Részletek egy kronológiából:
„(...)
1949. december 15. Az állampolgári eskü letételét a katolikus püspöki kar a kongruás (állami fizetés-kiegészítéssel rendelkező) papság számára engedélyezte, míg a püspökökre vonatkozóan a kánonokra hivatkozva megtagadták azt. (BM-GJ) Az eskü letételét a Magyar Népköztársaság alkotmányára egy október végi rendelet írta elő a közalkalmazottak számára. Az egyházi személyek számára lelkiismereti problémát az eskü szövegének egy olyan részlete okozott, amely a kommunista párt vezető szerepére utalt.
(...)
1950. január 7. Grősz érsek körlevelében részletes tájékoztatást adott az államesküről szóló rendelet végrehajtásáról, kiemelve a főegyházmegye papságát érintő rendelkezéseket. Az esküt az illetékes hivatalokban január 11-18. között kellett letenni a Magyar Népköztársaság Alkotmányára, és kötelező volt mindazon személyek részére, akik állami jövedelemkiegészítésben részesültek (az egyházi alkalmazottak családi pótléka is ilyen jövedelemnek minősült!). Az eskü elmulasztása a jövedelemkiegészítés elvesztésével járt együtt. (214/50. Körl.)
(...)
1950. augusztus 29. Grősz József levélben értesítette Darvas József minisztert, hogy a püspöki kar ezen a napon elfogadta az állam által kívánt megállapodást az állam és az egyház közötti viszony rendezésére. Másnap megtörtént az ünnepélyes aláírás, a megállapodást előzőleg valamennyi püspök ellátta kézjegyével. A megegyezés szövege soha nem jelent meg a Magyar Közlönyben. (BM-GJ) A megegyezésről a püspökök körlevelet is írtak a híveknek, melyet szeptember 17-én olvastak fel a templomokban.
(...)
1950. szeptember 7. Kihirdették az Elnöki Tanács 1950:34 számú törvényerejű rendeletét, amely megvonta a szerzetesrendek működési engedélyét Magyarországon. December 5-ig kellett kiüríteni és átadni a rendházakat az államnak. A rendelet 23 féri és 40 női szerzetesrendet érintett, a 2.582 férfi és 8.956 női szerzetes összesen 635 rendházban élt. (BM-GJ) Kivételt képezett négy rend kilenc rendháza, az egyház és az állam közötti megegyezésben engedélyezett nyolc gimnázium ellátására.
(...)
1950. szeptember 17. Püspökkari. Felolvasták a vasárnapi szentmisék alkalmával a Magyar Püspöki Kar augusztus 29-én kelt körlevelét a Magyar Népköztársaság Kormányával kötött megállapodásról. Eszerint a tárgyalások a szerzetesek elleni intézkedések hatására, az ő sorsuk enyhítése céljából kezdődtek, a püspökök semmiképpen sem akarták a római hatáskörbe tartozó jogokat, az Egyház és Állam viszonyának általános szabályozását érinteni, viszont kénytelenek voltak egyes súrlódásokra alkalmat nyújtó kérdésekről tárgyalni. Így jött létre az a megállapodás, mely a békés együttélést szeretné biztosítani. A püspökök fájlalják, hogy a szerzetesek működésének megvonását nem tudták megakadályozni, tiltakozásukat ezzel kapcsolatban most is kifejezik. Elrendelték, hogy a következő vasárnapon a tél előtt álló szerzetesek megsegítésére gyűjtsenek az ország valamennyi templomában, s a felajánlott adományokat egy héten belül szállítsák be az egyházmegyei központokba. (5733/50. Körl.) Az őszi országos gyűjtés később (általában novemberben) rendszeressé vált az idős szerzetesek megsegítésére.
(...)
1950. szeptember 19. Megtartotta első ülését a kormány és a püspöki kar megbízottaiból alakított paritásos bizottság. Elsődleges feladata az volt, hogy a szerzetesek működési engedélyének megvonásából eredő személyi, egzisztenciális problémákra megoldást találjon. (BM-GJ)
(...)
1951. április 3. A Szabad Nép élesen támadta Grősz érseket és néhány püspöktársát, mert előzőleg megtagadták a Béke Világtanács berlini felhívásának aláírását. (SzK) Ugyanezen a napon egyébként a püspöki kar körlevelet adott ki a békéről, melyet április első felében olvastak fel a templomokban. (1909/51. Körl.)
(...)
1951. május 18. Az esti órákban Kalocsán, az érseki székházban letartóztatták Grősz József kalocsai érseket, Gyetvai Péter érseki irodaigazgatót, Sztrilich Károly érseki titkárt és Gombos Károly kanonokot. (BM-GJ) A letartóztatott személyeket és a házkutatás során lefoglalt tárgyakat-iratokat Budapestre szállították.
(...)
1951. május 19. Kihirdették az 1951: I. törvényt az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról. Az önálló hivatal közvetlenül a minisztertanács felügyelete alá tartozott, és az egyházi tevékenységet teljes egészében az ellenőrzése alá vonta. Első elnöke Kossa István eredeti szakmáját tekintve villamoskalauz volt. (BM-GJ)
(...)
1951. június 5. A Grősz érsek letartóztatása utáni első körlevél Dr. Kujáni Ferenc érseki helynök aláírásával jelenik meg, és csak igen rövid utalást tartalmaz az érsek akadályoztatásáról, minden bővebb magyarázat nélkül. A körlevél a böjttel kapcsolatban megnyugtatja a hívek lelkiismeretét: a nem saját asztaluknál étkezők azt ehetik, amit kapnak, ha böjtjük nehézségekbe ütközik. (2817/51. Körl.)
(...)
1951. június 15. Budapesten, a Markó utcában megkezdődött Grősz József kalocsai érsek és társai perének tárgyalása. (BM-GJ)
(...)
1951. június 22. A Budapesti Megyei Bíróságon megkezdték Grősz József és nyolc társa perének tárgyalását. Másnap ideiglenesen háziőrizetbe vették Hamvas Endre csanádi, Badalik Bertalan veszprémi, Pétery József váci és Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspököket. Kényszerítették őket, hogy békepapokat nevezzenek ki püspöki helynökké és irodaigazgatókká, ill. körlevélben ítéljék el Grősz érseket és társait. (BM-GJ)
(...)
1951. június 28. Nyilvános tárgyalás után ítéletet hoztak a Grősz-perben. Az érseket 15 évi fegyházra ítélték a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés és más népellenes bűnök vádjával. A további nyolc vádlott közül Vezér Ferenc pálos szerzetest halálra ítélték. A Grősz-pernek további 24 mellékpere is volt, összesen 15 halálos ítéletet hoztak. (BM-GJ)
(...)
1951. június folyamán az ÁEH közölte a püspöki karral, hogy az ordináriusok egy éven át nem nevezhetnek ki és nem helyezhetnek át papokat és más egyházi funkcionáriusokat az ÁEH előzetes hozzájárulása nélkül. Valamennyi egyházmegyei hatósághoz miniszteri biztost neveztek ki, hogy ellenőrizzék azok mindennapos működését. (BM-GJ)
(...)
1951. július 3. Püspökkari. A megfélemlített püspöki kar közzétette nyilatkozatát, melyben elítélnek minden államellenes tevékenységet, és ígéretet tesznek a népköztársaság törvényeinek és az egyház és az állam közötti megállapodás betartására. (BM-GJ) A nyilatkozat egyik részlete így szólt: »különösen elítéljük és megbélyegezzük azokat az egyházi személyeket, akiknek bűnös működésére a legutóbbi napok folyamán fény derült.« A szöveget a Kalocsai Főegyházmegyében július 12-én küldték ki, és a rákövetkező vasárnapon olvasták fel a templomokban. (3231/51. Körl.)
(...)
1951. július 4. A Magyar Közlönyben megjelent az Elnöki Tanács 1941:20. számú rendelete, miszerint az egyházi vezető állások betöltéséhez (püspök, segédpüspök, főapát, apát, szerzetesrendi tartományfőnök) az Elnöki Tanács előzetes hozzájárulása szükséges. (BM-GJ)
(...)
1951. július 8. Az Új Emberben megjelenik Grősz érsek segédpüspöke, Bárd János nyilatkozata: »Mélységesen sajnálom, hogy egy háborús bűnöst segítettem. Ez a pör megmutatta, hogy milyen úton nem járhat egy katolikus pap. Sajnálom és elítélem, hogy érsekem erre az útra tévedt. Kijelentem, hogy a jövőben semmiféle összeesküvésben, vagy bármiféle olyan cselekedetben, mely hazánk, népünk, Népköztársaságunk vagy Népköztársaságunk kormánya ellen irányul, részt nem veszek és becsülettel szolgálom hazánkat, népünket és Népköztársaságunk kormányát. Teljes erőmből támogatom a kormány békéért vívott harcát és mindazokat az erőfeszítéseket, amelyeket a kormány népünk jólétéért, a mezőgazdasági szövetkezetek megteremtéséért folytat. Éppen ezért támogatom papjaink békemozgalmát.« A szöveg nyilvánvalóan nem Bárd Jánostól származik, a nyilatkozatot kikényszerítették. (Balogh-Szabó 2002. 59.)
(...)
1951. július 21. Az Elnöki Tanács elnöke előtt a püspökök és szerzetesrendi vezetők letették az esküt a Magyar Népköztársaságra és az alkotmányra. (BM-GJ)
(...)”
Bővebben itt archivum.asztrik.hu/?q=oldal/1950-a-szerzetesek-szetszoratasa-kikenyszeritett-megegyezes és itt archivum.asztrik.hu/?q=oldal/1951-az-egyhazkormanyzat-intezmenyes-guzsbakoetese-grosz-ersek-letartoztatasa-az-allami-egyhaz
