Blogikus fixáció

Kis KÖZÉL, kis MAGÁNÉL, no meg némi KULTÚRA. De mindenek előtt MÉLTÁNYOSSÁG, ÁLLHATATOSSÁG - és BÉKESSÉG!
 
Ugyanakkor: CETERUM CENSEO CARTHAGINEM ESSE DELENDAM!

bbjnick (meg)írja...

Mélymagyarveszély!!!

A bejegyzések...

...teljes címlistája és leadje megtalálható az oldal alján, A BLOG TARTALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS) c. dobozban.

Az olvasók és kommentelők iránti tiszteletből...

...a blogon előzetes moderációt alkalmazok.

Friss topikok / (Leg)Utóbbi hozzászólások

Közösségi blogolás

bbjnick olvassa...

A blog tartalma (Valamennyi bejegyzés)

...

Creative Commons Licenc

Liberálbolsevizmus? Az mi az?

2012.09.12. 05:07 bbjnick

— egy kis kocsmai politológi(k)a —

1. ...A „liberális konszenzus" azt mondja, hogy „a »liberalis konszenzus« nem azt mondja, hogy a liberalis velemenynek van igaza, hanem azt, hogy ha nincs egyertelmu igazsag a temaban, akkor ne egy konzervativ , komplexusos, igazsagbajnok ujsagiro dontson pl. az abortuszrol, hanem mondjuk az az anya, akit erint. nem azt mondja, hogy tamogasd az abortuszt, hanem h ne szolj bele, ha egyszer semmi kozod hozza." (mandiner.blog.hu/2012/01/12/gyuloletbeszed_konszenzusdiktatura/fullcommentlist/1#c15506337)

Ezzel szemben, az igazság az, hogy kétszeresen (legalább kétszeresen) is problematikus ez a megközelítés. Először is, mert nem az a(z alap)kérdés, hogy joga van-e az anyának döntenie (a) magzat(a) sorsa felől(?), hanem az, hogy (emberi lény) személy-e a magzat(?). Ezért, ha deklarálom, hogy az anyának joga van döntenie magzata sorsa felől, azzal indirekt módon eldöntöttem az alapkérdést is, tehát, a konszenzust meg/kikerülve áttoltam/áterőszakoltam (a) véleményemet (konszenzusterrort/véleménydiktatúrát/véleményterrort/konszenzusdiktatúrát --- vagy ahogy tetszik --- gyakoroltam) a kérdésben. Valamint, ha a döntés jogát az anya és kizárólagosan az anya jogaként deklarálom, ugyancsak eldöntöttnek tekintem az alapkérdést, hiszen eleve (még mint lehetőséget is) elvetem (nem létezőnek tekintem) a magzat jogát arra, hogy önnön élete felett rendelkezzen (s ezzel, (ismétlem, tehát) hangsúlyozom, indirekt módon eldöntöm az alapkérdést is, tehát, a konszenzust meg/kikerülve áttolom/áterőszakolom (a) véleményemet (konszenzusterrort/véleménydiktatúrát/véleményterrort/konszenzusdiktatúrát --- vagy ahogy tetszik --- gyakorolok) a kérdésben)... (magyarido.blog.hu/2012/01/15/nem_az_a_z_alap_kerdes_hogy_joga_van_e_az_anyanak_dontenie_a_magzat_a_sorsa_felol_hanem_az_hogy_embe)

2. ...A balliberális(ok) korunk bolsevikje(i). „A John Stuart Mill-féle klasszikus liberalizmus abban hitt, hogy a különcségek pártolásával megnövelt szabadság az emberi találékonyság robbanásához vezet. A liberálisok ma már nem annyira a találékonyságban érdekeltek. Ellenkezőleg, pedáns doktrinerek, akik egyre-másra összetettebb és gyanúsabb ideológiákat alkotnak fáradhatatlanul, hogy minél kijjebb terjesszék a határokat, ugyanakkor ideológiai komisszárok, akik figyelemre méltó képességekre tettek szert bírálóik elhallgattatására. Aki nem ért egyet velük, potenciális jelölt, hogy új Adolf Hitlerré váljon." (epa.oszk.hu/01300/01343/00096/pdf/hitel_EPA01343_2010_01_20100201-77553.pdf) A magyar balliberális minősített esete ennek a típusnak, mert számára a liberalizmus csak egy újabb eszköz a kádárkorban/kádárvilágban elsajátított véleményterror/konszenzusdiktatúra/konszenzusterror/véleménydiktatúra-rutin zökkenőmentesebb működtetéséhez. Egy magyar balliberális (szerintem) kevésbé hisz a demokráciában, mint egy neonáci teoretikus vagy egy maffiakeresztapa... (magyarido.blog.hu/2012/03/05/korunk_bolsevikjei)

3. ...A bolsevikok a szociáldemokratáktól a többségi elvre és érdekre, valamint a doktriner marxizmusra hivatkozva különültek (el) és vetették el (tkp. lépésenként) a szociáldemokrácia demokratikus elemeit.

Ma a liberalizmusnak a politikai színtéren számottevően csak két irányzata létezik: a neokon és a ballib (liberálbolsevik). Európa (baloldali) politikai elitje a kilencvenes évekre szinte teljesen '68-asokkal telítődött. Ezek számára a liberalizmus egyértelműen balliberalizmus: a demokráciát felváltotta a demokratizmus (mint doktrína), a tolerancia elvét a pol. korrekt.-izmus (mint doktrína), a piac, mint önszabályozó rendszer elvét a globalizmus (mint doktrína). Ehhez az irányhoz igazodnak a mai (egykor volt) szocdemek is. Ma Európa baloldala gyakorlatilag egységes: liberálbolsevik... (mandiner.blog.hu/2012/09/08/gyarmati_fanni_100_eves/fullcommentlist/1#c17754226)

leninmarxengels_polo_ff_cm_trdlt_201201_.jpg...olvasd el Lenin áprilisi téziseit és látni fogod, hogy a bolsevizmus nem azt jelenti, hogy diktatórikus módon kormányzunk, hanem azt, hogy (akár „békés”, tkp. „intézményi”) permanens forradalommal (szó sincs itt még nyílt erőszakról, totális terrorról pedig főként nincs) haladunk az utópia (ott és akkor: a kommunizmus) megvalósítása felé. Természetesen, ez nem demokratikus cél, de (az effajta „haladás” az utópia megvalósítása felé) nem nélkülözi a demokratizmust (mint elvet és eszközt). Nem ugyanezt vallják-e (s tudják, merik, teszik) korunk liberálbolsevikjei (ballibjei, újbalosai és szocdemjei)?... (mandiner.blog.hu/2012/09/08/gyarmati_fanni_100_eves/fullcommentlist/1#c17754448)

***

Schmidt hadnagy (a polgárháború hőse) ajánlja: bbjnick.blog.hu/2012/07/25/hol_raszizmus_van_ott_raszizmus_van_azert_teszik_mert

***

dj mono [ejtsd: dídzsémónó] (a kétútközi lemezlovas) ajánlja: www.youtube.com/watch?v=xMBbOYRf4sM

Szólj hozzá!

A hatodik koporsó (a)vagy Csurka drámát és nem poloskát írt

2012.09.11. 05:03 bbjnick

Szóval: ...Maga is elfelejti, hogy Csurka drámát és nem poloskát írt? (...) A hatodik koporsó egy dráma és nem történeti, történetfilozófiai értekezés vagy politikai program. Csurka itt nem megmond, hanem egy tragédiát (erkölcsi konfliktust) ábrázol. A dráma akkor működik, ha a néző azonosul a főhős (itt: a hatodik koporsó apródja) tragédiájával (erkölcsi konfliktusaival). Csurka azért volt népszerű a hetvenes-nyolcvanas években, mert egyáltalán nem didaktikus. Itt, ebben a drámában, sem az. Egy teljesen irreális szituációba helyezi a saját sorsának kulcsát kereső főhőst, egy olyan keretbe, amiben a szembesülés és szembesítés lejátszható. Olyan ez (olyan is), mint mikor Vitéz László palacsintasütővel püföli az Ördög fejét...

vitezlaszlobabfigura_foto_ff_lncs_401283_.jpg

(...Írhattam volna hétfejű sárkányt is, de (mivel) Csurkánál többé vagy kevésbé mindig minden átitatódik szatírával (a népmesékre pedig ez nem jellemző) ezért maradtam a vitézlászlós-ördögös hasonlatnál...) (Innét: delphoijosda.blog.hu/2012/07/31/xix_504/fullcommentlist/1#c17630939 és innét: delphoijosda.blog.hu/2012/07/31/xix_504/fullcommentlist/1#c17631100)

Szólj hozzá!

