Blogikus fixáció

Kis KÖZÉL, kis MAGÁNÉL, no meg némi KULTÚRA. De mindenek előtt MÉLTÁNYOSSÁG, ÁLLHATATOSSÁG - és BÉKESSÉG!
 
Ugyanakkor: CETERUM CENSEO CARTHAGINEM ESSE DELENDAM!

bbjnick (meg)írja...

Mélymagyarveszély!!!

A bejegyzések...

...teljes címlistája és leadje megtalálható az oldal alján, A BLOG TARTALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS) c. dobozban.

Az olvasók és kommentelők iránti tiszteletből...

...a blogon előzetes moderációt alkalmazok.

Friss topikok / (Leg)Utóbbi hozzászólások

Közösségi blogolás

bbjnick olvassa...

A blog tartalma (Valamennyi bejegyzés)

...

Creative Commons Licenc

Egy „tökéletes” film

2018.07.22. 19:11 bbjnick

1 jegyzet

...A Tükör szerintem (is) a filmtörténet egyik csúcsa. A filmkészítés annyira komplex alkotási folyamat, hogy egészen ritka eset, amikor egy rendező olyan filmet készít, amilyet akar és nem olyat, amilyen sikerül. No, a Tükör egy ilyen, „tökéletes” film. (Most hirtelen csak egy hasonló alkotás jut eszembe, Roberto Rossellini Ferenc, Isten lantosa című munkája.) A Tükör az egyetlen film, amit bármikor (vagy jóformán bármikor) meg tudnék nézni. Olyan számomra, mint egy zenemű, aminek már minden hangját ezerszer hallottam, kívülről ismerem oda-vissza, mégis ahányszor meghallom magával ragad, belefeledkezem és önfeledten élvezem...

tarkovszkijtukorfranciaplakat_ff_341457.jpg(https://www.imdb.com/title/tt0072443/)

 [Tükör, Зеркало, Tarkovszkij Andrej, Misarin Alekszandr, Rerberg Georgij, Artyemjev Eduard, Tyerehova Margarita, Szolonyicin Anatolij, Grinko Nyikolaj, Danyilcev Ignat, Jankovszkij Filipp, Tyemitova Alla, Tarkovszkaja Larissza, Nazarov Jurij, Jankovszkij Oleg, Szventikov Jura, Szmoktunovszkij Innokentyij, film, szovjet film, orosz film, 1974]    

÷ ÷ ÷

Néhány kapcsolódó bejegyzés: https://bbjnick.blog.hu/search?searchterm=film&searchmode=or&submit=Keres%C3%A9s

Szólj hozzá!

„A történelmi tudás diktatórikus irányítása azokhoz a jól ismert, gyászos módszerekhez tartozik, amelyekkel megpróbálják hathatósan irányítani a jelent”

2018.07.16. 05:11 bbjnick

1 „talált szöveg”

Néhány rövid részlet Paweł Jasienica* Elmélkedés a polgárháborúról című, a vendée-i felkelésről** 1969-ben született, először 1985-ben, folytatásokban, folyóiratközlésként megjelent történelmi esszéjéből:

„(...)

jasienicapawelelmelkedesapolgarhaborurolkonyvborit_1_ff_121201.jpgAz az érzésem, hogy a vendée-i felkelés legfőbb oka az a gyakorlat volt, hogy az életet könyörtelenül a doktriner szemlélet gátjai közé akarták szorítani.

(...)

Jó volna, ha mindenki a színek egész palettájával rendelkezne. Mindenki azt választhatná, amit akar – egyes irányzatokat, eseményeket vagy történelmi figurákat angyali rózsaszínnel festhetne meg, másokat befeketíthetne. Aki ecsetjét túlságosan előírásszerűen vagy csak elvi színekbe mártja, a saját szerzői kockázatára tehesse. Csak egy dolgot nem szabad megengedni, az egészet bemeszelni, hogy egyáltalán semmit se lehessen látni, vagyis feledésre ítélni a dolgokat. A történelmi tudás diktatórikus irányítása azokhoz a jól ismert, gyászos módszerekhez tartozik, amelyekkel megpróbálják hathatósan irányítani a jelent.

(...)

A történelem ismerete, tisztelete és szeretete alkotják azon legfőbb tényezőket, amelyek összekovácsolják a nemzetet. Csak akkor tölthetik be szerepüket, ha senki se próbálja megcsonkítani a tudást, próbál elfojtani egyes emóciókat, másokat pedig mesterségesen felszítani. E feltételek híján a meghamisított történelem megosztja az embereket, szakadékokat tár fel köztük. A francia köztársaságra nem jelent semmi veszélyt annak a fehér zászlónak a látványa. amely győzelmet aratott a tricolore fölött Torfounál. Felmérhetetlen károkat okoznának ellenben a megfelelően preparált dokumentumok, olyan emlékiratok közzététele, amelyekből egész passzusokat hagytak ki... mivel politikailag kényesek.

