bbjnick (meg)írja...

Olvasom: „(...) Értelmiségiként a ciklus legelképesztőbb fejleményének azt tartom, hogy ilyen mértékű kormányzati kultúraváltást olyan gyenge érvrendszerre építettek, hogy kormánytagok FB-bejegyzéseivel, blogos trollokkal és a CÖF nyilatkozataival kellene vitatkoznia annak, aki értelmet akar adni a kormánypolitikának. Mert a kormány természetesen nem ad neki. Kíváncsi vagyok, ki tudna, már úgy értem olyat, amelyben a közjó legalább per tangentem megjelenik. (...)” (mandiner.blog.hu/2014/04/02/a_nyilvanossag_tonkretetele_bendek_peter_mandiner_negyevertekelo_x)

...A „nyilvánosság tönkretétele” a Fidesz részéről az elmúlt huszon év politikai kultúrájának „logikus következő lépése” volt. A (magyar) ballib kettősmércézésének és kiszorítósdijának-diszkvalifikálósdijának (antidemokratikusozásának, antiszemitázásának, rasszistázásának, fasisztázásának, széljobbozásának stb.) a Fidesz úgy vette ki az élét, hogy „dialektizálta” (saját) ideológiáját (Kötcse, a fenomenológiai feketelyuk). Ezzel tönkretette a nyilvánosságot, a közbeszédet, de egyúttal (mint a mellékelt ábrák mutatják) megbénította a ballibet is (a ballib „saját fegyverére nyársalódott fel”). Ezt én egy sötét és (ön- és köz)veszélyes taktikának tartom, de hogy politikailag ne lett volna logikus lépés (ne következett volna az elmúlt húsz év politikai kultúrájának --- ha úgy jobban tetszik, a rendszerváltás rendszerének --- „fejlődéséből”), azt botorság tagadni... (Innét: mandiner.blog.hu/2014/04/02/a_nyilvanossag_tonkretetele_bendek_peter_mandiner_negyevertekelo_x#comments)

Lásd még (pld.):

bbjnick.blog.hu/2011/10/07/nem_gondol_itt_senki_semmit_komolyan_a_vagy_kotcse_az_mi_az

magyarido.blog.hu/2012/01/25/a_kozeleti_koz_beszed_meg_soha_nem_volt_olyan_melyen_mint_manapsag

(E bejegyzés 2011. szeptember 9-én született.)

„Európa legstabilabb politikai rendszere” (Kiszolgál és kiszolgáltat és ami utána következik 3.)

...A szocializmus ideológiája (a marxizmus-leninizmus) bizonyos érdekeket tekintett-kezelt abszolút értéknek-értékként (az uralkodó osztály, a munkásosztály érdekeit); az elmúlt húsz év liberálbolsevizmusa az egyéni érdek érvényesítését-érvényesülését emelte az abszolút érték rangjára. Az új (magát jobboldali, keresztény-nemzetiként meghatározó) hatalom deklaráltan (és nagyon helyesen) szakítani szeretne az előző két rendszer „értékhagyományaival”. Hogyan lehetséges ez? Honnan származhat egy új „mérték”? Kisebbségi és/vagy többségi érdekek abszolút értékké emeléséből („demokratikus úton-módon”) semmiképp. Hisz a mérték alapja az érték és nem az érdek, érdekek abszolutizálásából legfeljebb ha „mérdek” születhet, de nem mérték. Honnan eredeztethető egy olyan mérték, amely mindenkit egyenlően mér, nem sértve érdekét, tiszteletben tartva méltóságát?... (magyarido.blog.hu/2011/03/08/mertek_vagy_merdek_meg_mindig_kotcse)

Ha én most (feltéve, de nem megengedve) a Fidesz-KDNP összevont frakcióülésén üldögélnék Hajdúszoboszlón (a továbbiakban: Szoboszló) és a Miniszterelnök elménckedéseit hallgatnám arról, hogy mi vagyunk „Európa legstabilabb politikai rendszere” (www.origo.hu/itthon/20110908-viccelodve-gyozkodte-orban-a-ketkedo-fideszes-kepviseloket.html), (magamat ismerve) olyasféle gondolatok tolulnának fel bennem, mint amiket – még 2008 júliusában – (...) már lejegyeztem (egyszer). Azt írtam akkor:

...Úgy a szocialisták, mint a balliberálisok teljes mértékben tisztában voltak azzal, hogy a posztszocialista társadalom (a diktatúrából éppen kilépő és a polgári demokrácia intézményi és társadalmi kereteit létrehozni-kiépíteni készülődő országlakosság) számára nem tudnak az átmenetre vonatkozó programot biztosítani. Szövetségkötésük első pillanatától máig – figyeljük meg – még csak föl sem merült efféle törekvés. Átfogó politikai, gazdasági vagy társadalmi koncepciónak még csak nyomával sem találkozunk sokéves kormányzásuk során; amit látunk, az a szociális demagógia és a doktriner liberalizmus olykor groteszk, máskor abszurd kombinációjának/kombinációinak kijátszása minden és mindenki ellen, ami vagy aki – vélhetően vagy tényszerűen – veszélyezteti pozícióikat. Gyakorlatilag nyers ideológiai terrort folytatnak a társadalom egésze ellen: koherens ideológia nélkül. Kormányzásuk nem más, mint (a házikedvencekkel együtt sem több, mint) két-, két és félmillió – nem is túlságosan bújtatott – diktatúrája tízmillió felett. Amely azonban (egy általuk is felismert és ezért rettegett) paradoxonon áll: „hogy pozícióinkat meg tudjuk őrizni folyamatosan harcban kell állnunk, blokkolnunk kell mindennemű szerves társadalmi szerveződést, önvédelmi mechanizmust, ad absurdum: le kell győznünk a társadalmat. Ám ezek a pozíciók csak egy működő, életképes (és így ellenállásra is képes) társadalomban képeznek értéket. Ha végképp megtörtük, legyőztük a társadalmat, akkor milyen pozíciókért is folytattuk/folytatjuk a harcot”?!... (magyarido.blog.hu/2008/07/27/a_harmadik_koztarsasag_balsorsa_2_dik_levonas)

Ha ott ülnék Szoboszlón (s efféle gondolatok tolulnának fel bennem) nagyon nyomorultul érezném magam és az első adódó alkalommal lelécelnék arról a frakcióülésről. Sétálnék a hűvös szoboszlói éjszakában, cigarettáznék és az a képtelen meglátásom támadna, hogy „a rendszerváltás rendszerét” nem buktatta meg „a mi fülkeforradalmuk” („mi” alatt a Fidesz-KDNP-frakciószövetség tagságát értem, mert (hiszen) most képzeletben úgy sétálok a hűvös szoboszlói éjszakában, mint a frakcióülés egyik résztvevője), hanem, ha lehet, most jár csak igazán csúcsra. Igaz, hogy kidobtuk „a rendszerváltás rendszerének” léghajójából a – doktriner – liberalizmust, mely mint hatalomtechnikai eszköz végletesen elhasználódott, s csak felesleges ballasztként – holtsúlyként – terhelte a rendszert, de ezzel nemhogy megszabadultunk – volna – a rendszer doktriner demokratizmusától is, hanem éppen hogy felszabadítottuk, megerősítettük azt. „Ezek után nincs az az Isten, ami megállíthatna minket!” – hasítana belém. – „Népet ennél/annál jobban nem lehet kiszolgáltatni »demokratikus politikai elitjének«, mint ahogyan Miniszterelnökünk Kötcsén installálta számunkra a hatalmat!” [Itt, most, mint szerző, kiszólok a szövegből és arra kérem a tisztelt olvasót, hogy ízlésének megfelelően fejezze be a történetet. Könnyítésként adok három opciót, két valószínűtlent és egy harmadikat: 1) A megrendüléstől megrogynának lábaim és nekivágnék a hűvös szoboszlói éjszakának tíz után is nyitva tartó kocsmát keresni. 2) A felismeréstől erősen megéheznék és sietősen visszatrappolnék az ülés színhelyére (helyszínére), hogy a svédasztalon találjak még valamit. 3) Főzök egy teát, rágyújtok egy cigarettára, majd lassan, de biztosan, nyugovóra térek.]

