Olvasom: „(...) Gyöngyösi Márton hétfőn az Országgyűlés plenáris ülésén, Németh Zsolt külügyi államtitkárhoz intézett azonnali kérdésében azt kifogásolta, hogy a kormány miért nem áll Palesztina oldalára a közelmúltban kialakult gázai konfliktus ügyében. Németh Zsolt külügyi államtitkár válaszában azt mondta, a magyar kormány a két nép közös érdekeit képviseli, Magyarország ezért üdvözli a térségben kötött tűzszünetet. A Jobbik képviselője viszontválaszában úgy fogalmazott, a világbékét elsősorban Izrael fenyegeti, majd azt mondta: pont itt lenne az ideje egy ilyen konfliktus kapcsán annak, hogy felmérjük azt, hogy az itt élő, és különösen a magyar Országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára. Az államtitkár erre úgy reagált, hogy nem támogatna egy ilyen kutatást, mivel a kormány zsidó származású tagjainak száma nem kapcsolódik a szóban forgó konfliktushoz. (...)” (www.femina.hu/hirhatter/gyongyosi_marton_zsidozas)
„(...)
A Mindannyian Együtt Jeruzsálemért Alapítvány Facebook-oldalán bejelentette: vasárnapra tüntetést szervez Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő megnyilvánulása ellen. Az eseményen részt vesz a többi között Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete, valamint több vezető politikus.
(...)
A kijelentés kapcsán több párt is tiltakozását fejezte ki, DK-s politikusok és Ujhelyi István, a parlament szocialista alelnöke pedig sárga csillagot visel a keddi ülésnapon. A Demokratikus Koalíció további kezdeményezéseket jelentett be azon túl, hogy a Jobbik feloszlatását szeretnék kezdeményezni a legfőbb ügyésznél.
(...)
A DK (...) arra kéri a magyar sajtót, jobbikos politikussal ne készítsenek interjút és ne hívják meg őket műsorokba. Az ügyészségtől azt kérik, hogy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 11. § (3) bekezdése alapján nyújtson be keresetet a bírósághoz a Jobbik feloszlatása, betiltása érdekében. A Demokratikus Koalíció több politikusa sárga csillagot viselve tartotta meg kedden a párt sajtótájékoztatóját és vesz részt az országgyűlés plenáris ülésén. (...)” (atv.hu/cikk/20121127_jobbikos_botrany_sarga_csillagot_viselnek_a_politikusok_a_parlamentben?)
Idézek néhány kommentemből (innét: mandiner.blog.hu/2012/11/27/a_sarga_csillag?fullcommentlist=1#comments):
...(...) Soha nem értettem, hogy mit nem lehet azon érteni, hogy egy ország törvényhozó, végrehajtó és bírói testületeiben semmi keresnivalója nincs többes állampolgárságú személyeknek?! Lehet valakinek akárhány identitása (ha zavarja életvitele normális menetében, akár kezeltetheti is az(oka)t), lehet akárhány állampolgársága is, de ha a törvényhozásban, az államigazgatásban, rendvédelemben, igazságszolgáltatásban stb. kíván tevékenykedni, akkor el kell köteleznie magát amellett az ország mellett, ahol ezeket a funkciókat ellátja. (Mielőtt valaki szirénázni kezd: igen, ez mindenkire érvényes, a határontúli magyarokra is. Egy 101 éves szlovákiai magyar tanítónőnek vagy egy 30 éves romániai magyar vízvezetékszerelőnek lehet akárhány állampolgársága is, de ha törvényhozói, bírói, kormányhivatalnoki, rendőri stb. hivatást választ, akkor csak egy, annak az országnak az állampolgársága, amelyben/amelyre hivatali esküjét letette. Ettől ő még lehet jó, nagyon jó, kultúrája és közössége iránt elkötelezett magyar.)
Ebből a szempontból Gyöngyösi Mártonnak igaza van. Egy magyar országgyűlési képviselő, köztisztviselő (pláne magasabbrangú kormányhivatalnok), rendőr, bíró stb. ne legyen többes állampolgár, ne legyen neki sem izraeli, sem amerikai, sem szerb, sem bangladesi, sem togotogo-szigeti, sem semmilyen állampolgársága, hanem legyen neki 1 azaz egy állampolgársága: magyar.
(...) (S még egy röpke észrevétel: azok után, hogy a napokban lezajlott izrael melletti szimpátiatüntetés cionista naggyűlésbe fulladt (ha valakinek kétségei vannak, hallgassa meg vagy olvassa el az ott elhangzott felszólalásokat), végképp nem értem, hogy miről folyik itt most a vita?!)...
(...)
