Blogikus fixáció

Kis KÖZÉL, kis MAGÁNÉL, no meg némi KULTÚRA. De mindenek előtt MÉLTÁNYOSSÁG, ÁLLHATATOSSÁG - és BÉKESSÉG!
 
Ugyanakkor: CETERUM CENSEO CARTHAGINEM ESSE DELENDAM!

bbjnick (meg)írja...

Mélymagyarveszély!!!

A bejegyzések...

...teljes címlistája és leadje megtalálható az oldal alján, A BLOG TARTALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS) c. dobozban.

Az olvasók és kommentelők iránti tiszteletből...

...a blogon előzetes moderációt alkalmazok.

Friss topikok / (Leg)Utóbbi hozzászólások

Közösségi blogolás

bbjnick olvassa...

A blog tartalma (Valamennyi bejegyzés)

...

Creative Commons Licenc

Egy kép: Spanyolozott mángorló-lapicka

2014.05.25. 05:33 bbjnick

1spanolozottmangorlolapicaamalonyaybol_373914kep_.jpgEgy spanyolozott mángorló-lapicka a Malonyayból (keptar.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=005368)

6 komment

...legalább annyira politikai, mint jogi konstrukciók...

2014.05.24. 14:57 bbjnick

1 jegyzet

...a Képíró-, Csatáry-, Biszku- stb. perek legalább annyira politikai, mint jogi konstrukciók (ha úgy jobban tetszik, kirakatperek). Milyen pozitív hatása lehet ezeknek a bűnelkövetőkre és a társadalomra? Megvádolunk egy vénembert egy népbírósági ítéletre hivatkozva, majd megvádoljuk azt is, aki a népbírósági ítéletet hozta? Nooormális?...

...A háborús bűnös, ahogy minden bűnös elítélhető/elítélendő 30(-50-70) vagy akárhány év után is, ha vannak ellene kellő mennyiségben és minőségben bizonyítékaink. (...) ...sem a Képíró-, sem a Csatáry-, sem a Biszku-ügyben nem ez volt/van a helyzet. Az ügyészek pontosan tudták, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok nem elégségesek és alkalmasak a vádlottak elítélésére és mégis belementek egy olyan ocsmány játszmába, amelynek vége/eredménye  csak ezeknek az öregeknek a halálbaszekírozása lehet.* Ezek kirakatperek politikai nyomásra vagy megrendelésre. Mindent szolgál(hat)nak csak (épp) a társadalom igazságérzetét és erkölcsi épülését nem...

*...Az ügyészek, bírák eleve látták, hogy döglött pereket indítanak, amelyeknek nagyjából-egészében egy kimenetele lehet, hogy a vádlottak belehalnak az eljárásba/kihalnak az eljárásból, még mielőtt bizonyítottság hiányában felmenteni kényszerülnének őket, mégis elindították azokat... (Innét: mandiner.blog.hu/2014/05/22/miert_lenne_embertelen_a_tenyleges_eletfogytiglan?fullcommentlist=1#comments)

Szólj hozzá!

Similis simili gaudet

2014.05.22. 08:19 bbjnick

„Egyezmény az emberi jogok és
alapvető szabadságok védelméről
Róma, 1950. november 4.

(...)

3. CIKK

Kínzás tilalma

Senkit sem lehet kínzásnak, vagy embertelen, megalázó
bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni.

(...)”

(www.echr.coe.int/Documents/Convention_HUN.pdf)

Olvasom: „Magyar Lászlót három rendbeli gyilkosságért, tizenkilenc rendbeli rablásért, négy rendbeli súlyos testi sértésért és más bűncselekményekért nyolc évig húzódó büntetőeljárás után 2010-ben ítélték jogerősen tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre, azaz az ítéletben kizárták a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségét. A férfi azért fordult az Európai Emberi Jogi Bírósághoz, mert szerinte sérti az Európai Emberi Jogi Egyezmény 3. cikkét, az embertelen, megalázó büntetés tilalmát, hogy még az elvi lehetősége sem áll fenn a szabadulásának.

A kormány a strasbourgi bíróság előtt azzal érvelt, hogy ez nem így van, hiszen az elnöki kegyelemnek köszönhetően a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés esetén is fennáll elméletileg a szabadon bocsátás lehetősége, és ezt a körülményt egy korábbi ítéletében a Bíróság már a szabadon bocsátás elvi lehetőségeként értékelte. Harmadik félként bekapcsolódott a perbe a Magyar Helsinki Bizottság is: a szervezet arra hivatkozott, hogy az elnöki kegyelmet nem lehet tényleges szabadon bocsátási lehetőségként értelmezni, és egyébként is nagyon ritkán fordul elő, hogy valaki ilyen kegyelemben részesül.

A bíróság az ítéletben áttekintette a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztéssel kapcsolatos korábbi ítélkezési gyakorlatát és megállapította: amennyiben a nemzeti jog nem biztosít legalább elvi lehetőséget az életfogytig tartó szabadságvesztés felülvizsgálatára és a elítélt szabadon bocsátására, akkor sérti az Egyezmény 3. cikkét. Az ítélet hangsúlyozza: ez nem jelenti azt, hogy ténylegesen szabadon kellene engedni az elítélteket, de ennek legalább a lehetőségét meg kell vizsgálni. A bíróság azt is kimondta: az elnöki kegyelem nem tekinthető ilyen felülvizsgálatnak, mert ettől még az elítéltek nem tudják, hogy milyen feltételeket vizsgálnak, ami alapján esetleg szabadon bocsátják őket.

A bíróság szerint mindez alapján a magyar szabályozás, amely a szabadon bocsátás elvi lehetőségét is kizáró börtönbüntetés kiszabását is lehetővé teszi, ellentétes az Európai Emberi Jogi Egyezménnyel. Ezen kívül a testület megállapította, hogy a nyolc évig tartó büntetőeljárás nem felelt meg az ésszerű időn belüli befejezés követelményének, ezért kétezer euró összegű kártérítést ítélet meg Magyar Lászlónak, valamint további négyezer euró költséget is állnia kell a magyar államnak.” (@bakó.bea: Miért lenne „embertelen” a tényleges életfogytiglan? --- mandiner.blog.hu/2014/05/22/miert_lenne_embertelen_a_tenyleges_eletfogytiglan)

...Similis simili gaudet. Közös cellába, tényleges életfogytig, Magyar Lászlóval, az Európai Emberi Jogi Bírósággal és a Magyar Helsinki Bizottsággal --- ha már egyszer ilyen jól megértik egymást... (delphoi-josda.hu/2013/03/04/xxviii/comment-page-27/#comment-8946)

***

Schmidt hadnagy (a polgárháború hőse) ajánlja: bbjnick.blog.hu/2012/08/01/miert_tamogatnam_a_halalbuntetes_bevezeteset_pontosabban_visszaemeleset_jogrendunkbe

***

Apdét vagy kiegészítés, 2014. május 24.:

...Hát, ha más nem mondja ki, kimondom én: nem az az embertelen, megalázó bánásmód, ha egy háromszoros gyilkost tényleges életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélnek, hanem az, ha egy állítólag az emberi jogok védelmét szolgáló bíróság, a háromszoros gyilkos jogaira és méltóságára hivatkozva, a gyilkos pártjára áll és még kártérítést is ítél neki. A bíróság ezzel meggyalázza az áldozatok emlékét, hozzátartozóik méltóságába tipor, leköpi a józan észt és az ép érzésű emberek igazságérzetét. (...) (A bűnösnek azért van börtönben a helye, hogy ne követhessen el bűnismétlést, hogy lehetőséget biztosítsunk számára, hogy szembesülhessen tette súlyával és feldolgozhassa azt, hogy az áldozatoknak és/vagy azok hozzátartozóinak igazságérzetét megnyugtassuk. Az Európai Emberi Jogi Bíróság jelen döntésével valamennyi igazságszolgáltatási funkcióba belesz***k.)... (Innét: mandiner.blog.hu/2014/05/22/miert_lenne_embertelen_a_tenyleges_eletfogytiglan?fullcommentlist=1#comments)

***

Apdét vagy kiegészítés, 2014. május 24.:

Részlet a Katolikus Egyház Katekizmusából (kiemelés tőlem):

„(...)

2266 A közjó védelme követelményének megfelel az állam erőfeszítése annak érdekében, hogy az emberi jogokat és a polgári együttélés alapvető szabályait sértő magatartásformák terjedését megfékezze. A törvényes közhatalomnak joga és kötelessége a vétség súlyosságával arányos büntetés kiszabása. A büntetésnek elsősorban a bűn által okozott rendzavarás helyreállítása a célja. Amikor a büntetést a vétkes önként elfogadja, a büntetés engesztelő értelmet is nyer. A büntetés azonfelül, hogy védi a közrendet és óvja a személyek biztonságát, gyógyító célzatú is: amennyire lehetséges, hozzá kell járulnia a vétkes megjavulásához.

2267 Az Egyház hagyományos tanítása -- a tettes kilétének és felelősségének teljes bizonyítását föltételezve -- nem zárja ki a halálbüntetéshez folyamodást olyan esetekben, amikor ez az egyetlen járható út az emberek életének hatékony megvédésére a jogtalan támadóval szemben.

Ha pedig a vérontás nélküli eszközök elegendők a támadó elleni védekezésre és a személyek biztonságának megőrzésére, a hatalom ezekre az eszközökre korlátozódjék, mert ezek jobban megfelelnek a közjó konkrét javainak és inkább összhangban állnak az emberi személy méltóságával.

(...)” (www.katolikus.hu/katek/kek02196.html)

Szólj hozzá!

Egy fontos kulcs az életünkhöz: Kovács András Falak című filmje (1968)

2014.05.20. 03:11 bbjnick

(E bejegyzés 2008. november 9-én született.)

A napokban a Filmmúzeum tévécsatorna levetítette Kovács András Falak című filmjét (1). (S ha hihetünk a híreknek, le fogja vetíteni még néhányszor: legközelebb talán november 11-én.)

FALAK (1968, fekete-fehér, 95 perc)

Rendező: Kovács András; Forgatókönyv: Kovács András; Operatőr: Illés György; Vágó: Daróczy Mária; Zene: Mikisz Theodorakisz, Ismael; Hang: Rónay Gyula; Díszlet: Romvári József; Jelmez: Lázár Zsazsa; Gyártásvezető: Bajusz József

Gyártó: MAFILM 1. Játékfilmstúdió

Szereplők: Latinovits Zoltán, Gábor Miklós, Bánki Zsuzsa, Szemes Mari, Mensáros László, Drahota Andrea, Ráday Imre, Philippe March, Bernadette Lafont, Major Tamás, Iglódi István, Tóth Judit, Benedek Árpád, Avar István, Tomanek Nándor, Koltai János, Ruttkai Ottó, Lóránd Hanna, Tallós Endre, Fonyó József, Szilágyi Tibor, Pecsenke József, Fonyó Emmi, Győri Ilona, Erőss Tamás, Gurnik Ilona, Liska Tibor, Tordy Géza, Szabó László, Velenczey István

Bár meglehet, ezen véleményemmel erősen kisebbségi álláspontot képviselek a magyar filmértő-filmszerető közönségen belül, de bátran kimondom: a Falak a magyar filmtörténet egyik legjelentősebb ténye, időtálló alkotás, amely a mának talán sokkal fontosabb üzeneteket hordoz, mint saját korának hordozott.

Kovács András életművével, bár szívesen tenném, ehelyütt nem foglalkozom bővebben (talán majd egy önálló bejegyzésben), nem szeretném, ha túlontúl hosszúra nyúlna e szöveg. Annyit azonban mindenképpen el kell róla mondanom, hogy (általam ismert) munkássága példaértékű alkotói tisztességről tanúskodik. Alkotói tisztesség alatt (ez esetben) azt értem, hogy Kovács filmjei úgy tartalmi-gondolati, mint formai-esztétikai értelemben tiszta „alakzatok”, rendezőjük nem próbál sumákolni, elkendőzni (sőt, még csak sejttetni sem), nem igyekszik másnak láttatni sem magát, sem alkotásit, mint amik. (Ugye nem kell sorolnom az ellenpéldákat?)

