Látom, négyévente előszeded ezt a derék írópárost...
Ennek örömére le is vettem a polcról a Szovjetmilliomost, érdekes módon ebben még így áll ez a szöveg:
"Ugyan, hogy hívják? Maga gondolkozó? Spinózának? Jean Jaqes Rousseaunak? Marcus Aureliusnak?"

Nem is értem, hogy a háború utáni kiadásból miért hagyták ki e két derék filozófust?!

@Tehetetlen Dodó:

Delfinesítették az elvtársak a szöveget:-)

"Az irodalmi szövegek delfinesítésének középkori előzménye az ad usum Delphini gyakorlata, amely kezdetben XIV. Lajos fiának oktatása céljából "erényessé" javított antik szövegek felirata volt. A Fénelon abbé által irányított kezdeti szövegpreparálás is elég termékenynek mondható: munkatársainak kezdetleges eszközökkel is egy hatvannégy kötetből álló sorozatot sikerült "összedelfinesíteniük". A sorozat pedagógiai–morális cenzorai (J. B. Bossuet és P. D. Huet jezsuita papok) a görög és a latin klasszikusok erkölcsileg károsnak ítélt szövegrészeit kihagyták, vagy moralizáló értelmezésekkel látták el, különösen azokat, amelyeket a XVII. századi ízlés megbotránkoztatónak tartott. Néha addig is elmentek, hogy a kérdéses szövegrészeket átírták, vagy a sajátjukkal helyettesítették. Más összefüggésben szemlélve, az abbé sorozata üdvös kezdeményezésnek is felfogható, hiszen számon tartják a francia és az egyetemes kultúrkánonban: ez lett az 1640-ben alapított Imprimerie Royal legnevezetesebb nyomdaterméke, sőt ennek a kiadói gyakorlatnak köszönheti létét Fénelon abbé tanregénye is, amely a XVII–XVIII. század Európájának legismertebb olvasmánya volt, 1755-ben Haller László Telemakus bujdosásának története címmel magyarra is lefordítja."

epa.oszk.hu/00300/00384/00018/22.html

Valamikor 1990 körül volt a 2000 c. folyóiratban egy delfinológiai sorozat (valahol elpakolva őrizgetem még a régi lapszámokat --- kerestem a Világhálón is, de, sajnos, nem találtam a cikksorozatot): összegyűjtöttek jónéhány példát a szocializmus alatt végzett delfinesítésekre. Nnem csak gyerekkönyveket írtak át, természetesen, hanem válogatás nélkül belenyúltak a kommancs cenzorok jóformán mindenbe, amihez csak hozzáfértek. Emlékszem például a Winnetouban is átírtak egy szakaszt, ahol (az eredeti szövegben) Winnetou Szűzmáriát emlegeti:-) De nem csak politikai vagy ideológiai okokból kurtítottak meg, ill. írtak át szövegeket; a 2000 több olyan példát is hozott, amikor klasszikus magyar műveken (Gárdonyin, Kosztolányin, Tamási Áronon, Tersánszkyn stb.) élte ki írói ambícióit a cenzor (nem tetszett neki az író mondatfűzése vagy jelzőhasználata, ezért egyszerűen átírta):-)

Gondolom, a "Szovjetmilliomos" is így járhatott:-)

ü
bbjnick

@bbjnick: Így járt. Nekem megvan a háború előtti, azt Vándor Ervin fordította, meg persze az Aranyborjú is.
Annak idején összehasonlítgattam: tulajdonképpen nem sokat cenzúráztak belőle, csak éppen az ilyen félmondatokat, amelyek valamilyen szempontból nem fértek össze a szocialista embertípus gondolkodásmódjával.
Ja, és a Szovjetmilliomos fedőlapján középen egy kis körbe foglalt Auróra cirkáló látható...

@bbjnick: Szinte hihetetlen, de Isaac Asimov "Én, a robot" kötetének első magyar nyelvű kiadásából (1966, á: 10,- Ft) is kihagytak egy komplett novellát...
Az "Az elkerülhető konfliktus" címűt. Aminelk az elején ez a párbeszéd van:
(dr. Susan Calvin; az Amerikai Robot és Gépember Rt. képviselője, főszereplő)
- Ma este, Stephen, úgy beszélhetsz, ahogy akarsz, és arról, amiről akarsz, föltéve, ha élőbb elárulod nekem, mire akarsz kilyukadni.
- Arra, hogy az előbb említett apróbb zökkenők a mi tökéletes kereslet-kínálat rendszerünkben könnyen lehet, hogy az első lépést jelentik a végső háború felé.
...
A huszadik században, Susan, újfajta háborúk sorozatát indítottuk meg - hogy is nevezhetném őket? Ideológiai háborúknak? Amikor a vallási indulatok kilépnek a természetfölötti világból, és a gazdasági rendszereket kezdik ostromolni. Ezek a háborúk ezúttal is "elkerülhetetlenek" voltak, és ekkor már az atomfegyverek megfosztották az emberiséget attól a reménytől, hogy a háború borzalmait átvészelve, szükségszerűen szertefoszlik az "elkerülhetetlenség" is. És ekkor megjelentek a pozitronrobotok.
Éppen jókor jöttek, és velük együtt a bolygóközi utazás. Amikor is nem látszik olyan fontosnak, hogy a világot Adam Smith avagy Karl Marx jelenti-e. Egyiknek sem volt sok értelme az új körülmények között. Mindkettő kénytelen volt alkalmazkodni, és mindketten szinte ugyanott végezték.

@Mormogi Papa: Na, este megnézem otthon, nekem úgy rémlik, benne volt. Most néztem az antikvarium.hu-n a tartalomjegyzéket, abban is benne van, persze ez nem 100%-osan megbízható forrás, néha keverik a kiadásokat.
www.antikvarium.hu/ant/book.php?konyv-cim=en-a-robot&ID=267777

@Mormogi Papa: Egyébként, érdekes móson, fordított irányú szépítés is előfordult: Lem novelláskötetében, a Világűr csavargója 1960-as magyar kiadásában volt az utolsó darab, amelyben egy "Merka" nevű bolygóra száll le Ijon Tichy és mindenféle humorosan abszurd dolog történik vele, persze a végén kiderül, hogy ez Amerika.
Ezt a novellát a 96-os kiadású Csillagnaplóból egyszerűen kihagyták.
Pedig ami a 9/11 után történt, megintcsak Lem látnoki vénáját dicséri.

@Tehetetlen Dodó: Nos, ez igazán kezd izgalmassá válni :-) Az általad megadott linken található Tartalom úgy tűnik, "elcsúszott" az enyémhez képest. Ide is másolom - zárójelben megadva az én - azonos címlapú, eredeti 66-os - kiadásom lapszámait.
Először is, nálam van egy Előszó az 5. lapon, ami itt nem szerepel. Pedig... bizonyos I. A. Jefremov írta :-)

Bevezetés 5 (9)
Robbie 9 (15)
Körbe-körbe 15 (45)
Logika 45 (72)
Fogd meg a nyulat 72 (101)
Te hazug! 101 (132)
Az eltűnt robot 132 (159)
A csillagokba! 159 (198)
Bizonyíték 198 (232)
Az elkerülhető konfliktus 232 ez6 pedig nincsen sehol...

Szóval elképzelhető, hogy - mi is? Az, hogy a későbbi kiadás lapszámozását használták??? De akkor mi magyarázza a különös lapszám-eltolódást?
Passz... A második kiadás sajnos nekem nincsen meg :-(Van belőle elektronikus változatom - de azt valaki begépelte - és a szöveg több ponton hiányos, illetve a nyolcadik vége el is tér... Akkor melyik az autentikus szöveg?

@Mormogi Papa: Este megnézem otthon, nekem is ez a régi, 66-os kiadás van meg.

@Tehetetlen Dodó: Az impresszum szerint:
A szedést 1966. IX. 1-én kezdték meg. Megjelent 1966. XI. 28-án
32 000 példányban
Terjedelme 13,6 (A/5) ív

Kossuth Könyvkoadó
:-)

@Mormogi Papa: Én is az imént kapirgáltam elő az eredeti kötetet. tényleg a Bizonyíték az utolsó benne, a 232. oldaltól.
Valószínűleg az történt, hogy az antikváros leányka, aki az adatrögzítést végzi, lusta volt végigírni a tartalomjegyzéket és előkapta a későbbi kiadás már meglévő fájlját - nyilván észre sem vette, hogy nem ugyanaz.

@Mormogi Papa:

S ez még a jobbik eset! Mármint, hogy kihagytak belőle egy novellát. Mi lett volna, ha a cenzor ellenállhatatlan kényszert érzett volna, hogy hozzácsapjon (beleírjon) egy novellát?!:-)

ü
bbjnick

@bbjnick: Azt hiszed, ez vicc?
A múltkor röhögtünk azon, hogy Mikszáth Magyarország lovagvárai kötetében, a mek-es változatban, a Krasznahorkáról szóló részben valami barom "aktualizálta" az Andrássy-fennhatóság idejét - mintha szegény Mikszáth írhatta volna az 1945-öt.

mek.niif.hu/02100/02184/html/#7

@Tehetetlen Dodó:

:-D

Tudom, hogy nem vicc.

Itt van mindjárt egy példa (s méghozzá az igen durva fajtából):

magyarido.blog.hu/2009/10/23/igy_valt_tok_rendszert_ti

ü
bbjnick

@bbjnick: Haha, ez szinte ugyanaz a történet: valami buta, de szorgos bolsevik belepiszkál a történelembe.

@Tehetetlen Dodó: No, ezt a gyanús lapszám-egyezés miatt alig hinném. Mert elképzelhetetlen, hogy minden egyes novella hossza azonos legyen. Nem is az.
A válaszhoz meg kellene szereznem a 90 utáni kiadást, és összevetni a lapszámozást.

@bbjnick:
Apró kis különbség = nagyon nagy különbség :-(
Avagy csúsztatni is tudni kell :-P

@Mormogi Papa: Közben nézegettem a neten a többi kiadást: egyik sem egyezik a másikkal, mármint a lapszámozást illetően.
Elkönyveltem oda, ahol a Kennedy-gyilkosság meg a 9/11 tartozik: az örök rejtélyek körébe.

@Tehetetlen Dodó: ahová