...Dr. Jóri András Adatvédelmi Biztos állásfoglalása értelmében az országgyűlési képviselők esetleges kettős állampolgársága, továbbá az a tény, hogy kettős állampolgárság esetén a magyaron kívül melyik más ország állampolgárságával rendelkeznek, valamint az állampolgárságuk keletkezésének időpontja közérdekből nyilvános adatnak minősül...
„Szakszervezetünk (szerk.: a TMRSZ) az országgyűlési képviselők esetleges kettős állampolgárságával kapcsolatosan valamennyi képviselőhöz névre szóló megkeresést intézett, miután korábban Dr. Kövér László a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Elnöke arról tájékoztatott, hogy a képviselők esetleges kettős állampolgárságával kapcsolatosan az Országgyűlés Hivatala nem rendelkezik információval.
A képviselők részére küldött megkereséshez csatoltuk Dr. Jóri András Adatvédelmi Biztos állásfoglalását, melynek értelmében az országgyűlési képviselők esetleges kettős állampolgársága, továbbá az a tény, hogy kettős állampolgárság esetén a magyaron kívül melyik más ország állampolgárságával rendelkeznek, valamint az állampolgárságuk keletkezésének időpontja közérdekből nyilvános adatnak minősül.
A hatályos adatvédelmi törvény szerint a közérdekből nyilvános adat megismerésére e törvénynek a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. E jogszabályi rendelkezésből következően egyrészt az ilyen adat megismerése iránt bárki igényt nyújthat be, másrészt a közérdekből nyilvános adat megismerése iránti igénynek a megkeresett az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül eleget kell tennie vagy az igény teljesítésének megtagadásáról annak indokaival együtt, 8 napon belül írásban vagy elektronikus úton értesíteni kell az igénylőt.
A 368 országgyűlési képviselő közül 31-en válaszoltak, de abból 11 képviselő az, aki aláírva küldte meg, azaz 3%-a tartotta be a törvényt!
A többi képviselő az adatvédelmi törvényben előírt határidők ellenére – semmilyen formában nem reagált megkeresésünkre.
Forrás: tmrsz.hu
2011. július 19.”... (keszthely.jobbik.hu/content/eml%C3%A9keztet%C5%91%C3%BCl-368-orsz%C3%A1ggy%C5%B1l%C3%A9si-k%C3%A9pvisel%C5%91-3-adott-v%C3%A1laszt-%C3%A1llampolg%C3%A1rs%C3%A1g%C3%A1ra-hat%C3%A1rid%C5%91n-bel%C3%BC-0)
(...)
...Gyöngyösi felszólalásának témája: Mikor áll ki a külügyminisztérium a palesztinokért (is)? A video: www.youtube.com/watch?v=QAdQHUcFlu4
Miután Gyöngyösi jónéhány percen keresztül beszél témájáról és elhangzik az államtitkári viszontválasz, a viszontválaszra adott válaszában (miután újra kiemeli a magyar kormány „egyoldalú” hozzáállását a konfliktushoz és biztosítja az államtitkárt, hogy ő is tisztában van azzal, hogy hány Magyarországról elszármazott honfitársunk él Izraelben és hány Izraelből elszármazott honfitársunk Magyarországon), ezt mondja: „... épp itt lenne az ideje egy ilyen konfliktus kapcsán annak, hogy felmérjük azt, hogy az itt élő és különösen a magyar országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára. Úgy gondolom, hogy adósai... [itt a levezető elnök belefolytja a szót Gyöngyösibe ]”
Nem beszél listákról, nem beszél lajstromozásról, hanem felmérésről beszél, kockázatfelmérésről (mint a kormány kötelességéről) egy ilyen konfliktus kapcsán (mint az izraeli-palesztin konfliktus). Az „adósai vagyunk...” kitétellel valószínűleg arra a régi vitára utalna (mivel nem fejezhette be mondatát, ezt már nem tudhatjuk meg biztosan), ami a képviselők kettős állampolgárságával kapcsolatos (...).
Ha ez a szöveg félreérthető (nekem meg sem fordult a fejemben, hogy az volna (...)), akkor még mindig ott volt a lehetőség, hogy visszakérdezzenek az „értetlenek”: konkrétan mire gondolt, képviselő úr, amikor ezeket mondta? Ehelyett azonban nyomban ordítani kezdtek, sárga csillagokat tűztek föl, tüntetéseket szerveztek, feljelentgettek. Vajon miért? Csak nem azért, hogy a nagy ricsajjal elnyomják az érdemi kérdést, hogyis: hány többes állampolgár képviselő ül a magyar Országgyűlésben, mely országok állampolgárai ezek (ú. é. ők) és jelenlétük és státuszuk jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot az ország számára?...
