bbjnick (meg)írja...

Olvasom: „(...) Február 18-án Rétvári Bence szavai szították fel a lángot Ságvári személye körül. A KDNP-s országgyűlési képviselő úgy nyilatkozott: »Személyes véleményem és a hatályos jogszabályok szerint sem elfogadható, ha Ságvári Endréről állami köznevelési intézmény van elnevezve, különös tekintettel a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Történettudományi Intézetének az utcanév-változtatások során Ságvári Endréről kialakított egyértelmű állásfoglalását követően«. Az MTA állásfoglalása szerint Ságvári Endre neve a kommunista áldozatvállalás jelképe lett, így közterület elnevezésére nem ajánlják.

Az átnevezés hírére az intézmény egyik tanára, Barok István »Je suis Ságvári! Sőt Je suis Spitzer Endre!« címmel adott közzé jegyzetet, melyben kiállt az iskola névadója mellett. Véleménye szerint Ságvári két dologban bűnös a »fennálló rezsim« szemében: baloldalisága, és zsidó születése okán. Harminchét évnyi ságváris pedagógusi ideje alatt rengeteg kiművelt főt nevelt ki. »Van-e bármilyen esélyünk arra, hogy ne csak a szívünkben maradjunk Ságváristák? Mi lesz a Sá-Rá-val? Mi lesz a Ságvárizmus éjszakájával? Mi lesz a Ságváris sítáborral? És csak nagyon csendben és zárójelben (Mi lesz velem?)« – írta a tanár. (...)” (szegedma.hu/hir/szeged/2015/02/kommunista-vagy-antifasiszta-a-nagy-sagvari-velemenyosszegzo.html)

...Az 1955-ben Ságváriról elnevezett iskolát 1956 októberében --- a tanárok és diákok kezdeményezésre --- Hunyadi János Gimnáziummá nevezték át, majd a kádári megtorlás alatt --- 1957 márciusában --- ismét Ságvárivá nevezték vissza. Kik számára volt fontos a ságvárizmus akkor és kik számára ma? Ki mely hagyománynak elkötelezett?... (Innét: mandiner.blog.hu/2015/03/02/sagvarirol_es_a_lejart_szavatossagu_ikonokrol?full_commentlist=1#comments)

1 jegyzet

...(...) ...a zemberek (...) nem tudnak mit kezdeni a múlttal. Megpróbálják aktualizálni, a saját fogalomrendszerükben (és szerint) elhelyezni azokat a történelmi információkat, amelyek csak a maguk idejében és koruk értelmezési keretében mondanak, jelentenek bármit is.

Régóta gondolkozom már azon, hogy nem mi állítunk ki bizonyítványokat a múltról, hanem a múlt állít ki rólunk, nem mi mérjük, minősítjük a múltat, hanem az mér, minősít minket, mennyire vagyunk képesek kilátni a saját időnkből és saját kereteinkből.

A múltból nem akkor tanulunk, ha megítélni próbáljuk, hanem akkor ha megérteni... (Innét: mandiner.blog.hu/2015/02/25/artatlan_bunhodok_egy_polgarlany_fogsaga_a_szovjet_munkataborban#comments)

Olvasom: „(...) Érvénytelen lett a család védelméről szombaton Szlovákiában tartott népszavazás, mivel az ország történetének nyolcadik össznépi voksolásán a részvételi arány jelentősen alatta maradt az 50 százalékos érvényességi küszöbnek. A Családért Szövetség (AZR) civil ernyőszervezet által kezdeményezett népszavazáson, annak vasárnap hajnalban a Statisztikai Hivatal (SÚSR) által nyilvánosságra hozott nem hivatalos végeredménye szerint, a mintegy 4,4 millió szavazásra jogosult szlovák választó mindössze 21,4 százaléka vett részt. Ezzel az alacsony részvételi eredménnyel, a több mint négyszázezer aláírás alapján kezdeményezett össznépi voksolás, érvénytelennek minősül.