Itt tartunk. Egy kis szociográfia (egy megtörtént eset)

2012.09.10. 05:01 bbjnick

1 jegyzet

...Itt tartunk. Egy kis szociográfia (egy megtörtént eset): (...)

(Középiskola, Magyarország.)

Tanár (középkorú jólszituált nő): Hozd ki az ellenőrződ!
Diák (tizenéves cigányfiú): Verem a faszomat belé(d)!
Tanár (középkorú jólszituált nő): Vered ám egy varacskos disznóba, de tövig!

Ezt akarjuk?

(...) Mert a kérdés (ugye?!) csak az, hogy (valóban) azt akarjuk-e, hogy az iskoláink olyan helyekké váljanak, ahol ebben a szellemben folyik a diskurzus?! Rákényszerítjük-e a tanárainkat, hogy a tanítás-nevelés helyett élethalálharcot vívjanak a társadalom alól (a társadalomalattiságból) felbugyorgó (agresszív) mocsokkal (amit, nyilván, nem nyerhetnek meg) vagy értéknek tekintjük személyüket (tudásukat és munkájukat) és (általában, mindazt) amit képviselnek és ezt az értéket megvédjük, melléjük állunk és hatalmat és eszközöket adunk a kezükbe a mindent elpusztító devianciahullámmal szemben?!...

Szólj hozzá!

A hatodik koporsó (a)vagy a sír, „hol nemzet sűlyed el”

2012.09.04. 23:33 bbjnick

Egy blogger egy blogbejegyzésben módfelett „értő” összefoglalását adja Csurka A hatodik koporsó c. drámája (eddigi) recepciójának (be(nem)fogadástörténetének) (itt: mandiner.blog.hu/2012/09/04/mi_van_a_hatodik_koporsoban). Sok „műértőtől” eltérően ő (mármint ez a bizonyos „értő” blogger) még arra is fordít figyelmet és energiát, hogy idézzen a műből. Imigyen:  

„A koporsóban talált mondatok:

Rothschild: Nem árulok el titkot: én tíz év múlva és húsz év múlva is kölcsönözni akarok.

Jacob Schiff: … kikötöm, hogy a Népszövetség első elnöke zsidó legyen Baruch: Külügyminiszter úr, lehetséges ez? Balfour: Lehetséges.

Hatodik koporsó apródja: A háborút is így nyerték meg, bomlasztó hátországi propagandával, amely aztán kijutott a frontra is. A hátország uszító, romboló sajtója, együtt a népre zuhanó nélkülözések özönével belülről vágta szét a nemzeteket, elsősorban a magyart, ahol a sajtó nagy részben zsidó volt.

Clemenceau: Amerika segítette a bolsevikokat, pénzelte őket, és több tízezer zsidó New York-i zsidó szaladt haza a pénzével, hogy folytassa a régi bótot, de azt nem lehetett folytatni. Beálltak a Csekába, komiszárok lettek, megcsinálták az Internacionálét. Én nem segítettem a bolsevikokat, de tudok róla, hogy Amerika és Anglia sok pénzt adott nekik, Kolcsaknak, Gyenyikinnek, a fehéreknek meg jóformán semmit.

Hatodik koporsó apródja: Uraim, csak nem lepte meg önöket ez a finom tájékoztatás az erőviszonyokról? Ilyenkor azt kell mondani: ez van, és szét kell tárni a kezet."

A blogbejegyzést és a műidézeteket olvasva néhány kérdés fogalmazódott meg bennem, amelyeket föl is tettem a bloggernek. Többek között az alábbi kérdés(eke)t is:

 ...Nem is tudod, hogy milyen találó posztodban „a koporsóban talált mondatok” fordulat! (Ebből is látszik, hogy Csurka milyen jó érzékkel választott címet!)

Mit szólnál, ha (abban) a (bizonyos) „koporsóban” olyan fordulatokat találnál, mint „zsidópiaczi bureau” (lásd Széchenyi Bach-rendszer-kritikáját) vagy „rossz lelkiismeret” és „judaista fasiszta szekta” (lásd Hamvas Béla modernitás-kritikáját)?

