(E bejegyzés 2009. március 14-én született.)
Ha egy kicsit is „szörfölgetünk” a „magyarnyelvű világhálón”, tapasztalhatjuk, hogy lassan már-már a gasztro- és szex-téma is háttérbe szorul „a magyarság sorsa”-tematika mögött. Ezeket a „sorsboncoló” fórum- és blogvitákat olvasgatva leggyakrabban két karakteres attitűddel találkozhatunk: egy fatalistával („önbozgorral”) és egy önámítóval („délibábossal”: legyen ez bár faji misztika, előrehaladott konzumidiótizmus vagy bármiféle doktrinér ideologizmus). Ez talán természetes is, hiszen ez az a két alapállás (szemlélet), ami nem igényel képviselőjétől különösebb értelmi és érzelmi erőfeszítést. Ugyanakkor reménykeltően szép számmal találhatunk olyan megnyilatkozásokat is, amelyekből tisztán kiviláglik szerzőjük józan és komoly nemzeti elkötelezettsége. E „józanul és komolyan elkötelezetteknek” ajánlom az alábbi (tisztázó jellegű) idézeteket, melyek Németh László 1933-ban (!) írott Debreceni kátéjából származnak. Olvassák azzal a tudattal, hogy szándékaikkal és kétségeikkel nincsenek egyedül; sőt, egészen a XIII. századig visszamenően elődeik is voltak már, s nem is kevesen, akik félelmeiken és reményeiken túl, mindeddig, egy nemzetet és egy kultúrát is örökül tudtak hagyni az őket követőknek. Lehetne talán nekünk is ez a minimális célunk: hogy még déd- és ükunokáink is vitázhassanak magyarul nemzetük sorskérdéseiről. Ehhez azonban nekünk is legalább annyit kell tennünk / legalább annyit meg kell tennünk, mint amennyit az elődök (meg)tettek. Tanuljunk (merjünk tanulni) tőlük gondolkodni (és merni), és, ha csak egy mód van rá, próbáljunk meg méltóak lenni hozzájuk.
„(…)
Mit követel ez a kor a magyarságtól?
Ez a kor, mely feloszlatja a hajléktalan népek menhelyét, azt akarja tudni, hogy melyik nép él és melyik haldokol. A magyarságnak be kell bizonyítania, hogy nem szakítja szét a csontjain átsüvöltő változás. (…)
(…)
Hogyan állhat helyt a magyarság?
Ki kell egyenesednie és sorsa helyére szöknie.
Hogyan egyenesedhet ki magyarság?
Hagyományai belső udvarára kell húzódnia, legjobb életnedveit kell fölszivattyúznia magába. Van magyar sors, s voltak e sors széljárásában lengő életek: ezeknek az izgalmát és életerejét kell áteresztenünk magunkon. Át kell építenünk társadalmunk hatalmi struktúráját, hogy a gerinc megint a test középvonalába kerüljön, s olyan vezető réteget kell uralomra juttatnunk, melynek tudomása van a testről és helyzetéről.
(…)
Összeegyeztethető-e a nemzeti kiegyenesedés és a nemzetközi összeilleszkedés eszméje?
Összeegyeztethető, s csak a politikai rosszhiszeműség vonultatja őket egymással szembe. A nemzetnek »formában« kell lennie, hogy az együttesbe beilleszkedhessék, s csak az együttesben lehet reménye, hogy összeszedett ereje hatásos is lesz. Minél súlyosabbak leszünk magunk, annál közelebb csúszik felénk e szövetség súlypontja, s minél nemesebb szerephez jutunk e szövetségben, annál szabadabban bontakozhat ki nemzeti erőnk. (…)
(…)
Miben bízhatnak mégis, akik helytállásra erőltetik a magyart?
(…) …csak a meghunyászkodás és a megfelelő mozgalom hiánya az oka, hogy a másképp gondolkodók rétege, a lappangó új nemesség, vagy akiket az új nemesség magával ránthatna, mint igényt tartó réteg még nem jelentkezett. Ha ez a réteg magára talál, bele tud öltözködni egy szigorúbb erkölcsbe, s megkezdi a maradék népi erők kiaknázását… (…)
Mi történik, ha feladatunknak nem felelünk meg?
Tetveinktől ellepetten, elgyengülve várjuk, hogy mit kezd velünk a más népek sorsa. Valamelyik nagy nép gyarmatbirtokába olvadunk be? Szomszédaink darabolnak fel, hogy egységüket védjék? Vagy egy internacionalista néptestvériségnek leszünk osztjákjai? Mindegy. »Korszakok tűzdühe nem edzett, s fölolvaszt a világ kohója, s elveszünk, mert elvesztettük magunkat.«”
Németh László Debreceni kátéjának teljes szövege a Nagy Sz. Péter szerkesztette A népi-urbánus vita dokumentumai 1932 – 1947 (Rakéta K., Bp., 1990.) c. kötetben, valamint a Németh László-életműsorozat utolsó köteteként megjelent Sorskérdések (Magvető Kk. – Szépirodalmi Kk., Bp., 1989.) c. kötetben (bizonyosan) olvasható.
Néhány Németh-mű a világhálón:
A
mek.oszk.hu-oldalon még számos Németh-munka (bizonyosan) megtalálható.
Néhány kapcsolódó bejegyzés:
(mek.niif.hu/04000/04056/html/roplap/pdf/roplap1956_0702.pdf)
