„A gondolatbűn félelmetes dolog, öregfiú (...). Alattomos dolog. Elkövetheti az ember anélkül, hogy tudna róla. Tudod, hogyan követtem el? Álmomban! Igen, ez az igazság. Itt vagyok én, örökké csak dolgoztam, igyekeztem megtenni, ami tőlem tellett - sose tudtam, hogy valami rossz gondolat is akadhat az agyamban. S aztán beszélni kezdtem álmomban. Tudod, mit mondtam?” (George Orwell: 1984 --- mek.oszk.hu/00800/00896/)
„A gondolatbűnnek nem következménye a halál: a gondolatbűn MAGA a halál.” (U.o.)
Idézek egy kommentsorból (innét: delphoijosda.blog.hu/2012/10/14/xxiii_173?fullcommentlist=1#comments):
Leskelődő 2012.10.26. 17:47:56
@jose maria padilla:
(...) „A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem három kutatója által kifejlesztett, hordozható virtuális valóságrendszer mutatja be a Hannover melletti bergen-belseni náci megsemmisítő tábort.
A két éve elkezdett és félidejéhez érkezett Collective Experience of Empathic Data Systems, CEED's (a kollektív tapasztalat empatikus adatrendszere) projekt célja a tudat alatti reakciókat és érzelmeket felismerő virtuális valóság rendszer, valamint az ehhez kapcsolódó integrált technológiák kifejlesztése...
...A rendszer egy interaktív folyamat során egyidejűleg méri a felhasználó cselekedeteit és tudat alatti reakciót, majd ennek ismeretében változtatja, mit jelenít meg. A kutatócsoport feladata annak a 3D grafikai technikákon alapuló vizualizációs modulnak és integrált érzékelő rendszernek a kifejlesztése volt, amely mindezt részben lehetővé teszi. Mindez hat oldalról vetített képpel, 8 darab Kinect érzékelőből épített speciális 3D 360 fokos kamerával, egy multikamera-ívvel, interaktív szőnyeggel, vezeték nélküli biofeedback inggel és agyhullámokat közvetítő EEG-vel segíti a kutatók munkáját - magyarázta a kutató.”
www.mult-kor.hu/20121025_magyarok_rekonstrualjak_a_bergenbelseni_halaltabort
Mondjuk, én sajnos nem értem, hogy kinek az elmeműködését és vizualizációit figyeli a hordozható(!) változat, de ez a tudat alatti reakciókat és érzelmeket felismerő virtuális valóság rendszer... hm... hát ez pazar! Freud mind a tíz ujját megnyalná, ha látná. (?)
Loxon · http://konzervativok.blogspot.com 2012.10.26. 18:54:56
@Leskelődő:
Azt hiszem, közeleg a „tudatalatti-holokauszttagadás-felismerő és tagadást-tagadásos hazugságvizsgáló” törvény beiktatása, kötelező, háromévenkénti holokauszttagadás-szűrő vizsgálattal.
bbjnick · http://bbjnick.blog.hu 2012.10.26. 19:11:22
@Loxon:
Az a vicc, hogy nem vicc. Maga fiatalka, nem emlékszik arra, hogy a káderek is mindig jobban tudták, hogy miről mit gondolsz, mint te magad; megélhetünk még egy ilyen világot. (...)
***
Schmidt hadnagy (a polgárháború hőse) ajánlja:
magyarido.blog.hu/2008/12/19/hova_tunnek_a_csantavak_es_a_kalmok_az_ideologiai_harc_termeszeterol
bbjnick.blog.hu/2009/04/18/melymagyar_hangulat_1
magyarido.blog.hu/2011/02/25/a_kommunizmus_aldozata_a_rabul_ejtett_ertelem
***
Apdét vagy kiegészítés, 2012. október 29.:
Faludy György írja Pokolbeli napjaim után c. emlékiratában:
„(...) Elérkezettnek láttam az időt, hogy megkérdezzem Etfeldtet:
– Önnek, úgy tudom, döntő szava van a Nobel-díj kiadásában. Megtudakolhatom, Koestler miért nem kapott Nobel-díjat?
Eltfeldt úgy mért végig, mintha valami roppant ostobaságot kérdeztem volna, amire felelni sem érdemes. Azután úgy tett, mintha erőt venne önmagán, hogy mégis válaszoljon.
– Tudtommal Koestler eddig hat regényt szerzett – mondta, és kiegyenesedett a büszkeségtől, hogy mindent tud. – A The Gladiatorsszal kezdte. Nem rosszabb, nem is jobb Howard Fast Spartacusánál. Nem jön számításba. Ugyanígy nyilatkozhatom a harmadikról, az Arrival and Departureről. Ugyanez áll a Thieves in the Níght és az Age of Longingra. Ön nyilván a második könyvre, a Darkness at Noon-ra gondol.
– Természetesen. Sok író kapott már egyetlen könyvre Nobel-díjat. Roger Martin du Gard a Les Thibaultsra.
– Elismerem. A Darkness at Noont kitűnő riportregénynek tekintem Sztálin borzalmairól. Korunkban nagy hatást váltott ki. Méter magasan a fejem fölött – gondoltam –, amikor megjelent. Idővel hatása csökkent. A Szovjetunió összeomlásával pedig, melyet mindketten remélünk, bár alighanem egyikünk sem éli meg, majdnem teljesen megszűnik.
– Előbb döntöttük el, hogy a legtöbb könyv hatása idővel megszűnik.
– Valóban. De néhány esztendővel Koestler könyve után megjelent Orwell Ezerkilencszáznyolcvannégye. Ezt a könyvet akkoriban valahol csípőm magasságában helyeztem el. De azután, az évek során, Koestler könyve süllyedni kezdett. Most valahol vállam magasságában van. Orwell könyve pedig folyvást emelkedett. Most valahol a fejem fölött érzem.
– Miért?
– Nehéz megmondani. De elsősorban talán azért, mert Koestler járt a Szovjetunióban, Sztálin mészárlásait ismerte, és amit leírt, azt későbbi szovjet emigránsok teljes mértékben igazolták. Orwell nem járt a Szovjetunióban, és a kommunizmust Angliában írja le, ahová – ezt már biztosra vehetjük – sem 1984-re, sem soha nem ér el. Durván szólva: Koestler az igazat írta meg, míg Orwell elsősorban fantáziáját használta. A jövendő emberét, de sokat a most élők közül is, a valóságnál jobban érdekli a kommunizmus átfogó fantáziája. Ezért hiszem, hogy Orwell győz Koestler felett. Ami pedig a Nobel-díjat illeti – folytatta egy pillanat múlva –, úgy azt nem Zamjatyinnak kellett volna adni, aki először írt komoly könyvet a szovjet borzalmáról, sem Koestlernek, hanem Orwellnek. De erre nem jutott időnk, mert, mint tudják, előbb halt meg, mint könyve ide eljutott. De ha most élne, minden bizonnyal ő kapná meg." (dia.pool.pim.hu/html/muvek/FALUDY/faludy00758_kv.html)
„(...) a világ nem az igazságra hivatkozik. Amire a világ hivatkozni szokott az a többség. A többséget úgy szerzi meg, hogy aki nem áll melléje, attól az élet lehetőségeit megvonja, lázadónak bélyegzi és a társadalomból kizárja. A többségi véleménynek az igazsághoz semmi köze, de a korrupt közösségben az az igazság funkcióját végzi. A helyzete bonyolítja, hogy a többség - a világ minél korruptabb, annál kevésbé tényleges – csupán politikai többség, részben félrevezetett, részben becsapott, részben terrorizált és egyéb politikai trükkel létrehozott, a valódi többség ellenére koholt statisztikai blöff-többség, vagyis demokrácia.” (