„a sírt, hol nemzet sűlyed el” ti (kik?) fogjátok körülállni és ti (kik?) döntitek el, hogy mit temet(het)tek el a hatodik koporsóban/koporsóval és mit nem?... (mandiner.blog.hu/2012/09/04/mi_van_a_hatodik_koporsoban/fullcommentlist/1#c17718578)

A kérdés(ek)re nem kaptam választ az „értő” bloggertől.

krisztusurunkkeresztjetamagyarviszihetenyitiborhusvetirajza1920aprilis11vasarnapiujsag_.jpg

„KRISZTUS URUNK KERESZTJÉT A MAGYAR VISZI” (Hetényi Tibor rajza, 1920) (epa.oszk.hu/00800/00861/aetas/images/2003_3-4-11.gif)

9 komment

„...az ő elvük mindig a mi halálunk...” (Prohászka Ottokár írja, 1901. jún. 16.)

2012.09.01. 22:23 bbjnick

„(...)

Liberalizmus mint elv csak egyféle van; van különböző kiadása, de az elve egy; vannak különböző megszorításai, de az eszme ugyanaz. Van radikális liberalizmus, mint a franciáké, van mérsékelt liberalizmus, mint a Széll Kálmáné.

Az elv ugyanaz, a formája pedig függ a körülményektől, a véres vagy a mézes szájtól, az elmék ingerültségétől vagy apáthiájától, a szívek gyulladásos vagy kiábrándult voltától. De az ő elvük mindig a mi halálunk; a halál pedig halál marad, ha változik is a kivégzés módja! A  radikális liberalizmus ugyanis kötélhalálra ítélne, a doktriner liberalizmus mérget adna be; a békülékeny liberalizmus pedig meleg fürdőbe akarna ültetni, ott legyezgetne s fölvágná ereinket; kötelet nem sodorna, nyakunkat ki nem tekerné, de azt éreznők, hogy gyöngülünk, hogy szemünk káprázik, s a fürdővíz pirosul.

Tessék választani a liberalizmus kedveskedései közt! Mi kell önöknek, békülékeny hazafiak? Kötél? Ha az kell, s ha türelmességük olyan hősies, amilyen hősies a bizalmunk, akkor az is meglesz, még pedig akár a legfinomabb apatini kenderből. Vagy méreg vagy kád kell önöknek, melyből koporsó legyen? Mi kell? Annak, aki élni akar, mindezekből semmi sem kell; de akkor az elv se kelljen neki, mely ezekkel kedveskedik.

(...)”

Megjelent: Esztergom (politikai és társadalmi hetilap), 1901. jún. 16.

Esztergom, Esztergom, 1895. dec. 25.-1938. máj. 20.(?): politikai és társadalmi hetilap, az Esztergomi Keresztényszociális Gazd. Párt hivatalos lapja; 1920. VIII. 18: az Esztergomi Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának hiv. lapja; 1935. I. 1: Komárom-Esztergom m. keresztény politikai és társadalmi lapja. - Megj. vasárnaponként 8 old. 1919. III. 16-VIII. 24: szünetelt. Szerk. Keményfy Kálmán Dániel, 1898. I. 16: Okányik Lajos, 1899. VII. 9: Horák Ede, 1901. I. 1: Csajka Ernő, XII. 1: Dvihally Géza, 1910. VIII. 14: Rolkó Béla, 1918. IX. 17: Szvoboda Román, XI. 24: Marcell Mihály főszerk., 1919. X. 19: Reviczky Aladár, X. 26: Gábriel István, 1931. I. 23: Homor Imre, X. 9: Gábriel István, 1933. V. 7: Marcell Árpád. Alapító főmunk. Prohászka Ottokár. Kiadók: Keményfy Kálmán Dániel, 1898. I. 16: Prohászka Ottokár, 1910. VII. 3: Pécsi Gusztáv, 1916. I. 23: Rolkó Béla, 1918. XI. 24: Marcell Mihály, 1919. XII. 17: Krompaszky Sándor, 1922. I. 1: Homor Imre, 1932. X. 3: Esztergomi Lapkiadó. Ny: Buzárovits Gusztáv, 1924. I: Hunnia. 88”

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása