Blogikus fixáció

Kis KÖZÉL, kis MAGÁNÉL, no meg némi KULTÚRA. De mindenek előtt MÉLTÁNYOSSÁG, ÁLLHATATOSSÁG - és BÉKESSÉG!
 
Ugyanakkor: CETERUM CENSEO CARTHAGINEM ESSE DELENDAM!

bbjnick (meg)írja...

Mélymagyarveszély!!!

A bejegyzések...

...teljes címlistája és leadje megtalálható az oldal alján, A BLOG TARTALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS) c. dobozban.

Az olvasók és kommentelők iránti tiszteletből...

...a blogon előzetes moderációt alkalmazok.

Friss topikok / (Leg)Utóbbi hozzászólások

Közösségi blogolás

bbjnick olvassa...

A blog tartalma (Valamennyi bejegyzés)

...

Creative Commons Licenc

...Vajon, hányan gondolnak bele abba, azok közül, akik a CEU-tüntetésre készülnek...?

2017.04.01. 18:11 bbjnick

Olvasom: „(...) Most a CEU, de ki a következő? – Tüntetés a szabad oktatásért címmel szerveződik demonstráció vasárnapra. Az eseményt az Oktatási Szabadságért nevű csoport szervezi, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a törvénymódosítási javaslat a tanszabadság elleni támadásnak minősül, amelynek következményei hosszú távon nem csak a CEU-t fogják érinteni. (...) Késő délutánig több mint kétezren jelezték, hogy részt fognak venni a tüntetésen, amely vasárnap 17 órakor kezdődik. A tiltakozók a Curvinus elől indulnak, onnan haladnak az ELTE, majd a CEU felé. A menet a Kossuth téren fejeződik be.” (http://mandiner.hu/cikk/20170401_tuntetes_lesz_vasarnap_a_ceu_ert)

...Martin Amis, angol író, írja Koba, a rettenetes című történelmi esszéjében (progresszió-pamflettjében), hogy 1968-ban nagy tüntetést szerveztek az egyetemén a vietnami háború ellen. Mivel épp akkoriban zajlott a szovjetek csehszlovákiai bevonulása is, ő és néhány hallgatótársa felvetette, nem volna-e aktuálisabb a szovjet nagykövetség elé vonulni? Csúnyán lehurrogták őket. Végül, közel milliós tömeg tüntetett az amerikai nagykövetség előtt, míg ő és néhány tíz társa a szovjet nagykövetség elé vonult, hogy tiltakozását fejezze ki a szovjetek csehszlovákiai katonai beavatkozása ellen.

Vajon, hányan gondolnak bele abba, azok közül, akik a CEU-tüntetésre készülnek, hogy nem volna-e ésszerűbb az amerikai nagykövetség elé vonulni és ott tiltakozni az amerikai külügy, Magyarország szuverenitását sértő beavatkozási kísérlete ellen?... (Innét: http://mandiner.hu/cikk/20170401_tuntetes_lesz_vasarnap_a_ceu_ert#commentanch5644713)

6 komment

„...mit vettek el tőled, kortársaidtól ma a komcsik...?”

2017.03.29. 05:01 bbjnick

Idézek egy kommentsorból (innét: http://mandiner.hu/cikk/20170328_orban_janos_denes_jokai_mor_es_a_gyermekeink):

– Szóval, mit vettek el tőled, kortársaidtól ma a komcsik...?

– Én elmondom neked, hogy tőlem mit vettek el a kommunisták. Mindkét ági dédszüleim paraszt-, ill. pásztoremberek voltak. Anyai nagyapám apja viszonylag jómódú parasztgazda (ahhoz épp elég földdel rendelkezett, hogy kuláknak nyilvánítsák), anyai nagyanyám apja bacsó (olyan juhász, akire uradalmakon a többi juhász szakmai felügyeletét bízták). Apai dédszüleim szintén juhászok voltak. (Egy néprajzos barátom hívta fel a figyelmemet, hogy mindkét ági őseim, mint saját vidékük neves pásztorai, szerepelnek néprajzi szakmunkákban.:-)) Nagyszüleimtől gyakorlatilag minden vagyonukat elvették (lásd: téeszesítés) és ők már nem önálló „mezőgazdasági vállalkozóként”, hanem téeszparasztként élték életüket. Az ő generációjuk már nem tudta hasznosítani azt a speciális szaktudást, amit szüleitől tanult, mezőgazdasági bérmunkásokat csináltak belőlük. Az ő gyerekeik (az én szüleim generációja) pedig már az iparban, a szolgáltatásban dolgozó állami alkalmazottak lettek. Míg dédszüleim (saját koruk viszonyaihoz mérten) megbecsült, egzisztenciálisan biztos lábakon álló emberek voltak, unokáik már csak a napi megélhetésükért dolgozó senkik. Ezt tették a kommunisták velünk (és az egész országgal).

Szólj hozzá!

Azért találod Jókait unalmasnak, mert nem tudsz olvasni...

2017.03.27. 05:01 bbjnick

Olvasom az index.hu Csépe Magdolna-interjúját: http://index.hu/belfold/2017/03/23/nemzeti_alaptanterv_csepe_valeria_nat_iskolak_tananyag_informatika_oktatas_pedagogusok/

Három hozzászólás az interjúval kapcsolatos vitához:

1. ...Nagyon szép lesz, ha tudományosan megalapozva cs***k szét az irodalomtanítási kultúránkat, ha módszeresen kezdjük el gyártani a jól képzett funkcionális analfabétákat!

Teller Ede mondta, hogy ő Aranytól és Adytól tanult meg gondolkodni, nekik köszönheti, hogy atomfizikus lett. És ebben a kijelentésben benne van az olvasástanítás (értsd: irodalmi műveltség-elsajátítás) lényege. Olvasni nem az tud, akik ismeri a betűket és össze is tudja olvasni azokat, hanem az, aki be tud lépni egy szöveg autonóm világába, fel tudja venni annak ritmusát, követni tudja nyelvi logikáját, asszociációs szerkezetét, együtt lélegzik azzal. Erre tanítják meg a gyerekeket a jól kiválasztott klasszikusok és ez az, amit a kortárs lektűrök soha nem fognak nekik megadni.

Nagyon nagy a tét, nagyon észnél kéne lenni!...

2. ...A gyereket az érdekli, amit a kezébe adnak vagy amihez hozzáfér. Ha folyton azt hallja, hogy „harripotter-harripotter”, akkor arra lesz kíváncsi. Emlékszem, amikor 7-10 éves voltam én is elolvastam mindent, ami a kortárs gyermek- és ifjúsági irodalomból és a gyerekeknek szánt tudományos ismeretterjesztő irodalomból elérhető volt számomra. Olvasós gyerek voltam, szerettem is olvasni, de igazából nem tudtam olvasni. Aztán egy nyáron, nagyszüleim tanyáján, mivel más olvasnivaló épp nem került a kezem ügyébe, elolvastam egy Somerset Maugham novelláskötetet. Mi köze egy tízéves-forma magyar parasztgyereknek Maughamhoz, mit ért belőle? Olyan szellemi élvezetet jelentett annak a számomra minden szempontból teljesen idegen szövegnek az olvasása, olyan intellektuális izgalmat nyújtott, hogy akkor-ott megtanultam olvasni, a szöveg megtanított. Azóta is, közel negyven éve folyamatosan olvasok, gyakorlatilag bármit képes vagyok elolvasni, megérteni és élvezni. Valami ilyesmi az olvasni-tudás. Ehhez kellenek az iskolába a klasszikusok...

3. ...Unalmasnak találod Jókai műveit? Azért találod Jókait unalmasnak, mert nem tudsz olvasni.

Az irodalom évezredeken keresztül (már az írott irodalom előtti időktől egészen a huszadik század utolsó harmadáig) beavató funkcióval is bírt. Az irodalom befogadása a hagyományozott tudás elsajátítása és megérteni tanulás is volt.

A kortárs lektűrrel semmi baj nincs, de a lektűr úgy készül, hogy kiszolgáljon, hogy a lehető legdirektebb módon szórakoztasson, nem állít szellemi kihívás elé, így alkalmatlan a befogadás elsajátíttatására. (Egyébként a maga korában Jókai is lektűrnek számított, de mivel az ő világa számunkra már egy idegen univerzum, ezért mi már nem tudjuk lektűrként olvasni.)

Chestertonnak van egy nagyon szemléletes magyarázata: fölteszi a kérdést, hogy mi tette a brit gyarmatbirodalom vezetőt alkalmassá arra, hogy a birodalmat elvezessék és arra jut, hogy az angol elitiskolákban olvastatott görög és latin szerzők művei. Ezekből a művekből tanultak (meg)érteni, gondolkozni és dönteni... (Innét: http://mandiner.hu/cikk/20170324_csepe_valeria_inkabb_harry_pottert_olvassanak_alsoban_mint_jokait#commentanch5627440 & http://mandiner.hu/cikk/20170324_csepe_valeria_inkabb_harry_pottert_olvassanak_alsoban_mint_jokait#commentanch5627483 & http://mandiner.hu/cikk/20170324_csepe_valeria_inkabb_harry_pottert_olvassanak_alsoban_mint_jokait#commentanch5627566)

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása