...Olyan nincs, hogy mindent lehet... (A „komment-kérdésről”)
2011.07.09. 14:15 bbjnick
6 komment
Száz éve, 1911. június 30-án, született Czesław Miłosz... („...Melyik észlény óhajtana lakóhelyévé válni démonoknak...”)
2011.07.09. 13:39 bbjnick
„...Melyik észlény óhajtana lakóhelyévé válni démonoknak, / kik benne otthonosan mozognak, ezerféle nyelvet beszélnek, / s az sem elég, hogy száját s kezét ellopják, / maguk kedvére akarják alakítani végzetét...”
Száz éve, 1911. június 30-án, született Czesław Miłosz (1911–2004)...
II. János Pál pápa és Czesław Miłosz
Czesław Miłosz:
ARS POETICA?
Mindig tágas, laza formákra vágytam,
ne legyen túl költészet, se túl próza,
a megértést szolgálja, senkit se téve ki,
se szerzőt, se olvasót, fennköltebb gyötrelemnek.
A költészet mélyén ott a szégyen:
fakad valami belőlünk, s nem tudtuk, hogy bennünk honol,
pislogunk, mintha tigris ugrott volna ki jobbkezünkből
s megállna fényben, farkával csapkodva oldalát.
Joggal mondják ezért, hogy a verset démon diktálja,
túlzás, hogy égi angyal.
Bajos megérteni, honnét a költők gőgje,
ha szégyellik, hogy démonuk kilátszik.
Melyik észlény óhajtana lakóhelyévé válni démonoknak,
kik benne otthonosan mozognak, ezerféle nyelvet beszélnek,
s az sem elég, hogy száját s kezét ellopják,
maguk kedvére akarják alakítani végzetét.
Mivel korunkban a betegeset értékelik,
valaki azt hiheti, tréfálok csupán,
kitaláltam mégegy módot,
hogy a művészeten ironizáljak.
Hajdan a bölcs könyveket szerették,
ezek segítettek elviselni a kínt, a kudarcot.
Merőben más, mint belémerülni
a bolondházból származó megannyi műalkotásba.
De a világ más, mint amilyennek mutatkozik,
és mink is mások vagyunk, mint lázálmainkban.
Az emberek megőrzik hallgatag tisztességüket,
rokonság-szomszédság megbecsülését.
A költészet haszna, hogy eszünkbe hozza,
míly nehéz megmaradnunk ugyanazon személynek,
mert házunk nyitva, nincs kulcs,
láthatatlan vendégek járnak be-ki.
Amit itt dadogok, nem költészet.
Verset írni csak ritkán s kelletlen szabad,
elbírhatatlan kényszer alatt, abban a reményben,
hogy jó és nem rossz szellemek eszközei vagyunk.
(Weöres Sándor ford.)
Forrás: www.babelmatrix.org/magyarul/index.php?page=authorPage&auth_id=18&literatureLang=hu&literatureLang=all&translationLang=hu
TEOLÓGIAI TRAKTÁTUS (Részlet)
2. A költő, akit falusi templomban...
A költő, akit falusi templomban
katolikus parókián kereszteltek,
bizony nemegyszer gondba esett
saját hitsorsosai miatt.
Hiába próbálta kitalálni, mi jár a fejükben.
Gyanította, hogy a megaláztatás avult félelme,
valamint kompenzációs mítoszok.
De hát e gyerekek közül mindegyik a saját sorsát hordta.
Erkölcstelen volt az „én-mi” ellentéte.
Mert kiderült, hogy ő magát náluk jobbnak képzelte.
Könnyebb volt idegenekkel angolul imádkozni
Berkeleyben, a Szent Magdolna-kápolnában.
Egyszer, amikor terelőúthoz ért, ahol az egyik sáv
San Franciscóba, a másik meg Sacramentóba vezet,
elgondolkozott, hogy teológiai
traktátust kell egyszer írnia,
hogy levezekelje bűnét: a gőgös önimádatot.
(Gömöri György ford.)
***
A kommunizmus áldozata: „A rabul ejtett értelem”: magyarido.blog.hu/2011/02/25/a_kommunizmus_aldozata_a_rabul_ejtett_ertelem
Miłosz és a feladat (Egy könyvről): bbjnick.blog.hu/2008/07/04/mi_osz_es_a_feladat_egy_konyvrol
Miłosz, Czesław: Az érthetetlen költészet ellen: www.c3.hu/scripta/nagyvilag/99/1112/13milos.htm
Miłosz, Czesław: Teológiai traktátus (Részletek): epa.oszk.hu/00400/00458/00061/2003honap1cikk11.htm
(A bejegyzés) Innét: magyarido.blog.hu/2011/07/02/melyik_eszleny_ohajtana_lakohelyeve_valni_demonoknak_kik_benne_otthonosan_mozognak_ezerfele_nyelvet_