A Falak elkészülte idején (1967-68-ban) beilleszthető volt a „nehéz emberek”-, valamint a „termelési konfliktus”-tematikájú filmek (2) sorába. A történet már a korban is meglehetősen „használtos” volt, számunkra, innét 2008-ból, pedig már amilyen „avitnak”, olyan hamisnak is tűnhetik:

„Ambrus mérnök nyíltan tájékoztatja a vevőt az exportra szánt cikk konstrukciós hibájáról, ezért felfüggesztik. Főnöke Párizsban értesül az eseményekről. Benkő találkozik egy régi barátjával és annak francia feleségével, és az esti iszogatás alatt kezdenek neki más színben feltűnni az itthoni események. Ennek hatására elhatározza, hogy kiáll beosztottja mellett a főigazgatóval szemben, hiába próbálja lebeszélni róla tapasztalt főnöke.” (3)

Némiképp enyhítheti ugyan berzenkedésünket a produkcióval szemben, hogy Gábor Miklóstól Latinovits Zoltánig és Mensáros Lászlótól Major Tamásig a legnagyobb nevekkel találkozhatunk a szereplők listáján, de ez talán mégsem volna elég inspiráció ahhoz, hogy „bevállaljuk” egy ilyen film végigülését.

Ámde…

Valamikor a(z ezerkilencszáz)nyolcvanas évek második felében láttam először a Falakat és rögtön tudtam, hogy „itt valaki/valakik nagyon belecsapott/belecsaptak a lecsóba”. Azóta is legkedvesebb filmjeim között tartom számon, s ez a „vonzalom”, az évek során, csak erősödött és mélyült bennem. Már javában a kilencvenes években jártunk, amikor olvastam (többször-többhelyütt), hogy Nyugaton a Falak (The Lost Generation címmel) ismert, elismert és ugyancsak számon tartott alkotás. Itthon ugyanakkor, ha emlegetik is, akkor is, leginkább, csak, mint „kora értékeinek egyik leghitelesebb mozgóképes archívumát” (4).

Az itthoni értetlenség okain gondolkodva nem volt nehéz megtalálnom a megoldást: „ha valaki elmerül a lekvárban, akkor, nyilván, nem lát, nem láthat ki belőle”, azaz, amiről a Falak szól, az a ma Magyarországán (lényegébe) ugyanúgy érvényes, mint volt 1968 környékén. Természetesen, nem a történet felszínéről beszélek, a lázadó mérnök esetéről az önvizsgálatot tartó káderrel (és viszont), hanem a konfliktus lényegéről (mely, ne kerülgessük a forró kását, bizony, metafizikai).

Nem tudom, Kovács András mennyire volt tisztában a forgatókönyv írása közben, hogy mi lesz munkájának végeredménye. Mindenesetre elkészítette a filmtörténet valószínűleg valaha volt legdidaktikusabb forgatókönyvét (legképtelenebb dialógusgyűjteményét), amely számos dologra lehetett ugyan alkalmas, de játékfilm-alapanyagnak bizonyosan nem. Talán tudta, talán nem, hogy milyen eredményre fog vezetni, ha ezeket a többnyire teljesen életszerűtlen párbeszédeket – amelyek a valóságban meglehet, hogy elhangzottak-elhangozhattak különböző szintű és különböző helyszínű ideológiai vitákban, világnézetiklub-esteken, szakmai és magánbeszélgetésekben, de a vászonról visszaköszönve szükségszerűen groteszk színezetet kapnak –, tehát, talán tudta, talán nem, hogy milyen eredményre fog vezetni, ha ezeket a párbeszédeket kora legtehetségesebb színészei szájába adja: ha tudta, akkor hatalmas tehetségű rendező, ha nem tudta, akkor egy „bazi” nagy mázlista. Mindenesetre megtette.

(Mivel eszembe jutott egy hasonlat, hát elmondom: kicsit olyan ez a kovácsi „kísérlet”, mintha, mondjuk, J.-L. Godard (5) Wittgenstein (6) Logikai-filozófiai értekezését egy szerelmi háromszög keretei közé beillesztve dramatizálná. Megnézném. Ti nem?)

A Falak – hogy megfoghatóvá tegyem mindenki számára a film, véleményem szerinti, lényegét és értelmét – egy „kommunista kabuki (7)”. Az „elmondhatatlan dialógusgyűjtemény” és a konfliktus kimondott megoldatlansága/megoldhatatlansága (melynek oka, kimondatlanul, de nyilvánvalóan, a hamis narratíva) szükségképpen arra inspirálta a színészeket, hogy valamilyen módon emelkedjenek el a „szöveg” elsődleges jelentésétől. Nem tudhatjuk, Kovács instrukciójának vagy saját tehetségüknek és érzékenységüknek (vagy esetleg ennek is és annak is) engedelmeskedve „kabukiba kezdtek”, azaz a hangsúlyok, gesztusok, tekintetek (ahol kellett), ha leheletfinoman is, de nyomatékot kaptak, s ezzel átértelmezték (helyére emelték) és érzelmileg hitelesítették a drámát. Mindeközben pedig „körbemozogták” azt a „feketelyukat” (azt a hamis narratívát), amely a filmben bemutatott konfliktus valódi hátterében áll, s amely ugyanakkor megoldhatatlanná is teszi e konfliktust.

kovacsandrafalakcfilmfotoszpvrz_bbjnckblghz_vrz_.jpg

Kovács András Falakjának nyugati sikere, gyanítom, e „kabuki” érzékelésének és megértésének eredménye. Aminthogy magyarországi visszhangtansága szintén e „kabukinak” „köszönhető”: vannak, akik nem tudnak és vannak, akik nem akarnak a „feketelyukba” nézni, s talán olyanok is, akik már olyannyira megszokták a „poklot”, hogy ott érzik magukat „otthon”.

Oldjunk. Ha már Godard szóba került: nem tartom elképzelhetetlennek, hogy a nagy Godard maga is rajong e filmért, s talán időnként újra- s újranézi, miközben azon morfondírozik, milyen szerencsések is ezek a „kelet-európaiak”, hogy nekik a történelem tálcán kínálja az olyan drámákat, amiért egy nyugati művésznek nagyon-nagyon mélyre kell ásnia.

Pedig ha a jó Godard egy kicsit jobban magába/magukba nézne…!

A napokban a Filmmúzeum tévécsatorna levetítette Kovács András Falak című filmjét. S ha hihetünk a híreknek, le fogja vetíteni még néhányszor: legközelebb talán november 11-én. Kihagyhatatlan.

(1), (3) www.filmtortenet.hu/object.488130CF-9A77-45A8-BA64-6172805F0521.ivy

(2), (4) www.filmtortenet.hu/object.cd2d19df-a1a1-4696-ad45-f9b2d3b36205.ivy

(5) hu.wikipedia.org/wiki/Jean-Luc_Godard

(6) hu.wikipedia.org/wiki/Ludwig_Wittgenstein

(7) hu.wikipedia.org/wiki/Kabuki

(A bejegyzés) Innét: magyarido.blog.hu/2008/11/09/egy_fontos_kulcs_az_eletunkhoz_kovacs_andras_falak_cimu_filmje

Szólj hozzá!

...ami úgy totyog és úgy hápog, mint egy koncepciós eljárás...

2014.05.19. 08:27 bbjnick

1 jegyzet

...Amit most a Jobbik nevű politikai párttal művelnek, az cezúra (a) rendszerváltás utáni történetünkben: olyan már volt (rendszeresen van), hogy álmozgalmakat mozgatnak, álkonfliktusokat generálnak hatalomtechnikai megfontolásokból, de olyanra az elmúlt negyed századból nem emlékszem, hogy egy tkp. demokratikusan létrejött, demokratikusan működő szervezetet ilyen látványosan és átlátszóan hamis módon (koncepciósan) próbáljanak megsemmisíteni. Mondjuk, a demokráciába ez simán belefér (láttunk már hasonlókat, nem egyszer, sokfelé), csak nekem ez még (így) új, szokni kell…:-[

Én nem tudom, mi a Jobbik, s nem is tekintem életem fő céljának, hogy a Jobbik-jelenség mélyére hatoljak, de azt tudom, mi a koncepciós lejáratás-üldöztetés, ugyanis a szocializmusban nőttem fel. És ami úgy totyog és úgy hápog, mint egy koncepciós eljárás, az a szocializmusban is és a Nemzeti Együttműködés Rendszerében is koncepciós eljárás.:-[... (Innét: *** A forrás (jelenleg) nem nyilvános.)

***

A Jobbik a bbjnick.blog.hu-n: bbjnick.blog.hu/search?searchterm=jobbik&searchmode=or&submit=Keres%C3%A9s

***

Apdét vagy kiegészítés, 2014. május 19.:

...Meg vagyok győzve. Hogy miről, azt nem tudom, mert 2047-ig titkosították Bélánk ügyét×. De majd 2047-ben megmondom… #:-|... (Innét: *** A forrás (jelenleg) nem nyilvános.) 

× mandiner.hu/cikk/20140519_molnar_van_kemugy_de_nincs_james_bond

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása