„...kövérlaca meg még mindig mondhatná azt, hogy »nem is mernék belépni egy olyan országba, ahol a próféták után megölik a messiást is«..." (mandiner.blog.hu/2012/06/25/nyiro_ujratemetes_nagy_ar_a_semmiert/fullcommentlist/1#c17073531)
Olvasom: „(...) Magyarországi zsidó szervezetek és szövetségek felszólították a kormányt, hogy haladéktalanul vizsgálja felül a Nemzeti alaptantervet.
Mellőzzék abból Nyirő Józsefet, Sinka Istvánt, Szabó Dezsőt és Wass Albertet, mert nézetük szerint antiszemiták voltak.
Az MTI-hez hétfőn eljuttatott nyilatkozatukban kijelentették, a négy író »a gyűlölet, az antiszemitizmus mételyét« terjesztette és terjeszti ma is, ezért »nem fogadható el, hogy a magyar ifjúság oktatásának szerves részét képezzék«.
Mint írták, Nyirő József a több százezer magyar áldozatot követelő Szálasi-féle puccs utáni rémuralom támogatója volt, a legutolsó pillanatig kitartott a nyilaskormány mellett, »még Sopronban is kamatoztatta tehetségét a Szálasi vezette gyilkos hordák támogatására, miközben azok további mérhetetlen szenvedést okoztak az országnak«.
A zsidó szervezetek elfogadhatatlannak tartják, hogy »egy ilyen, a gyilkosokat a legvégsőkig támogató személy« újratemetésének megszervezésében a magyar országgyűlés részt vett, »így ezzel a kvázi állami dísztemetéssel példaképül próbálták őt állítani az egész magyar nemzet elé«.
»Wass Albert élete végéig büszkén vallotta magát antiszemitának«, háborús bűnösként ítélték el, ítélete pedig mind a mai napig érvényben van - írták.
Sinka István »feltűnően durva, zsidóellenes verseivel tüzelte fel az egyszerű emberek indulatait az üldözöttekkel szemben«, Szabó Dezső műveiben pedig újra és újra felbukkan a zsidóság elleni uszítás, továbbá szellemi megalapozója volt annak a közhangulatnak, amely a zsidótörvények elfogadtatásához vezetett - fogalmaztak.
A közlemény írói elképesztőnek nevezték, hogy Kertész Imre, az egyetlen magyar irodalmi Nobel-díjas műveit nem a magyar irodalmi részben tárgyalja a Nemzeti alaptanterv, hanem egy különálló pontban, amely az irodalmi díjakról szól, »ily módon kivetve őt a magyar irodalomtörténetből«.
A közleményt a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, az Élet Menete Alapítvány, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület, a Magyarországi Cionista Szövetség, a Nácizmus Üldözöttjeinek Bizottsága és a B'nai B'rith Budapest Páholy jegyzi." (www.hirado.hu/Hirek/2012/06/25/15/Zsido_szervezetek_vegyek_ki_az_antiszemita_irokat_a.aspx#)
Töprengek, napok óta töprengek, csak azon töprengek, hogy ez a közlemény (a kibocsá(j)tók szándéka szerint), vajon, mi lehet? Talán egy, az Örkény-év apropóján született, groteszk egyperces-imitáció vagy, esetleg, a zsidók, egymás megtréfálására szánt, számunkra kibogozhatatlan csavarosságú, (abszurd?) vicce? Napok óta töprengek és nem találok válaszra, amiben megnyugodhatnék. Mert arra gondolni sem merek, hogy pld. a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségében vagy a Magyar Zsidó Kulturális Egyesületben akár csak egyetlen személy is volna, aki (komolyan!) le- vagy akár csak aláírna egy ilyen tartalmú és ilyen megfogalmazottságú szöveget.
Nem volna ideje feloldani a poént és elárulni végre (a kissé egyszerűbb észjárásúak számára is), hogy: most akkor, végül is, mi a csattanó, ki akar kivetni a magyar irodalomtörténetből (és) kit?
...a napokban volt módom átlapozni a Magyarország Alaptörvénye c. albumot, amelyet minden érettségiző megkap(ott) idén (ajándékba) a bizonyítványa mellé. Mindent egybevetve azt kell mondanom: szép ajándék! Millió apró részletbe bele tudnék kötni, de összességében teljesen rendben van a dolog: az új Alaptörvény szövege és „alkotmányosságunk” előzményeiről és állomásairól (Szent István törvényeiről, az Aranybulláról, Werbőczy Tripartitumáról stb.) szóló néhány rövid, tömör összefoglaló mellett a romantika és historizmus magyar festőnagyjainak (Madarász Viktor, Benczúr Gyula, Székely Bertalan, Than Mór stb.) történelmi eseményeket ábrázoló kép(részlet)ei találhatók a könyvben, a Kerényi által megrendelt néhány kép (kortárs képzőművészek munkái), a képeket történelmi forrás-részletek és az alkotok rövid megjegyzései kommentálják; igaz, a tipográfia kicsit gagyis, brosúrás, de a reprodukciók (nagyobbrészt) szépek, a kötés erős, tartós --- (vitathatatlanul) egy életre szóló emlék lehet mindenkinek, aki idén érettségizik...
