Blogikus fixáció

Kis KÖZÉL, kis MAGÁNÉL, no meg némi KULTÚRA. De mindenek előtt MÉLTÁNYOSSÁG, ÁLLHATATOSSÁG - és BÉKESSÉG!
 
Ugyanakkor: CETERUM CENSEO CARTHAGINEM ESSE DELENDAM!

bbjnick (meg)írja...

Mélymagyarveszély!!!

A bejegyzések...

...teljes címlistája és leadje megtalálható az oldal alján, A BLOG TARTALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS) c. dobozban.

Az olvasók és kommentelők iránti tiszteletből...

...a blogon előzetes moderációt alkalmazok.

Friss topikok / (Leg)Utóbbi hozzászólások

Közösségi blogolás

bbjnick olvassa...

A blog tartalma (Valamennyi bejegyzés)

...

Creative Commons Licenc

Egy szelet PISA

2016.12.15. 05:11 bbjnick

Idézek 1 párbeszédből 1 kommentsorból (mandiner.blog.hu/2016/12/13/a_pisa_esete_a_magyar_valosaggal?full_commentlist=1#comments):

– Mi volna, ha úgy tekintenénk a dolgokra, ahogyan azok vannak? „1999-ben az általános iskolai tanulók 11%-a volt HH-s és HHH-s (hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű), 2006-ban 33%-uk, 2010-ben 46%-uk” — ugye, nem nehéz kitalálni, hogy ennek milyen következményei vannak a PISA-eredményekre? A PISA-teszteket a városi gimnáziumok tanulói, nyilván, hellyel közel ugyanolyan eredménnyel töltik ki, mint 10 vagy 15 évvel ezelőtt, azonban a magyar közoktatás „gyerekanyaga” az elmúlt évtizedekben alapvetően megváltozott. A „szagképzők népe” esetében nem az a kérdés, hogy milyen eredménnyel tölti ki a PISA-feladatlapot, hanem az, hogy hajlandó-e egyáltalán foglalkozni vele (keress meg szakképzős tanárokat és beszélj velük: el fogják neked is mondani, hogy tanulóik egy jelentős része „elvből” érintetlenül adja be a különböző kompetenciavizsgálatok íveit, mert azok ki nem töltése nem szankcionálható, akkor pedig minek strapálja vele magát?!). A napokban mesélte egy szakképzős tanár, hogy szeptemberben huszonnégy fővel indult az osztálya, mára tizenhárman kimaradtak, egyszerűen nem járnak iskolába. Milyen PISA-eredmények születhetnek ilyen viszonyok között?

– És, akkor most hányom a falra a borsót. Ebben a korban már hiába szankcionálnak, legfeljebb még többen kimaradnak. Azt kéne elérni, hogy az első négy évben ne maradjanak le a család által nem segített gyerekek. Pénz, tanárra, pihent tanárra, aki délután el képes magyarázni azt, amit a család otthon nem. Ha lemarad, és már nem érti, akkor mit vársz tőle, mármint a gyerektől. De ezzel senki nem hajlandó foglalkozni, pontosabban volt pár kisebb közösség, de kinyírják őket is, pedig az is kevés volt.

– Nos, nem tudom, neked milyen felzárkóztatós jellegű tapasztalataid vannak, én egy időben, egy civil szervezet keretein belül, vettem részt hét-tíz év közötti cigány gyerekek délutáni foglalkoztatásában-korrepetálásában. Nagyon különböző hátterű gyerekekkel találkoztam, voltak rendezett családból érkezőek és nagyon zűrös (és még annál is zűrösebb) hátterűek is. Képességek tekintetében is nagyon különböztek, voltak, akiknek vágott az esze, mint a beretva és voltak extrém módon buták is. Mivel sokat voltunk együtt, ezért (mint hasonló korú gyerekeknél lenni szokott) elég mélyen a bizalmukba fogadtak. Meséltek ezt, meséltek azt, az otthoni dolgaikról, egymás közti viszonyaikról és innét tudom, hogy már egy hét-tíz éves cigány gyerek számára is evidencia, hogy a magyarokban nem szabad megbízni, mert a magyarok megjátsszák magukat, alakoskodók, képmutatók. Kevés dologban volt egyetértés kis tanítványaim között, ebben igen. Ők ezt otthon így hallják, így tanulják. Egy hét-tíz éves gyerek ezt még elfecsegi a tanítójának, egy idősebb, már nem fecseg, hanem e szerint él. Mit tudsz te a szülők, a nagyszülők által beégetett alapigazságokkal szembeállítani?

– Na, ez jó. „...innét tudom, hogy már egy hét-tíz éves cigány gyerek számára is evidencia, hogy a magyarokban nem szabad megbízni, mert a magyarok megjátsszák magukat, alakoskodók képmutatók. Kevés dologban volt egyetértés kis tanítványaim között, ebben igen. Ők ezt otthon így hallják, így tanulják.”. Mert a magyaroknak nem evidencia, hogy a cigányokban nem lehet megbízni, meg még buták is, akkor hogyan tovább, sehogy? Én úgy gondolom, hogy a jobb alapokkal indulóknak kéne segíteni, és megbontani ezt a bizalmatlanságot, de biztosan hülye vagyok.

– Te biztosan hülye vagy, de a kérdésem nem erre irányult! ;-) A kérdésem arra irányult, hogy mit tudsz te a szülők, a nagyszülők által beégetett alapigazságokkal szembeállítani vagy ha így könnyebben érthető, hogyan bontanád meg a bizalmatlanságot?

– Te a szülők által beégetett alapigazságokról beszélsz, ami ellen szerinted nem hoztam fel semmit. Először is, az előítélet nem alapigazság, egyik részről sem. Ezt írtam: „Én úgy gondolom, hogy a jobb alapokkal indulóknak kéne segíteni, és megbontani ezt a bizalmatlanságot”. Mondjuk megfelelő támogatással felnevelni egy esélyesebb generációt a hátrányos helyzetűek közül is. Nem mind okos, de nem is mind buta, ahogy a „fehérek” között is van buta, mint pl. te. Tudod, én mondhatom magamra, hogy biztosan hülye vagyok, de úgy néz ki, te vagy az aki pár sort sem képes értelmezni.

– Azt, hogy te mondhatod magadról, hogy biztosan hülye vagy, mert biztosan hülye vagy, szerintem, már többszörösen túltárgyaltuk, ám arra a kérdésre, hogy hogyan bontható le a cigányokban élő bizalmatlanság a magyarokkal szemben, továbbra is adós vagy a válasszal! Az, hogy „a jobb alapokkal indulóknak kéne segíteni” semmire sem válasz, egyrészt, mert a jobb alapokkal indulók, köszönik szépen, nem kérnek a mi segítségünkből, remekül elvannak nélkülünk is, másrészt, mert ez a bizalmatlanság nem szociális helyzet vagy értelmi képességek kérdése, hanem kulturális, szociokulturális adottság. Amíg a „cigánykérdésből” a jogvédők nem fabrikáltak „emberijogi” kérdést (az 1990-es évek elejéig) rengeteg szociográfia, szociológiai és (mai fogalmaink szerinti) kultúrantropológiai tanulmány jelent meg Magyarországon a cigányság ön- és magyarságképéről (is). Ezekből bárki kiolvashatja, hogy, bizony, a magyarországi cigányok ön- és magyarságképe a rendszerváltásig megőrizte erősen archaikus, törzsies jellegét. Az elmúlt negyed század (bár már rég nincs szakember, aki ezt a kérdést kutatni merné, pláne, írni is merne róla), nyilván, nem előnyére változtatta meg a viszonyokat, hisz a cigányok legnagyobb része szabályszerűen „kizáródott” a társadalomból, a munkaerőpiacról való kiesésével elveszítette korábban még meglévő kapcsolatait is a többségi társadalommal és a módszeres ideológiai-politikai célzatú „emberijogi” uszítás sem tett jót a cigányok és a magyarok együttélésének. Mi hát a teendő?

3 komment

„...Tagadod a holokauszt?!...”

2016.12.15. 05:01 bbjnick

1 jegyzet

...A zsidóság második világháború alatti üldözése, meghurcolása, tömeges meggyilkolása történelmi tény. Ezzel a háború vége óta foglalkozik a történelemtudomány, a téma bevett magyar neve Vészkorszak volt (a héber Soá mintájára, amely egy Izajás-prófécia nyomán ad biblikus értelmezést a történteknek). A holokauszt fogalom az 1990-es évekig meg sem jelenik a magyar történeti irodalomban, ami nem is csoda, mert a nyugatiban is csak a nyolcvanas években terjedt el egy amerikai zsidó identitáskampány nyomán. A kampány célja az volt, hogy a vallástalan zsidókat a második világháborús zsidó üldözések emlékezetének felelevenítése révén élessze új közösségi öntudatra, adjon számukra új zsidó identitást. Ez nem történelem, ez kultusz. Ez a kultusz mára egyféle újpogány zsidókultusszá nőtte ki magát. Mindez, természetesen, zsidó belügy, amíg nem próbálják saját kultuszukat fölérendelni az európai kulturális hagyományoknak, ad absurdum, nem próbálják a kultusz gyakorlását mindenki (tehát a kultusszal azonosulni nem kívánó zsidók és a nem zsidók számára is) kötelező jellegűvé tenni. Ez (a) probléma... (Innét: kereszteny.mandiner.hu/cikk/20161212_laborczi_dora_luther_es_a_zsidok#comment557842)

÷÷÷

A velünk élő holokausztról: bbjnick.blog.hu/search?searchterm=holokauszt&searchmode=or&submit=Keres%C3%A9s

Szólj hozzá!

„...a nyugati antiszemitizmus a Biblián alapszik...”

2016.12.13. 05:11 bbjnick

Idézek 1 párbeszédből 1 kommentsorból (kereszteny.mandiner.hu/cikk/20161212_laborczi_dora_luther_es_a_zsidok#comments):

– A nyugati antiszemitizmus a Biblián alapszik: Pál első levele a thesszalonikaiakhoz, 2:14-16; Máté evangéliuma, 27:24-25, 23:31-5; Az apostolok cselekedetei, 2:36, 3:15, 7:51-52; Tituszhoz írt levél, 1:10-1, 1:15-6; János evangéliuma, 8:44; A jelenések könyve, 3:9.

– Nem lehet, hogy egyszerűen csak te vagy olyan nyálcsorgató idióta, aki nem tud különbséget tenni az antijudaizmus és az antiszemitizmus között? Ezeket a szövegeket Az apostolok cselekedetei kivételével (amit Lukács, egy keresztény görög orvos írt) zsidók írták. Pál, Máté és János is zsidó volt, de nem judaisták, hanem keresztények. Nehezen írhattak ők így antiszemita szövegeket, max. antijudaistákat. Ha egy keresztény zsidó a zsidó vallás (judaizmus) tanításaival szemben megfogalmazott nézetei antiszemiták (azaz rasszisták), akkor egy zsidó vallású (judaista) személy a kereszténység tanításaival szemben megfogalmazott nézetei is rasszisták?

1 komment

...munkaerőhiány...

2016.12.13. 05:01 bbjnick

1 jegyzet

...Nincs munkaerőhiány, a munkáltatók túl válogatósak.

Ez a szakemberhiány-, munkaerőhiány-duma megy már vagy huszonöt éve, holott az esetek többségében csak arról van szó, hogy a munkáltató b*szik megfelelően képezni a dolgozóját. Az iparban ma már folyamatosak és egyre gyakoribbak a technológia-váltások és a munkáltatók, ahelyett, hogy dolgozóikat átképeznék az új technológiákra, inkább kirúgják őket és utána panaszkodnak, hogy az adott technológiához nem találnak kellően képzett-felkészült munkaerőt.

Általában is olyan elvárásokat fogalmaznak meg a munkáltatók, amit nagyon nehéz vagy egyenesen lehetetlen teljesíteni: a jelentkező legyen fiatal, de rendelkezzen sok éves szakmai gyakorlattal és legyen naprakész szakmája újdonságaiban, ne legyen vándormadár, de bírjon széles körű tapasztalattal, ne legyen hosszabb ideje munkanélküli, mert aki kiesett a munkaerőpiacról, az elveszíti a munkához való egészséges viszony képességét, de nagyon akarjon dolgozni, sz*rért-h*gyért vállaljon bármilyen feladatot, rendelkezzen nagyon jó képességekkel és készségekkel, legyen kimagaslóan intelligens, de, ugyanakkor, ne legyen öntudatos, hanem egy robot szintjén szolgálatkész stb.

Így valóban nehéz megfelelő számban alkalmas munkaerőt találni!... (Innét: mandiner.hu/cikk/20161118_kovacs_zoltan_nem_az_elvandorlas_miatt_van_munkaerohiany#comment5299161)

Szólj hozzá!

„...szeretem mostani lyányomat is, forrón s az epedésig...”

2016.12.12. 05:21 bbjnick

1 „talált szöveg”

Részlet Kölcsey Ferencnek Kazinczy Ferenchez írott leveléből (1814. május 31.):

„(...)

Uram Bátyám azt véli, hogy egy szeretetre méltó leány boldogíthatni fogná sorsomat. Sokan mondák nekem azt, amit itt Uram Bátyám mond. A férfiú ki érez magában erőt, többet tehetni, mint amit minden közember tehet, keres magában és magán kívül nem ismert, s talán hamis Ideálokat, s álmainak áldozza fel a napokat, melyekben az égnek minden boldogságát fogta volna birhatni. Érzem, tudom én mit kellene csinálnom, de ki magyarázhatja meg magát önmagának, midőn a jó órát, melyet önként s keresetlen nyújt a sors, visszataszítja, s a bizonytalan jövendőnek dől elébe.

Egyszer benne vagyok s hagyom folyni dolgaimat mint jőnek. Boldog az, kinek sok köteléki vagynak az életben, kinek sok kicsinység azok által fontos leszen, s sok amit a stoának vagy a religiónak bölcsei hiábavalóságnak kiabálnak, őelőttek a legmagához vonszóbb alakban jelenik meg. Igaz, hogy nehezebben fogja majd a sors viszontagaságait, s egykor az elválást szenvedni, de élt, de élt, s egy pillantatnyi keserv, mi az évekig tartott boldogsághoz képest. Nekem nincsenek kötelékim, s ez az epicurusi cinizmus vagy cinikusi epikurizmus, mely a kényt és fájdalmat, a jelenlétet és jövendőt csudálatos egybeolvadással tartja előttem, elvette még könnyeimet is, az öröm és szenvedés könnyűit egyeránt. Én az urambátyám ifjúságának históriáját csak félig tudom, s nem itélhetem meg, ha érzette-e valaha magát ily környülményekben, s érthet-e engemet úgy, amint csak az érthet, aki hasonlókat tapasztalt. Tudok én még most is szeretni, de mennyire különbözik a 24 éves férfinak szerelme a tizennyolcévesnek lángjától? Ha szívemet a legkeményebb vizsgálatra vonom, kéntelen vagyok megvallani, hogy szeretem mostani lyányomat is, forrón s az epedésig. S mi az mégis, hogy örömmel megyek innen? Mi az, hogy a hely kedvetlenségeit még jobban érzem azolta? O ez a fő, ez a fő! nehezen leszek én valaha okos.

(...)” (mek.oszk.hu/06300/06367/html/03.htm)

kolcseyferenc_antoneinslefestmenye1835_ff358457.jpgAnton Einsle Kölcsey-portréja 1835-ből

÷÷÷

Kölcsey Ferenc összes művei / [szerk., sajtó alá rend. és jegyz. ell. Szauder Józsefné, Szauder József] Budapest : Szépirod. Kiadó, 1960 --- mek.oszk.hu/06300/06367/#

÷÷÷

2 kapcsolódó bejegyzés

bbjnick.blog.hu/2013/10/11/_szodoma_ehes

bbjnick.blog.hu/2013/11/15/_szodoma_egyre_ehesebb

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása