünk új szállásaira a tanyai népnek és visszük utána a vallási és nemzeti gondolatot és a magyar neonacionalizmus új eszméit.
 
Nem akarunk mindig félárnyékban ülni, nem akarunk mindig nyomorogni és nélkülözni, pusztulni és tengődni, hanem az erkölcs és a tudás hatalmával meg akarjuk hatványozni a magyar munka termékenységét, és ennek a termékeny munkának révén módosabbak, e révén függetlenebbek, és mindenekfelett öntudatosabban magyarok akarunk lenni. Ez a magyar neonacionalizmus egészséges célja.”
 
(Klebelsberg Kuno gróf: A magyar neonacionalizmus (részletek)
A cikk megjelent: Pesti Napló, 1928. január 1.)
 
„Ez a nacionalizmus elsősorban a szocializmusban rejlő nemzetköziséggel tusakodik” (a)vagy Klebelsberg Kuno gróf szerint a népbarát politika 2.
 
1. A klebelsbergi kultúrpolitika (ami tulajdonképpen nem más, mint nemzetpolitika) ismerete nélkül értelmezhetetlen a Horthy-rendszer. A Horthy-rendszer ismerete nélkül pedig értelmezhetetlenek jelen viszonyaink. A mai napig zajlik a különféle ideológiai alapú mítoszgyártás a korról (a két háború közötti Magyarország politikai és kulturális viszonyairól), s ami ezekben a mítoszokban általában közös: mellőzik vagy csak igen szelektíven alkalmazzák a forráshivatkozást. A szocializmus és (nagyon úgy tűnik)  a liberalizmus nem szeret olvasni, a múlt világában túlontúl elmerülni; számukra a múlt már csak megmagyarázandó tévedések sora, „önálló életértéke nincs”, ismerete másodlagos, s csak annyiban érdekes, amennyiben igazol bennünket. Talán ez az érdektelenség lehet az oka, hogy számos alapvető forrás igencsak hiányosan (vagy éppen sehogyan sem) érhető el a „magyar Világhálón”.
 
2. Nemrégiben − mint egy Szabó Dezsőről és Tormay Ceciléről szóló bejegyzés alatti kommentsorban folytatott beszélgetésben @Leskelődő nick szíves közléséből megtudtam (bbjnick.blog.hu/2010/09/28/vagy_szabo_dezso_es_te_nacik_vagytok/fullcommentlist/1#c11171285) − A magyar társadalomtudományok digitális archívuma c. internetes oldal, fájdalmas hiányt pótolva, lehetővé tette Klebelsberg Kunó jónéhány munkájának elérhetőségét. Így hát olvashatóak és letölthetőek lettek Klebelsberg politikai beszédei és cikkei (mert Klebelsberg így, beszédekben és hírlapi cikkekben hagyta ránk kultúrpolitikai − tkp. nemzetpolitikai − alapvetéseit), néhány kivétellel — kissé meglepő módon, talán a legjellemzőbbek, a legfontosabbak is e kivételek közé kerültek, amelyek annak idején a Neonacionalizmus c. kötetben jelentek meg (ez a kötet még ma sem érhető el a Világhálón).(*) De ez a hiány, reméljük, csak időleges, s rövidesen mindenki számára hozzáférhető lesz a teljes Klebelsberg-mű. (A magyar társadalomtudományok digitális archívumáról innét olvashatók, tölhetők le a Klebelsberg-szövegek: mtdaportal.extra.hu/mng.html#Klebelsberg)
 
horthyklebelsberggombosszegedenazelleforr10dikevford_kk56sz_bbjninckblghz_vrz_szp_387255_.jpg
Horthy, Klebelsberg és Gömbös Szegeden 1930-ban
 
3. A húszas évek második felére, a kultuszminiszterként − s, a magyar történelemben egyedülálló módon, a kultusztárcának rendkívüli súlyt, jelentőséget adva, Bethlen közvetlen helyetteseként is − tevékenykedő Klebelsberg az addigi politikai gyakorlatot már, mint „nagykoncepciót” is megfogalmazza: ez a neonacionalizmus koncepciója (nem volna helyes ideológiáról beszélnünk, mivel Klebelsberg maga elutasította az ideológiákat, s általában a „negatív politikai elveket”). 1928. január 8-án, a Pesti Naplóban megjelent Reálpolitika és neonacionalizmus c. cikkében így magyarázza a „széles nagyközönségnek/közvéleménynek” koncepcióját (néhány bekezdést, bekezdésrészletet idézek csak a cikkből):
 
„(…)
 
Végzetes az emberiségre nézve, hogy háborúk után rendszerint elhibázzák a békekötéseket. Nemcsak a versailles-i, saint-germaini és a trianoni békét hibázták el az 1918. évi győzők, hanem a bécsi kongresszus is helytelen alapon építette fel Európát. (…)
 
A XIX. század nacionalizmusa szemben állott az 1815-ben restaurált kisebb-nagyobb királyságokkal, fejedelemségekkel, kis- és nagyhercegségekkel. Az Itália Unita csak úgy jöhetett létre, hogy előbb összedőlt a nápolyi, a toscanai, a modenai és a pármai trón meg a pápai állam. A XIX. század nacionalizmusa tusakodás volt a dinasztiák egoizmusával, mert Németországban is a partikularizmust, a birodalmi egység ellenzését a Hohenzollern-házra féltékeny kisebb dinasztiák képviselték. Mikor azután a hetvenes években a nacionalizmus megalkotta az olasz és a német egységet, akkor maga lassanként imperializmussá fejlődött ki.
 
A XX. század nacionalizmusának egészen mások az ellenfelei. Ez a nacionalizmus elsősorban a szocializmusban rejlő nemzetköziséggel tusakodik. A XX. század nacionalizmusának nem fent, a trónokon, hanem lent, a szocializmus által megszervezett tömegekben van az ellensége. Itt két ideológia áll egymással kifejezetten szemben. Ebben a harcban a nacionalizmus egészen új színezetet nyert, tartalma egészen megváltozott. Az ellen a veszedelem ellen kezd küzdeni, hogy az állam keretén belül a csoportosulás ne akként történjék, hogy a nemzeti gondolatot az intelligencia, a nemzetköziséget a fizikai munkásság képviseli, mert ez a társadalom kettészakadását és a nemzetek felbomlását jelentetné.
 
(…) Ezért mondtam már letenyei beszédemben, mikor a Göcsej új népiskoláit felavattam, hogy a nacionalizmusnak, a nemzeti politikának nagyon népiesnek kell lennie, hogy a népet megtarthassuk a nemzeti alapon. E részben meggyőződésem, hogy a népiesség nem a választójog szűkebb vagy tágabb megvonásán, általában nem az alkotmányjog terén dől el, hanem a kormányzat és a közigazgatás népbarát irányán. A fasizmus egyenesen perhorreszkálja a demokráciát, sőt lényegében diktatórikus, de kormányzata és közigazgatása egészen az olasz tömegek érdekében áll, és nem is hiszem, hogy van Európában állam, ahol éppen a fizikai munkások, meg a polgárság és az intelligencia alsóbb rétegei érdekében annyi történjék, mint éppen a fasiszta Olaszországban.
 
És ez a neonacionalizmusnak lét- vagy nemlét kérdése. Éppen Bárczy István igen tisztelt barátom elismerő szavai azért estek nekem különösen jól, mert olyan alkotó férfiú szájából hangzottak el, aki a világború előtt a fővárosban megcsinálta azt, amit én most künn az országban, de különösen az Alföldön törekszem, rendbe hozta a népoktatást.
 
Kossuth Lajos példátlan népszerűségének is mi volt az oka? Az, hogy szétválaszthatatlanul odafűzte a nemzeti gondolatot hatalmas szociálpolitikai reformokhoz, a jobbágyság megszüntetéséhez, a tized és a dézsma eltörléséhez, és a közteherviseléshez.
 
Amint az általános megfontolások köréből kilépünk, én mint reszortminiszter, természetesen csak a saját működési körömről szólhatok. Odatörekszem, hogy a szociális gondolattól átitatott kisdedóvással, főképpen a mindennapi népiskolával, az azon nyugvó továbbképző kötelező népoktatással, a gazdasági népiskolával és az iskolán kívüli népműveléssel, népkönyvtárainkkal és a polgári iskolával a magyar nemzet széles rétegeibe annyi műveltséget vigyünk be, hogy eszményi momentumokról nem is szólva, a magyar egyén a gazdasági versenyben sikeresen meg tudjon állni és főleg, hogy szerzésre képes legyen.
 
Mert folyvást ismétlem, hogy a népművelés legalábbis annyira gazdasági kérdés, mint amilyen mértékben egyúttal erkölcsi, nemzeti és kulturális ügy, hiszen gazdasági életünk a tőke hiánya és drágasága mellett, főképpen azzal a bajjal küszködik, hogy a munkateljesítmény nálunk viszonylag csekélyebb. És itt nem is annyira a munkakedv, a kötelességérzés bizonyos hiányában, tehát nem annyira erkölcsi téren van baj, mint inkább kulturális téren, a hozzáértés és a belátás bizonyos hiányában. (…)
 
Itt érnek össze a kultúrpolitika legmagasabb kérdései a nemzeti termelés sorsdöntő problémáival. Kötelességtudó, műveltebb munkásság nélkül nem emelhetjük a nemzeti termelést, a nemzeti termelés emelése és takarékosság nélkül nincs tőkeképződés. Nemzeti tőkeképződés nélkül nyomorogni fogunk és azoknak a külföldi nemzeteknek maradunk rabszolgái, amelyek nekünk időnként kisebb-nagyobb kölcsönöket adnak. A magyar nacionalizmusnak minden téren meg kell hogy legyen a maga speciális programja. Ez a program a kultúrpolitikában nem lehet más, mint: a nemzeti termelés élére európai nívón álló vezetők ezreit, a nemzeti termelés szolgálatába pedig magas erkölcsi és értelmi kultúrával bíró tömegek millióit állítani.”
 
***
 
Apdét vagy kiegészítés:
 
Idézek egy kommentet egy kommentsorból (innét: mandiner.blog.hu/2010/10/14/ki_allja_a_szamlat/fullcommentlist/1#c11295537):
 
bbjnick    · http://bbjnick.blog.hu 2010.10.14. 16:40:07
 
Nyugalom!:-D Nézzétek csak, hogy mit találtam!
 
Hogy el tudjunk igazodni a jelenlegi viszonyok között belinkelem, hogy mit olvas esténként, elalvás előtt, Orbán és az ő elválaszthatatlan társa, Matolcsy. Bebújnak az ágyba, hátulról átkarolják, megölelgetik, megszorongatják a már félálomban lebegő asszonykát, majd a falnak támasztják a párnát, s hátukat nekidöntve elmerülnek a szövegben:
 
„A politikai életben még növeli a nehézségeket a demokrácia, amely a közvéleménynek, a választóknak, a pártoknak, a parlamenti szavazásoknak jelentőségét intézményesen biztosította, ami súlyosan nehezedik rá a kisebb egyéniségekre. Éppen azért sok középszerű politikus úgy fogja fel a feladatát, hogy akkor népbarát és igazán demokrata, ha kilesi a tömegek hangulatát, azt formulázza, hirdeti s megvalósítani törekszik. Igen ám, de a pillanatnyilag népszerű elég gyakran nem célszerű, ami pedig célszerű, sokszor nem népszerű. Ezért a modern politikai vezető egyik főtulajdonságának éppen annak kell lennie, hogy szuggesztív erejével népszerűvé tudja tenni a célszerűt…”
 
(A szöveg egészében itt megtalálható:
 
mtdaportal.extra.hu/books/klebelsberg_kuno_utolso_akkordok.pdf
 
A gazdasági vezető c. írás - amelyből az idézet is származik - a PDF-formátumú könyv 25. oldalától olvasható.)
 
Figyelmesen olvasnak, egyre jobban magábarántja őket a szöveg. A könyvvel a kezükben alszanak el.
 
ü
bbjnick
 
***
 
Apdét vagy kiegészítés, 2010. október 25.:
 
(*) A bejegyzés megírása óta több (eddig hiányzó) munka is felkerült az mtdaportal.extra.hu/mng.html#Klebelsberg cím alá; többek között a Neonacionalizmus c. kötet is.
 
 
 

Szólj hozzá!

Szabad préda? Szabad példa?