A voksoláson – amely minden korábbi népszavazásnál láthatóbban és élesebb törésvonalak mentén osztotta meg a szlovákiai társadalmat – három kérdésre lehetett igen vagy nem választ adni. Ezek sorrendben a következőek voltak: egyetértenek-e azzal, hogy házasság csak egy férfi és egy nő között jöhet létre, azonos nemű párok ne fogadhassanak örökbe gyermeket, valamint, hogy az oktatási intézmények ne követelhessék meg a gyermekek részvételét azokon az órákon, amelyeken a szexuális viselkedés, illetve az eutanázia a téma.

A referendum végeredményei szerint a népszavazáson mintegy 944 ezer választó adta le voksát. A népszavazáson részt vevők túlnyomó hányada igennel válaszolt annak kérdéseire, az igen válaszok aránya mindhárom kérdés esetében meghaladta a kilencven százalékot. A legmagasabb arányban az első, a viszonylag legalacsonyabb arányban a harmadik kérdésre válaszoltak igennel a voksolók. (...)” (mandiner.hu/cikk/20150208_ervenytelen_lett_a_szlovakiai_nepszavazas_a_csalad_vedelmerol)

...Megnéztem milyen népszavazások buktak el érvénytelenség miatt Szlovákiában:

két privatizációs népszavazásuk volt, az egyiken 20%, a másikon 40% jelent meg;

a NATO népszavazásukon is mindössze a szavazók 40%-a vett részt;

olyan népszerű kérdésekkel nem tudtak eredményes népszavazást produkálni, mint a politikusok mentelmi jogának korlátozása, a parlament létszámának csökkentése, a kormánytagok költekezésének korlátozása (a kormányzati gépkocsivásárlások költségkeretének limitálása) vagy a press code eltörlése (a politikusok válaszadási kötelezettségének törvénybeiktatása) stb.;

„az sem érdekelte” a választópolgárok felét (sem), hogy állomásozhatnak-e idegen csapatok az ország területén vagy telepíthetnek-e nagy hatótávolságú nukleáris fegyvereket Szlovákiába!

Ennek a mostani szavazásnak is kb. annyi a konklúziója, hogy a 4,4 millió szavazóból kb. 900000 bizonyosan (és deklaráltan) ellenzi a homokos házasságot, kb. 40000 pedig támogatja --- sem több, sem kevesebb... (Innét: mandiner.hu/cikk/20150208_ervenytelen_lett_a_szlovakiai_nepszavazas_a_csalad_vedelmerol#comment3646958)

(E bejegyzés 2009. június 26-án született.)

„…Itt emberek sokaságának kell végre felállítania egy (amolyan hazafias) értékrendet, aztán, akár a jelenlegi, oly gondosan felépített egzisztenciát is eldobva, belekezdeni az építésbe. Bevállalni, mint anno az Újvilágban. Nem szabad pártokra és politikusokra várni. Tudod, ez a kis falu - egy ideje már tudatosan figyelem a dolgot - mindig leképezi, valami láthatatlan és óriási pantográf által, arányaiban precízen, az ország gazdasági- és közállapotait. Sőt, valahogy előbb jelentkeznek a tünetek itt, nálunk. ...Látom, látom a jövőt...” (inszeminator.blog.hu/2009/06/15/egy_dobbenetes_vallomas?fullcommentlist=1#c6305426)

„Többek között a Teremtés könyvében olvasni, hogy az emberek egymáshoz való tartozásának (köteles kapcsolatának) követelménye: jóságot és igazságot tenni. Követelmény, mivel etikai tartalma a bűnbeesés óta a valamiféle harmónia megteremtése, ahogyan az élet bölcselete, de akár a keresztény elköteleződésű Huizinga művelődés-központú gondolkodása hirdeti a múlt században. Ehhez a belsőleg átélt magatartáshoz kell a bátorság, s ez nem más, mint <<Isten igazságában járni>>. Ez bizony nem egyszerűen erkölcsi magatartás, hanem a Teremtőtől kapott törvény a <<jó szolgálatáért>>, ami nem más, mint emberségünk alapvető hivatása - a rossz ellen.” (ujember.katolikus.hu/Archivum/2006.10.15/1004.html)

„Amíg te itt olvasgattál, elképzeltem, hogy O. V.-t, miután a párt vidéki választmányi tagjai lemondatták, a pártszékházból kilépve egy tüntető leköpi. Nem szükségeltetett hozzá különösebb fantázia.” (magyarido.blog.hu/2009/06/02/a_fu_kozt_a_gazban_az_aljban)

„Nemrégiben M. I.-t néztem a tévében, aki azt bizonygatta: nincs kire fölesküdnünk, mint O. V.-re. Ez, ugye, azt is jelent(het)i, hogy rajta kívül nincs más (akire fölesküdhetnénk) és azt is, hogy föl kell rá esküdnünk. Utánaolvastam az <<eskü>>-nek, itt is (lexikon.katolikus.hu/E/eskü.html), ott is (www.jak.ppke.hu/hir/ias/200634sz/varia.pdf) és, persze, másutt is. Majd, némi gondolkodás után, a következőre jutottam:

Fölesküszöm O. V.-re, még azon a napon, amikor ő fölesküszik ránk.

Várom O. V. válaszát!” (magyarido.blog.hu/2009/05/20/napi_elkeserito_es_folderito_20_dik_maj_2009)

„Vége a teoretikus elmélkedésnek. A magyar népnek föl kell támadnia halotti poraiból is, hogy a rá váró életet megmentse.

Hagyjátok most a politikát, magasabb politikára van szükség: az önsegély politikájára.

Ez nyilván olyan politika, amiben kell, hogy minden párt és minden kormányzat egyetértsen.” (Móricz Zsigmond: Hagyd a politikát: építkezz! (Kelet Népe folyóirat, VI. évf. 1. sz., 1940. jan. 1.) In: Medvigy E. vál. és szerk.: A Kelet Népe 1935 – 1942. Kossuth Kk., Bp., 1986., 223. – 224. p.)

Z. barátom azt mondja, hogy elméleti vitákba csak akkor bonyolódik az ember, ha pótolni vagy gátolni szeretné a cselekvést. Ugyanakkor ugyanő gyakran mondogatja azt is, hogy minden kérdés mögött egy filozófiai probléma húzódik meg és minden filozófiai probléma egy teológiai probléma részművelete.

Z. nem az a kimondott acélos elme, semmi meglepő nem volna abban, ha ellentmondásokba keveredne. Ez esetben azonban szó sincs semmi efféléről…

www.csiksomlyo.ro/kegyszobor

(A bejegyzés) Innét: magyarido.blog.hu/2009/06/26/hagyjatok_most_a_politikat_magasabb_politikara_van_szukseg

Olvasom: „(...) A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) holokauszttagadás miatt feljelentést tesz Németh György szociológus-közgazdász ellen – mondta Muhi Erika, a NEKI igazgatója a hvg-nek. A NEKI, a Roma Sajtóközpont és a Romaversitas Alapítvány egy keddi, a Közép-Európa Egyetem és a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett a romákkal kapcsolatos beszédmódról tartott panelbeszélgetés miatt tesz feljelentést, amit Debreczeni József DK-alelnök Ne bántsd a cigányt! című könyvének apropóján tartottak. Németh György ezen a beszélgetésen kétségbe vonta a romaholokausztot, mikor azt mondta: »nem volt romaholokauszt«. A kijelentés ellen a beszélgetés résztvevői és a közönség tagjai is tiltakoztak. A feljelentést azonnal benyújtják, amint hozzájutnak a konferencián készült videó felvételhez. (...)” (mandiner.hu/cikk/20150205_feljelentik_a_szociologust_holokauszttagadas_miatt)

Németh György „bűne”: hvg.hu/velemeny/20091029_ciganyvita_felzarkozas_integracio_akadaly