1 jegyzet
A jegyzet (néhány) előzménye: bbjnick.blog.hu/2010/03/11/gondolj_gondolj_gondolj_solyom_laszlo_koztarsasagi_elnok_alairta_a_holokauszttagadast_bunteto_btk_mo & magyarido.blog.hu/2011/06/29/kis_magyar_okozatologia_2_z_emilje & bbjnick.blog.hu/search?searchterm=holohit&searchmode=or&submit=Keres%C3%A9s
...A „Csatáry-ügy” (cimkezes.origo.hu/cimkek/csatary-laszlo/index.html?tag=Csat%E1ry+L%E1szl%F3&tag2=&target=1) ügyésze nyilatkozik: Csatáry jelenleg is antiszemita, bizonyos vallásokról és vallásúakról nem úgy vélekedik, ahogy az normális volna („mást gondol, mint amit normálisnak lehet tekinteni”). (Az ügyészi megnyilatkozás forrása: mandiner.hu/cikk/20120719_csatary_orizetben)
Egy ügyész megmondhatja, hogy bizonyos vallásokról hogyan volna normális vélekedni???!!!
Mondtam én, hogy itt nagyon nagy baj lesz! (Például itt: bbjnick.blog.hu/2012/06/15/igy_elunk_magyarorszagon_2012_juniusaban_holosaria) Tisztára, mintha a rákosi- vagy a kádárkorban élnénk; bár így, egy ügyész, szerintem, már a későkádárkorban sem igen mert volna megnyilvánulni...
Ajánlott irodalom: Vlagyimir Szolovjov: Az Antikrisztus története (A mű teljes szövegét, sajnos, nem sikerült megtalálnom a Világhálón, így linkelni sem tudom; egy részlet olvasható a műből ebben a szöveggyűjteményben: mek.oszk.hu/05500/05541/05541.pdf)
Apdét vagy kiegészítés, 2012. július 20.:
Egy hír:
„2012. július 18. 08:57
A Simon Wiesenthal Központ igazgatója arra kérte az államfőt: vállaljon garanciát arra, hogy a magyar hatóságok minden tőlük telhetőt meg fognak tenni Csatáry László bíróság elé állítása érdekében.
Áder Jánoshoz fordult kedden késő este az MTI-hez is elküldött nyílt levélben a náci háborús bűnösök után kutató Simon Wiesenthal Központ, kérve a magyar köztársasági elnököt, segítsen abban, hogy »amilyen gyorsan csak lehet«, állítsák bíróság elé a 97 éves Csatáry Lászlót, akit a jeruzsálemi intézet »a legkeresettebb náci háborús bűnösnek« nevez.
Efraim Zuroff, a Wiesenthal Központ igazgatója a nyílt levélben azt írta: 2011 szeptemberében tájékoztatta a magyar ügyészséget Csatáry bűntetteiről és hollétéről abban a reményben, hogy siettetik az ügyet Csatáry korára figyelemmel. Azóta hónapok teltek el, de még hivatalos gyanúsítás sem történt, még Csatáry útlevelét sem vonták be – közölte. Felidézte, hogy a múlt héten újabb adatokat adott át a magyar ügyészségnek Budapesten, de az ügyészségi szóvivő még hétfőn sem utalt arra, hogy »bármilyen elsőbbséget adnának az ügynek vagy siettetnék, figyelembe véve a különleges körülményeket«.
»Az idő múlása semmi esetre sem kisebbíti a gyilkosok bűnösségét, nem szabad, hogy az öregkor védelmet nyújtson a holokauszt elkövetőinek« – írta Zuroff. Csatáry jelenleg egészséges, és bíróság elé tud állni, »de ki tudja, milyen hosszú ideig lesz ez így« – fogalmazott. A Wiesenthal Központ igazgatója arra kérte Áder Jánost, »a nyilvánosság előtt vállaljon garanciát azért, hogy a magyar hatóságok minden tőlük telhetőt meg fognak tenni annak érdekében, hogy ezt a bűnözőt bíróság elé állítsák«.
A Fővárosi Főügyészség közlése szerint a Budapesti Nyomozó Ügyészség Efraim Zuroff feljelentése alapján 2011. szeptember 22-én rendelt el nyomozást háborús bűntett miatt, és az eljárás jelenleg is tart.” (mandiner.hu/cikk/20120718_levelben_kerte_ader_segitseget_zuroff)
Majd egy másik:
„2012. július 18. 11:11
Őrizetbe vette és kihallgatta Csatáry Lászlót, valamint kezdeményezte házi őrizetét a Budapesti Nyomozó Ügyészség szerdán. A férfit emberek törvénytelen kínzásával megvalósított háborús bűntettel gyanúsítják.