(blog.retrocollage.com//wp-content/uploads/2011/07/SoapBubbleTheaterDM2011071201.jpg)

(A bejegyzés) Innét: magyarido.blog.hu/2011/09/09/europa_legstabilabb_politikai_rendszere_kotcse_hajduszoboszlo_kotcse

Olvasom: „(...) Sok emberrel beszélgettem a Biszku Béla ellen indított büntetőeljárásról. Mindenki elítélte az újnácik által kezdeményezett eljárást, a jobbikosok kegyeiért mindenre kész kétharmados többség visszamenőleges törvényalkotását. De véleményét senki nem meri kinyilvánítani. Vajon miért? Bizonyára tudják, hogy a hatalom erőfitogtatása úgysem állítható le. Egyébként én is így gondolom, de a lelkiismeretemmel nem tudnék elszámolni, ha nem tiltakoznék az általam ismertek birtokában. Az is felháborító, hogy előbb bűnössé nyilvánították, majd reklámkampányok kíséretében évekig tartó nyomozással keresték ehhez a bizonyítékokat! (...) Ez az ország, ez a hatalom nem alkalmas arra, hogy a múlt diktatórikus rendszerében történteket a körülmények figyelembevételével, részlehajlás nélkül feldolgozza, megítélje! Egy súlyosan beteg, gondozás alatt álló idős emberen kívánják megtorolni a múlt diktatórikus rendszerének bűneit? Ez az eljárás a hatalom gyengeségét, gyávaságát tükrözi! A bosszúállás a gyengék fegyvere!” (Illés Mátyás: Modern boszorkányüldözés --- www.galamuscsoport.hu/tartalom/cikk/367802_modern_boszorkanyuldozes)

Mélyen egyetértek a szerzővel! Bűnössé nyilvánítani valakit, majd reklámkampányok kíséretében évekig tartó nyomozással keresni ehhez a bizonyítékot, s, hasonlóképpen, súlyosan beteg, gondozás alatt álló idős embereken megtorolni a múlt diktatórikus rendszereinek bűneit, modern boszorkányüldözés, gyáva dolog. És, igen, a bosszúállás a gyengék fegyvere! Szívesen elolvasnám a szerző, például a Csatáry- és a Képíró-ügyben írott hasonló szellemű cikkeit is! Meg tudná nekem valaki adni ezek címét és forrását?

***

Schmidt hadnagy (a polgárháború hőse) ajánlja:

bbjnick.blog.hu/2012/07/20/_mast_gondol_mint_amit_normalisnak_lehet_tekinteni_a_csatari-ugy_margojara

magyarido.blog.hu/2011/06/29/kis_magyar_okozatologia_2_z_emilje

„(...)

És mi lett a politikában? Mit hozott a zsilipfelhúzás logikája? Jött a világváltó szociáldemokrácia zsidósága; az a kampós orrú társaság azonban csak elefánt volt, még pedig nem az az okos elefánt, mely állat, hanem az a buta elefánt, mely ember, ember, aki arra jó, hogy a hátára másszanak s őkelmének akár tetszik, akár nem, a hátán mások bejöjjenek oda, ahová a maguk lábán nem jöhetnének. Például a naplopó, zsivány, tolvaj kommunizmus már csak nem léphet be egy európai társadalomba anélkül, hogy ki ne rúgnák, s az anarchia, a részeg orosz lélek vadsága a farkascsorda ideáljával be nem csörtethetne a nyugati országokba; ahhoz épen elefánt kell, a szociáldemokrácia! Gőgösködik-e majd, hogy ő hozta ezeket? Hogy ő elég magának? Hogy ő csak egyet kurjant, s lesz rend mint a karikacsapás? Sz[rozsin] Miska ő proletársága [vagy] csak Kis-Miska, olyan függő s függvényes Miska, aki tehet ugyan valamit, de csak épen valamit; valamit, ami nagy törvények alatt áll, aminek farka is van, folytatása, dialektikai sorskövetkezése van, s ha ebbe beleállt, megtanulhatja majd a folytatáson, hogy mily lélek lakik benne, hogy mily tüzet tud gyujtani, melyet nem tud eloltani, s mily piszkos áramlást tud megindítani, melyet nem tud visszaszívni, ha gőzfújtató is volna a tüdeje! Talán megtanulja a szociáldemokrácia is, hogy ő is szolgája a világfejlődés hatalmának, s hogy ő is csak olyan Kis-Miska, aki a maga dolgát végezheti, de ha egymaga s kizárólag akar világot intézni s csak a tagadás szellemét idézni, akkor felfordulást teremt. A szociáldemokrácia ostoba autokráciája s erőszakoskodása hozta ránk a kommunizmust, utána az anarchiát. Sült szamarak, egyoldalú frázis-akrobaták és vérszomjas zsidó skriblerek csináltak itt rémuralmat, amilyet olvasták, hogy csináltak máshol Dantonok s Robespierrek. Úgy látom, hogy a szociáldemokráciának meg is nyúlt az események folyásában az orra; vajjon megjött-e az esze is?!

(...)

Még azt a szociáldemokrata viselkedés logikájához: hogy alaposan leszarták a kapa nyelét; mert ezidőszerint ez az öntudatos, világmegváltó falanx épen úgy nyög a budapesti Kunok és Kónok hatalma alatt, mint nem tudom milyen őskonzervatív, táblabíró famíliák. Nyögnek a megváltók, s röstelik és szöknek a miniszter urak: a hadvezérek. Csak élvezzék egymást! Azt mondják: ezt ők nem akarták! Elhisszük, de megtették, s oly szamarak voltak, hogy előre nem látták, mit tesznek. Hogy is van az a parabola az egyező felekről? Kiegyeztek, de a furfangos fél a tagbaszakadt féltől hűsége részére kérte jobb karját; vágja le, ha szereti; neki elég már az egyik kar is, küzdeni nem fognak, no hát minek? A doktrinér frázishősök levágták Magyarország karját, a hadsereget; egy karja maradt: a népakarat, -- szervezkedés, parlament-alakítás. Minek neked az; itt vagyunk mi, szociáldemokrácia, mi csináltuk a forradalmat, a szabadságot mi védjük; bízzál bennünk s add ide balkarodat; mi etetünk! Levágták! Itt állt a sereg és alkotmányos képviselet nélküli ország, a szociáldemokrácia-fejjel, a buta fejével; s most folytatódott a logika: fejére nőttek a szabadság, fegyelmezetlenség, üres tirádák, lehetetlen szisztémák hóbortosai, s Kun Béla, Pogány, Weisz, Szamuelli, Böhm, Ländler, az új, már megváltott Magyarország méltó képviselete levágta Magyarország bolond, buta fejét is. Tán így fejvesztetten megtalálja az igazságot?!

(...)”

(Részletek Prohászka Ottokár 1919. júliusi naplóbejegyzéseiből. Innét: www.ppek.hu/text/prohn301.txt)

***

Prohászka Ottokártól/ról a bbjnick.blog.hu-n: bbjnick.blog.hu/search?searchterm=Proh%C3%A1szka+ottok%C3%A1r&searchmode=sentence&submit=Keres%C3%A9s