Blogikus fixáció

Kis KÖZÉL, kis MAGÁNÉL, no meg némi KULTÚRA. De mindenek előtt MÉLTÁNYOSSÁG, ÁLLHATATOSSÁG - és BÉKESSÉG!
 
Ugyanakkor: CETERUM CENSEO CARTHAGINEM ESSE DELENDAM!

bbjnick (meg)írja...

Mélymagyarveszély!!!

A bejegyzések...

...teljes címlistája és leadje megtalálható az oldal alján, A BLOG TARTALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS) c. dobozban.

Az olvasók és kommentelők iránti tiszteletből...

...a blogon előzetes moderációt alkalmazok.

Friss topikok / (Leg)Utóbbi hozzászólások

Közösségi blogolás

bbjnick olvassa...

A blog tartalma (Valamennyi bejegyzés)

...

Creative Commons Licenc

„...amely népnek nem volt, nincsen gazdag népköltészete: annak nem lesz önálló nemzeti költészete...”

2015.01.18. 05:01 bbjnick

„(...)

aranyjanosfoto1850esevek01_s_szpvrz156201_.jpgÉn, paraszt esztétikámmal, a szépet sem a népieshez, sem a nem-népieshez nem kötöm kizárólag. Nekem a szép szép minden alakban. Hogy inkább a népiest mívelem: oka hajlam, ismerése saját erőmnek, s talán némi principium is. Mert azt hiszem, hogy amely népnek nem volt, nincsen gazdag népköltészete: annak nem lesz önálló nemzeti költészete, hanem mások hulladékain fog élődni, mint Róma a Hellászén: Virgilje lehet legfölebb, de Homérja soha. Erre könnyű felelni persze, hogy ilyes népköltészetünknek már a Dentumogeriában kellett volna létezni, s Homérunknak Árpád alatt: de ha akkor nem volt, úgy bizony most nincs mit rontson a népköltészet. Mert vagy kifejlik belőle még ezután a nemzeti költészet, vagy nem. Ha ki, úgy kár volna elfojtani, ha nem, úgy még van időnk mások után sántítani. Denique is ezt a pert nem esztétikusok fogják eldönteni, hanem azon születhető zsenik, kik még most embriók az idő titkos méhében, s fognak-e valaha születni, nekünk magyaroknak, azt az Isten tudja. (...)

(...)” (Részlet Arany János Pákh Albertnek 1853. február 6-án írt leveléből)

Szólj hozzá!

...eljutott oda...

2015.01.13. 16:27 bbjnick

...Az én nemzedékem úgy nőtt fel, hogy folyamatosan enyhült körülötte az ideológiai szorítás és úgy „öregedett meg” (úgy vált középkorúvá), hogy folyamatosan erősödött. A mi eszmélésünk a nyolcvanas évekre esett, a rendszerváltás környékén váltunk nagykorúvá és igen rosszul éltük meg (sokakkal sokszor beszélgettünk erről és ezért merem mondani, hogy ez nemzedéki tapasztalat), amikor a kilencvenes évek első felétől (újból) (el)kezdtük érezni az egyre határozottabb ideológiai nyomást. Valószínű, hogy azok számára, akik nem (akkor és) úgy nőttek fel, mint mi, ez nem volt olyan egyértelmű és olyan fájdalmas, de számunkra az volt/van („és ez már így is marad”)... (bbjnick.blog.hu/2013/03/02/_ez_nemzedeki_tapasztalat_355)

...A történelem az élet tanítómestere! A Rákosi-korszakban az volt a hatalom hivatalos jelszava, hogy „aki nincs velünk, ellenünk van”. A kádári konszolidáció idején ezt „aki nincs ellenünk, velünk van”-ra változtatta a hatalom. Milyen abszurd, hogy a magát a szabadság, az emberi jogok forrásának és letéteményesének valló Nyugat társadalmi, politikai fejlődésnek posztmodern (bal)liberális demokratikus szakaszában ideológiailag eljutott oda, ahová a kommunizmus a sztálinista totalitarizmus időszakában. Nekem, akinek a létező (kádári) szocializmusról és a posztmodern (bal)liberális demokráciáról vannak tapasztalataim, vénülő fejjel, azt kell, hogy lássam, azzal kell, hogy szembesüljek, hogy a létező (kádári) szocializmus (ha hatalomgyakorlásában, nyilván, nem, hiszen diktatúra volt, de) ideológiájában rugalmasabb --- igen, ez azt jelenti, toleránsabb --- volt, mint a jelenkori Nyugat posztmodern (bal)liberális demokráciái. Ideje volna föleszmélnie a Nyugatnak, mert ha gyorsan nem teszi, szellemi magatartásának következményei nagyon durván fogják magához téríteni!... (Innét: mandiner.blog.hu/2015/01/13/parizsi_verengzes_a_profan_es_a_vallasi_fundamentalizmus_harca#comments)

3 komment

süti beállítások módosítása