2013.04.03. 17:01 bbjnick

(E bejegyzés 2008. december 16-án született.)

Ez csak egy kép, ugyanolyan kép, mint (mondjuk) a vészthozó habokra tekintő tengerparti ablakpárkányon éneklő fülemüle. Egy kép.

Olvasom, hogy tegnap éjjel V.-n egy helyi jobboldali vezető házába betörtek, és a férfit, családtagjai szeme láttára félholtra verték. Az elkövetők, „most magyarkodj”-kiáltások közepette, feszítővasakkal és viperákkal rontottak az áldozatra, és úgy összeverték, hogy súlyos koponyasérülésekkel kellett megműteni. A támadók a családtagokat kirabolták és megkötözték. (www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=156851)

Olvasom, hogy X.-ben, Y.-ban és Z.-ben, többnyire idős, magatehetetlen emberek és gyerekek, jóformán nap mint nap esnek áldozatul durva, brutális, mi több, bestiális kegyetlenséggel elkövetett bűncselekményeknek. És olvasom, hogy a rendőrségi statisztikák szerint, határozottan csökkent Magyarországon a bejelentett bűncselekmények száma.

Olvasom, hogy az oroszlánok, ha elejtették kiszemelt áldozatukat, szigorúan szabott hierarchia szerint táplálkoznak belőle. Rend a lelke mindennek. Azonban miután jóllaktak, már eltelt közönnyel szemlélik, ahogyan a dögevők, akár közvetlenül előttük is, rájárnak, bele-belekapnak, bele-belekóstolnak a széttépett tetem maradványaiba. Gondolkodtam rajta, de bárhogyan is törtem a fejem, olyasfélét sehol sem olvastam, hogy egy oroszlán, akár számításból, akár csömörből, akár kegyetlenségből, dögevőket uszított volna prédaállatokra.

Ez csak egy kép, ugyanolyan kép, mint (mondjuk) a vészthozó habokra tekintő tengerparti ablakpárkányon éneklő fülemüle.

preda_vadaszat_bbjniblghzvrz_.jpgEgy kép.

(A bejegyzés) Innét: magyarido.blog.hu/2008/12/16/szabad_preda_szabad_pelda

***

Apdét vagy kiegészítés:

Schmidt hadnagy (a polgárháború hőse) ajánlja:

magyarido.blog.hu/2008/12/29/preda_tor_a_preda_tora

magyarido.blog.hu/2011/04/21/magyarok_2011_nagyhet

bbjnick.blog.hu/2011/04/24/olvasom_magahoz_ter_a_magyar_allam_a_bizonytalansaguk_miatt_sokszor_biralt_rendorok_elott_most_kalap

bbjnick.blog.hu/2012/08/10/mit_rejtenek_a_cenotek

bbjnick.blog.hu/search?searchterm=egy+kis+szociogr%C3%A1fia&searchmode=sentence&submit=Keres%C3%A9s

Szólj hozzá!

Hová tűnt 1,6 millió katolikus?

2013.04.02. 05:01 bbjnick

1 jegyzet

...Néhány napja (...) nézegettem a népszámlálási adatokat és (...) megakadt a szemem azon, hogy (2001 óta) eltűnt (több, mint) másfélmillió katolikus!

nepszamlalas2011anepessegvallasszerinttablazat_457360_.jpg

(Itt ellenőrizhetők az adatok (a dokumentum 23. oldalán): www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_orsz_2011.pdf)

Törtem a fejem, hová lehettek?! A generációváltás, a népességcsökkenés, a valláselhagyás, a más felekezetekbe való elvándorlás nem indokolna ekkora fogyást (ilyen mértékű fogyást egyikre vonatkozó adatok sem indokolnak, sem egyenként, sem együttesen), míg végül (...) megvilágosodtam: míg 2001-ben 1100000 ember tagadta meg a választ vallási hovatartozását illetően, addig 2011-ben 2700000!

Érdekes! Vajon miért?!... (Innét: mandiner.blog.hu/2013/03/29/igazsagbol_valo#comments)

***

Apdét vagy kiegészítés, 2013. június 11.:

mindennapi.hu/cikk/szubjektiv/katolikusellenes-a-nepszamlalas-/2011-10-04/8095

6 komment

süti beállítások módosítása