1 „talált szöveg”
Részlet(ek) Sík Sándor 1938-as naplójából:
„(...) A kormány bemutatta és pártja elfogadta az új zsidótörvényt. Életem legnagyobb fejbeütése: a javaslat szerint én zsidó vagyok. (...) »Vajon zsidó vagyok-e én?« --- kérdezem Pilátussal. (...) Vérség szempontjából kétségtelenül igen. Mégpedig (anyám állítása szerint) mindkét ágon tiszta és keveretlen. (...) Lelkileg: Semmi, de de semmi közösséget a zsidósággal érezni nem vagyok képes. Sajnálom szörnyű sorsukat, amelybe ma jutottak, de pontosan úgy ahogyan sajnálom a négerek amerikai üldözését vagy a szovjet áldozatait: emberi együttérzésből. Tökéletesen látom, hogy pogányság és erkölcstelenség, ami velük történik, de éppen ilyen tökéletesen látom azt a rengeteg bűnt is, amellyel kihívták maguk ellen ezt a végzetet. Semmivel se sajnálom őket jobban, mint a maguk és mások bűneinek más áldozatait és (nagy általánosságban) mindenesetre kevésbé, mint azt a »3 millió koldust«, akikkel magam is megismerkedtem Átokházán: a rettenetes szociális igazságtalanság magyar áldozatait. Ezek kétszer közelebb állnak hozzám: 1. mert magyarok; 2. mert nem tehetnek nyomorukról, ezek csak a mások bűneiért szenvednek, noha nem bűnösök velük. (...)”
Az idézet(ek) forrása: A százgyökerű szív. Levelek, naplók, visszaemlékezések Sík Sándor hagyatékából [Vál., s. a. r., jegyz.: Szabó János], Magvető Kk., Bp., 1993., 205.-206. p.