A Fővárosi Főügyészség sajtóanyagában az olvasható, hogy »a Budapesti Nyomozó Ügyészség a mai napon Dr. Cs. Lászlót őrizetbe vette, gyanúsítottként kihallgatta és kezdeményezte házi őrizetét a nyomozási bírónál«. A háborús bűntett miatt akár életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható.
A 97 éves Csatáry Lászlónak a Simon Wiesenthal Központ szerint kulcsszerepe volt abban, hogy körülbelül 300 zsidót Kassáról az ukrajnai Kamenyec-Podolszkba deportáltak, ahol 1941 nyarán szinte valamennyiüket meggyilkolták. A központ szerint Csatáry 1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként részt vett több mint 15 ezer zsidó Auschwitzba deportálásának megszervezésében is.” (mandiner.hu/cikk/20120718_orizetbe_vettek_csataryt)
A két hír megjelenése között alig több, mint 2 azaz két óra telt el.?!
***
Apdét vagy kiegészítés, 2012. július 20.:
„A Nemzeti Jogvédő Alapítvány állásfoglalása
Budapest, 2012. július 19., csütörtök (OS) -
A Nemzeti Jogvédő Alapítvány Kuratóriuma és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat Elnöksége képviseletében a tegnapi napon háborús bűntettel meggyanúsított és házi őrizetbe vett Csatáry László volt rendőrtiszt ügyével kapcsolatban a következő állásfoglalást tesszük közzé: 1. Figyelemmel kísérjük – tekintettel bizonyos méltatlan hírverésre és tisztességtelen nyomásgyakorlási kísérletekre – hogy érvényesüljenek különösen azon, Magyarország alaptörvényében és a nemzetközi alapokmányokban rögzített elvek, melyek szerint a kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére, továbbá, hogy senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg a bűnösségét a bíróság jogerős határozatában nem állapította meg, s hogy mindenkinek joga van a tisztességes eljáráshoz. 2. Az alkotmányos jogállam jogrendjét súlyosan sérti az ártatlanság vélelmének semmibevétele, s az így jogsértett személy jogsérelmének hatósági eltűrése. Az adott ügyben illetéktelen magánszemélyek súlyosan megsértették egy ember emberi méltósághoz való jogát, vele szemben ill. vele kapcsolatban alaposan feltehetően elkövették a hamis vád, zaklatás, garázdaság, magánlaksértés, jogosulatlan adatkezelés bűncselekményét, a polgári jog által védett személyhez fűződő jogait. 3. Aggasztónak tartjuk, hogy országon kívüli, a Wiesenthal központtal nem azonosítható, a zsidóság körében is körülhatárolt ú.n.»jogvédő«, számos vélemény szerint haszonelvű érdekcsoportok gyűlöletkampánnyal és féktelen hangulatkeltéssel kívánják betölteni a bűnüldöző szerepét, s ehhez magyarországi partnereket találnak. Olyan személy képviseli ezeket, aki szemben Simon Wiesenthallal kétségbe vonja a kommunista bűnök üldözésének jelentőségét, s az ebből adódó törvény előtti egyenlőtlenségre tudatosan törekszik, feszültséget keltve a magyarországi zsidó és nem zsidó csoportok között. Alapos okunk van annak megállapítására, hogy ezen hiteltelen »jogvédő« tevékenység célja a kiválasztott személyek erkölcsi-anyagi-biológiai tönkretétele, büntető eljárással való megölése annak kockázata nélkül, hogy a hamis vád következményeivel az elkövetőknek szembe kellene nézniük, mert áldozataik magas életkora miatt az eljárások jogerős befejezése alig lehetséges. 4. A magyarországi bűnüldözés és igazságszolgáltatás nagy zsákutcája lesz, ha ezen törekvéseknek teret enged tévesen értelmezett humanista megfontolások alapján, miközben a népirtó kommunista bűnök és bűnösök üldözése ténylegesen nem tapasztalható a legmagasabb pártállami tisztséget betöltök esetében sem, s olyan beosztású kommunista személyek felelősségre vonása szóba sem kerül, mint amilyen beosztást maga idejében Csatáry László viselt. A korábbi évtizedben veszélybe jutott társadalmi egyensúlyt, a törvény előtti egyenlőséget, az igazságosság eszméjébe vetett bizalmat haladéktalanul helyre kell állítani megfelelő értékelvű s nem érdek és nyomáskövető jogalkalmazással, a vallások és népcsoportok közötti megfelelő jó viszony jegyében, amelynek nem a büntetőjog az elsődleges eszköze.
Kiadó: Nemzeti Jogvédő Alapítvány” (os.mti.hu/hirek/76607/a_nemzeti_jogvedo_alapitvany_allasfoglalasa)
***
Apdét vagy kiegészítés, 2012. július 20.:
„...Először is Csatáry nem nevezhető »náci« háborús bűnösnek, lévén soha nem volt tagja sem az SS-nek, sem a Gestapónak, sem a Wermachtnak, de még az NSDAP-nek sem. Mindez persze szemantikai kérdés (lehetne, de nem az!), ami önmagában nem kisebbítené, amivel vádolják. Csakhogy (pro secundo, s amint az a minapi Magyar Nemzetben is megjelent) a Magyarország tiszti cím- és névtára, illetve a Budapesti névmutató és címtár – Rendőrségi zsebkönyv 1944 tanúsága szerint dr. Csatáry (egyes helyeken: Csatári) László 1944-ben rendőr segédfogalmazóként szolgált a kassai rendőrségnél, vagyis a hierarchia szerinti legalacsonyabb rangban. Ergo az akkor 29 éves Csatáry maximum végrehajtó személy lehetett, döntési jogköre azonban semmiképpen sem volt és nem is lehetett. Ilyetén tehát elképzelhetetlen, hogy végrehajtó személyként bárki deportálásáról is dönthetett volna, vagy utasításba adhatta volna a rabok vagonbeli kínzását. Harmadrészt Zuroff szerint Csatárynak kulcsszerepe volt körülbelül 300 zsidó Kassáról Kamanyec-Podolszkijba történő deportálásában, ahol 1941 nyarán szinte valamennyiüket meggyilkolták. Amellett, hogy ez az eset egyébként a gyanúsításban sem szerepel, tovább erősíti a kételyt, hogy a Magyarország tiszti cím- és névtára 1941-es kötete rámutat arra, hogy Csatáry abban az évben nem Kassán, hanem Kecskeméten teljesített szolgálatot, mint rendőrfogalmazó gyakornok. Vagyis finoman szólva is kétes, hogy szerepe lehetett a Kamanyec-Podolszkijba történő deportálásokban.” (mandiner.hu/cikk/20120719_agoston_daniel_csatary_laszloval_kapcsolatban)
***
Apdét vagy kiegészítés, 2012. augusztus 6.:
Csatáryt 1948-ban egy csehszlovák(!!!) népbírósági(!!!) perben, távollétében, egy egynapos tárgyaláson(!!!), fasiszta megszállás(!!!) és kollaboráció(!!!) vádjában bűnösnek találták és halálra ítélték:
www.mult-kor.hu/20120718_csataryt_1948ban_kotel_altali_halalra_iteltek
***
Apdét vagy kiegészítés, 2012. augusztus 10.:
„Akár öt év szabadságvesztéssel is sújthatják a Efraim Zuroffot, amiért hamisan vádolta bűncselekmény elkövetésével Csatáry Lászlót az 1941-es deportálások kapcsán. Völgyesi Miklós volt büntetőbíró szerint az ügyészség hivatalból is eljárást indíthat...”
mno.hu/magyar_nemzet_belfoldi_hirei/hamis-vad-gyanuja-zuroff-fal-szemben-1098019
***
Apdét vagy kiegészítés, 2012. augusztus 28.:
„(...)
A napilap [a Népszabadság] felidézi, hogy az egykori kassai gettóparancsnok csaknem 16 ezer zsidó deportálásában működött közre, és ezért ott őt halálra ítélték. Balassa Zoltán kassai történész szerint azonban Magyarországon is született ellene verdikt - a férfit szerinte húsz év börtönbüntetéssel sújtották -, de ennek egyelőre nincs nyoma.
A Népszabadságot Csízi István, a Magyar Országos Levéltár megbízott főosztályvezetője arról tájékoztatta, hogy a levéltár csupán a másodfokú jogszolgáltatási szervek - tehát a Népbíróságok Országos Tanácsa és a Népfőügyészség - iratait őrzi, ezek között pedig nem található Csatáry László büntetőügyére vonatkozó irat.
A lappal a Pécsi Törvényszék elnöke korábban közölte, hogy a verdiktnek ott nincs nyoma, a Kúria sem tud ilyen ügyről, és a megyei levéltártól ugyanezt a tájékoztatást kapták. Csatáryt nem találták sem az egyes büntetőügyeket rögzítő lajstromkönyvben, sem az eljárás alá vontak nevét tartalmazó névmutatókönyvben.
(...)
Ennek ellenére szakértők további kísérletet tesznek arra, hogy a vélelmezett ügy nyomára bukkanjanak.
(...)”
www.mult-kor.hu/20120828_a_leveltarban_nincs_nyoma_csatary_buntetougyenek
***
Apdét vagy kiegészítés, 2013. augusztus 13.:
„Efrájim Zuroff nácivadász, zsidó telepes a magyar hatóságokat kárhoztatja Csatáry László halála miatt (...). A ciszjordániai Efrát nevű illegális zsidó telepen élő, fegyveres zsidó telepes, »nácivadász« a mindvégig kezére játszó, idős magyarokat meghurcoló, bíróság elé állító magyar hatóságokat vádolja azért, mert Csatáry László még a bírósági tárgyalása előtt meghalt 98 éves korában. (...)”
