bbjnick (meg)írja...

...Hogy egy férj és egy feleség mikor, hányszor és hogyan közösül, ahhoz rajtuk kívül senkinek semmi köze. Ez nem büntetőjogi kérdés. A bántalmazást a törvény bünteti. Ha valaki úgy ítéli meg, hogy őt bántalmazták, feljelentést tehet. Mi köze mindennek egy házaspár szerelmi életéhez? Miért kellene ezt külön törvényben szabályozni?... (mandiner.hu/cikk/20160123_lipcsey_andersson_emoke_tabuk_a_velemenyfolyoson#comment4563619)

...1) Végül is, ha az a cél, hogy a házastársak cselekedetei közös megegyezésen alapuljanak, akkor miért is (volt) problematikus, ha (például anno) a férj beleegyezése (volt) szükséges ahhoz, hogy egy feleség otthonán kívüli munkát vállalhasson?

2) Én el nem tudom képzelni, igaz, soha nem is képzelődtem rajta, hogy hogyan lehet(ne) egy nőt közösülésre kényszeríteni, ha ő nem egyezik bele, mint bántalmazással (testi erőfölénnyel való visszaéléssel)?... (Innét: mandiner.hu/cikk/20160123_lipcsey_andersson_emoke_tabuk_a_velemenyfolyoson#comment4565264)

Kapcsolódó bejegyzés:bbjnick.blog.hu/2012/10/07/a_csaladon_beluli_es_a_csalad_elleni_eroszakrol_a_vagy_egy_felrevezeto_meghatarozas

Olvasom: „...Lázár János kancelláriaminiszter a tegnapi Kormányinfo sajtótájékoztatón (...) jelezte, hogy a magyar diákok teljesítménye egyre romlik és leszögezte: a pedagógustársadalom nem dughatja homokba a fejét, nem tehet úgy, mintha a teljesítményromláshoz nem lenne köze...” (www.pedagogusok.hu/l%C3%A1z%C3%A1r-j%C3%A1nos-kem%C3%A9nyen-megfeddte-tan%C3%A1rokat-teljes%C3%ADtm%C3%A9nyroml%C3%A1s-miatt)

Lázár szórakozik?!. Nyilván, pontosan tudja, hogy a diákok teljesítményromlásának mi az (elsődleges) oka: a sajtótájékoztatón az elmúlt tizenöt évben jelentkező látványos és folyamatos teljesítményromlásról beszélt, s épp ez a tizenöt év volt az, amikor az iskolák „felhozatala” a felismerhetetlenségig megváltozott. Akár ha a kilencvenes évek iskoláival hasonlítjuk össze a mai iskolákat, nem is „mintha egy másik országban”, hanem egyenesen „mintha egy másik bolygón” járnánk. A 2000 előtti iskolák tanulói a nyolcvanas években és a kilencvenes évek első éveiben születtek, egy a mainál jóval magasabb létszámú – a nyolcvanas évek elején még évente kb. 140000 gyerek született, ez a szám 2000-re 100000 alá esett, ma évi 90000 körül mozog – és teljesen más szociális-szociokulturális hátterű – 1999-ben az általános iskolai tanulók 11%-a volt HH-s és HHH-s (hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű), 2006-ban 33%-uk, 2010-ben 46%-uk – „emberanyagot” alkottak. 2000-től kezdtek beérkezni az iskolákba – az évről évre csökkenő születésszámok és tanulói létszámok mellett is – egyre nagyobb számban és egyre elképesztőbb körülmények közül azok a gyerekek, akik a Horn-kormány 1994-es, a GYES (gyermekgondozási segély) bizonyos idejű munkaviszonyhoz kötését eltörlő rendelkezésének „inspirációjára” születtek („megélhetési szülés”): míg az Ezredfordulón az általános iskolai tanulóknak csak körülbelül egytizede volt „problémás hátterű”, ma már fele...

Lázár, kelj fel és járj!