(...)

Az utóbbi időben különös tisztelet övezi a »történelem« fogalmát, sőt van, aki nagybetűvel írja.Mindazok, akik úgy érzik, joguk van a ma élő nemzedékeket gyurmaként formázni, természetesen a Történelem képviseletében lépnek fel.

Szigorúan külön kell választani a történelmi ismereteket a történelmi víziótól. Ismereteink általában töredékesek, sokszor egyenesen csonkák, vagyis kiegészítésre szorulnak, tökéletesítendők. Tagadhatatlan, hogy minden társadalmi ismeret történelmi jellegű. Még a legfrissebb statisztikai táblázatok vagy szociológiai felmérések is a legjobb esetben csak a tegnapelőtti képet mutatják. A bennük felvázolt tényeknek közben bizonyos mértékben meg kellett változniuk, hisz a kutatók ismereteinek feldolgozása is hosszabb-rövidebb időt igényel, mialatt minden megváltozik. (...)

Aki azt állítja, hogy a jelen megismerhető, logikai hibát követ el, mely a gyakorlatban elkerülhetetlen, de tisztes határok közé szorítható. Ugyanez nem mondható el a jövőben elkerülhetetlenül bekövetkező történések szakértőiről.

(...)

(...) A történelmet csak köznévként szabad használni, természetesen kisbetűvel írva, és csak a befejezett tényekre vonatkozóan. Ha nagy T-vel írják ezt a szót, azt vészjelzésnek kell tekintenünk. Azt jelzi, hogy itt kétes fedezetű váltókkal manipulálnak, ezt pedig minden civilizált országban büntetik. A büntetőkódexek azonban csak magánszemélyekre vonatkoznak, nem történik bennük említés olyan esetről, ahol a váltó kiállítója jelentős rendőri erőkkel akadályozza meg, hogy a hitelezők visszaköveteljék a pénzüket, s a tetejében arra kényszeríti őket, hogy ezt a rendőrséget a saját zsebükből tartsák fenn.

(...)” (Paweł Jasienica: Elmélkedés a polgárháborúról. Európa Kk., Bp., 1989., 42., 169., 171., 175-176., 177. p.)

*Paweł Jasienica (polgári nevén Leon Lech Beynar, 1909-1970) lengyel történész, esszéista.

**A vendée-i felkelés katolikus- és királypárti népfölkelés a köztársasági kormány ellen Franciaországban, 1793-1796-ban.

÷ ÷ ÷

Néhány „talált szöveg”: http://bbjnick.blog.hu/search?searchterm=%E2%80%9Etal%C3%A1lt+sz%C3%B6veg%E2%80%9D&searchmode=sentence&submit=Keres%C3%A9s

Néhány kapcsolódó bejegyzés: http://bbjnick.blog.hu/search?searchterm=t%C3%B6rt%C3%A9nelem&searchmode=or&submit=Keres%C3%A9s

Szólj hozzá!

Kommentelek tehát vagyok?

2018.07.16. 05:01 bbjnick

Idézek egy párbeszédrészletet egy cikk alatti kommentfolyamból (innét: http://mandiner.hu/cikk/20180715_elo_franciaorszag_horvatorszag_1_1):

– A szabadsag feltetele,h megoljuk istent. Descartes monda,h Cogito ergo sum. vagyis aki hiszi de nem gondolkodik intellektualis ertelemben nulla,nem ember. Csak igavono barom.

– Descartes nem azt mondta, Feri! [........../.] Descartes azt mondta, hogy: Dubito ergo cogito, cogito ergo sum, sum ergo Deus est. Azaz magyarul: Kételkedem tehát gondolkodom, gondolkodom tehát vagyok, vagyok tehát Isten létezik.

– Mi az isten? Biztos,h nem az a mese amit a keresztesek hazudnak. Egymas kozott se tudjatok h akkor mi van.

– A kérdés nem az volt, hogy „mi az isten?”, hanem az, hogy „mit mondott Descartes?”. :-)

– En kerdeztem valaszolsz? Descartes idejeben isten volt a progresszio,. Abban kellett dolgozzon. Ma ezen tulvagyunk.

– Te érted amit írsz? :-)

÷ ÷ ÷

Néhány kapcsolódó bejegyzés: http://bbjnick.blog.hu/search?searchterm=p%C3%A1rbesz%C3%A9d&searchmode=or&submit=Keres%C3%A9s

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása