1 jegyzet
...Ferenc pápa zsinatos nyelven fogalmazza meg nyilatkozatait, úgy beszél, mint a hatvanas-hetvenes évek, a második vatikáni zsinatot követő időszak egyházi vezetői: egyszerre igyekeznek szólni a hívekhez és a világhoz. II. János Pál vagy XVI. Benedek a hívekhez szólt, ahhoz illő nyelven és szellemben fogalmazta meg üzeneteit, most Ferenc megpróbál egy olyan általános nyelvet használni, ami a világ számára is érthető. Hogy ez jó-e vagy sem, majd kiderül. Egyelőre annyi látszik, hogy a világiak is és a (nem kellően felkészült, tájékozott) hívek is rendre félreértik, amit mond... (Innét: kereszteny.mandiner.hu/cikk/20150906_ferenc_papa_minden_europai_plebania_fogadjon_be_egy_menekultcsaladot#comment263433)
...zsinatos nyelven...
2015.09.06. 19:11 bbjnick
Szólj hozzá!
„…az iszlám számára nyilván idegen maradt...”
2015.09.03. 05:01 bbjnick
„A buddhizmus és a kereszténység minden korban újraébredő lényegük szerint a legmagasabb követelményeket támasztó vallások. Óriási sikerük mutatja, hogy mekkora mozgósító erő rejlik ebben a körülményben. Az iszlám a legkevesebb követelményt támasztó vallás; azt bizonyítja, hogy lehetséges ennek az ellenkezője is. Amazok a természeti világ és a természeti ember megtagadásával hatottak, és hatnak. Mohamed azzal hatott, hogy mindkettőt igenelte, természetesen abszolút alárendelve az Isten fenségének és irgalmának. Az előbbi vallások szerint szellem és hatalom, a vallási és a politikai hatáskör oly messzire került egymástól, amennyire csak lehetséges; hogy milyen gyümölcsöző lehet az így keletkező feszültség, az ismeretes. Mohamed szerint ez a két pólus egybeesik, ő alig észlelt feszültséget a kettő között; az ellentéteknek e látszólag egyesítése révén az iszlám számára nyilván idegen maradt a keresztény világ számos megrázkódtatása és válsága, de idegenek maradtak azok a független alkotói vívódások is a szellem és a hatalom értelmezéséről és az ezen értelmezésért vívott harcban töltött igaz életről, amely minden szenvedés mellett, amelyet ez maga után vont, a nyugati történelem nagyszerűségét jelenti.” (Hans Heinrich Schaeder, 1944)
Szólj hozzá!
„…nem egyszerűen szociálisan, hanem genetikailag is determináltak…”
2015.08.27. 11:11 bbjnick
Olvasom: „(…) A magyar zsidó közösség hiperérzékenysége nem meglepő. A közösség háromnegyedét elpusztító holokauszt utolsó tanúi még szerencsére köztünk vannak. Éppen a napokban látott napvilágot az az orvosi kutatás, amely igazolta, hogy még a túlélők gyerekeinek, sőt néha unokáinak félelmei is nem egyszerűen szociálisan, hanem genetikailag is determináltak. Vagyis a trauma genetikusan öröklődik. (…)” (Vári György: Visszataszító figurákkal közösködött az énekesnő, nem kértek belőle --- nol.hu/kultura/visszataszito-figurakkal-kozoskodott-az-enekesno-1558829)
…Ez a kemény, nem a ******! És mik determináltak még genetikusan, tessék mondani?! Ne legyen kétségünk, igen, ez vegytiszta fajelmélet… (Innét: mandiner.hu/cikk/20150826_schiffer_andras_a_muzsikas_es_a_zsido_fesztival#comment4156805)
3 komment
Mit ír a gyodáról* a Katolikus Egyház Katekizmusa?
2015.08.26. 07:01 bbjnick
„(…)
1909 Végül a közjó magában foglalja a békét, vagyis az igazságos rend állandóságát és biztonságát. Föltételezi tehát, hogy a tekintély tisztességes eszközökkel biztonságot nyújt mind a társadalom, mind tagjai számára. Biztosítja a jogot a törvényes, személyes és kollektív önvédelemhez.
(…)
2241 A lehetőség határain belül a gazdagabb országok tartoznak befogadni az idegent, aki biztonságot és alapvető megélhetést keres, amit szülőföldjén nem találhat meg. A közhatalom tartsa tiszteletben a természetes jogot, amely a vendéget a befogadó oltalma alá helyezi.
A politikai hatóságok a rájuk bízott közjó érdekében a bevándorlási jog gyakorlását különböző jogi feltételekhez köthetik, különösen azáltal, hogy a bevándorlókat kötelezik bizonyos dolgokra a befogadó országgal szemben. A bevándorlónak hálával tiszteletben kell tartania a fogadó ország anyagi és szellemi hagyományait, engedelmeskedjék törvényeinek és járuljon hozzá a terhek viseléséhez.
(…)
2265 A törvényes önvédelem nemcsak jog, hanem súlyos kötelezettség is lehet azok számára, akiknek mások életét kell védeniük. A közjó védelme megköveteli, hogy a jogtalan támadót ártalmatlanná tegyék. Ezen a jogcímen a közhatalom törvényes birtokosainak joga van a fegyver használatára is, hogy a gondjaikra bízott polgári közösség jogtalan támadóit visszaverjék.
2266 A közjó védelme követelményének megfelel az állam erőfeszítése annak érdekében, hogy az emberi jogokat és a polgári együttélés alapvető szabályait sértő magatartásformák terjedését megfékezze. A törvényes közhatalomnak joga és kötelessége a vétség súlyosságával arányos büntetés kiszabása. A büntetésnek elsősorban a bűn által okozott rendzavarás helyreállítása a célja. Amikor a büntetést a vétkes önként elfogadja, a büntetés engesztelő értelmet is nyer. A büntetés azonfelül, hogy védi a közrendet és óvja a személyek biztonságát, gyógyító célzatú is: amennyire lehetséges, hozzá kell járulnia a vétkes megjavulásához.
(…)”
Bővebben: www.katolikus.hu/kek/tartalom.html
÷÷÷
*gyoda: gyorstelepítésű drótakadály
Szólj hozzá!
„Baráti tankok”
2015.08.19. 13:27 bbjnick
Olvasom: „Ötven katonai járművet, köztük négy M1 Abrams harckocsit és nyolc M2 Bradley gyalogsági harcjárművet telepítene hazánkba az Egyesült Államok, valószínűleg a tatai laktanyába… (…) A katonai járművek itteni elhelyezése állandó volna – azaz jogilag állomásoztatásnak minősülne –, az amerikai kezelőszemélyzet viszont csak ideiglenesen érkezne hazánkba. Bár Hende Csaba honvédelmi miniszter cáfolta, hogy létezne hivatalos amerikai megkeresés, úgy tudjuk: informálisan, nagyon is konkrét formában ez megtörtént, és a tárca előterjesztése a napokban kerül a kormány elé. Bár forrásaink a kezdeményezést »visszautasíthatatlanként« jellemzik, kiemelik: a miniszterelnök óvatosan kezeli azt, nem akarja, hogy veszélyeztesse a magyar–orosz kapcsolatokat. (…)” (mno.hu/magyar_nemzet_kulfold/amerikai-harckocsik-tatara-1300682)
1956: Pусские домой!
2015: Ami go home!