Blogikus fixáció

Kis KÖZÉL, kis MAGÁNÉL, no meg némi KULTÚRA. De mindenek előtt MÉLTÁNYOSSÁG, ÁLLHATATOSSÁG - és BÉKESSÉG!
 
Ugyanakkor: CETERUM CENSEO CARTHAGINEM ESSE DELENDAM!

bbjnick (meg)írja...

Mélymagyarveszély!!!

A bejegyzések...

...teljes címlistája és leadje megtalálható az oldal alján, A BLOG TARTALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS) c. dobozban.

Az olvasók és kommentelők iránti tiszteletből...

...a blogon előzetes moderációt alkalmazok.

Friss topikok / (Leg)Utóbbi hozzászólások

Közösségi blogolás

bbjnick olvassa...

A blog tartalma (Valamennyi bejegyzés)

...

Creative Commons Licenc

Ethosz, sors, lényeg - feedback

2008.10.29. 20:39 bbjnick

Az analógiák gyakran hasznosak. Ma ritkán élünk velük, pedig… Pedig a bennünket körülvevő megértéséhez gyakran fölbecsülhetetlen segítséget nyújthatnának...

A bejegyzés eredetileg itt jelent meg:

konzervatorium.blog.hu/2008/10/28/ethosz_sors_lenyeg

Ethosz, sors, lényeg
 
Bejegyzésajánló (csak bevállalós konzervatívoknak!)
 
Az analógiák gyakran hasznosak. Ma ritkán élünk velük, pedig… Pedig a bennünket körülvevő világ megértéséhez gyakran fölbecsülhetetlen segítséget nyújthatnának. Csutakaszürkeló blogger tudja ezt. S él is velük. Bizonyítékai ennek a jelenkori magyar valóságról szóló bejegyzései, melyek (ahogy én látom) az analogikus gondolkozás igen szép példái.
 
Van ugyan, aki nem képes és van olyan is, aki nem akarja látni, de érezni valamennyien érezzük, azt a (hogy analógiával éljek) „Szent András-törésvonalat”, ami a mai magyar élet legvészjóslóbb jelensége. E törésvonal, már csak méretéből és aktív voltából adódóan is, természetesen, különböző perspektívákból különbözőképpen mutatkozik meg. Ugyanakkor, hatásaiban bármennyire is komplex jelenségről van szó, ez a törésvonal mégiscsak 1 azaz egy darab történelmi képződmény (mint törésvonal), így körüljárható és leírható.
 
Huizinga értekezik egy helyütt (talán a történelem formaváltozásáról, formaváltozásairól írott tanulmányában) arról, hogy a történelem megértésének feltétele (lehet) dramatizálhatósága. Nem ismerem Csutakaszürkelő viszonyát a huizingai oeuvre-höz, mindenesetre tény, hogy, a maga sajátos módján, határozottan él az említett módszerrel. Bejegyzéseinek szereplői igen intenzív lelki, szellemi és közösségi életet élnek a magyar „Szent András-törésvonal” mentén (így körüljárva és leírva azt). S ami talán a legszebb: minél inkább megértjük őket, minél inkább belemegyünk a játékba, annál jobban megértjük magunkat.
 
Csutakaszürkeló blogger írása az odabentről és az ideátról:
 
 

Szólj hozzá!

A kaptár. No, tessék...

2008.10.27. 17:59 bbjnick

„S a tömeg materializmusának jelentősége teljes reménytelenségében itt bontakozik ki.”

„H. B. széljegyzete az A kaptár c. filmhez

akaptarfilfoto_bbjnckblghzvrz_.jpg

Tegnap volt szerencsém látni az A kaptár című „filmet”. (Nem mintha érdekes volna a motivációm, de pedagógiai megfontolásokból ültem le a képernyő elé, a „film” a gyerekekre gyakorolt hatása foglalkoztatott, s ahhoz, hogy véleményt alkothassak, ahhoz, ugye, látni kellett.) Miután megnéztem (az A kaptárt), olvastam. S éppen ezt:
 
„A primitív ember tele van rémmel, szörnyetegekkel, megfoghatatlan aggodalmakkal, és úgy érzi, hogy gonosz szemek nézik, amelyeknek bénító varázsát csak mágikus praktikákkal űzheti el. Abban az állapotban él, ahol mintha szennyes és ragadós kezek nyúlkálnának nyirkos érintéssel, s mintha állandóan szégyentelen ördögi alakok üldöznék, amelyek elől csak pillanatokra tud elrejtőzni. A primitív ember a kollektív tudattalan sötétségében az evestrumok bűvöletében él. S a tömeg materializmusának jelentősége teljes reménytelenségében itt bontakozik ki. Anima est ubi amat – és ha az ember az anyagba néz, és lelkét az anyagba teszi, evestrumot nemz és nevel magában, obszcén és kapzsi jeleket, amelyek mint a gonosz szemek merednek rá, démonikus varázzsal bénítják és üldözik, fogdossák és fojtogatják. A tömeg materializmusának értelme az, hogy az embert az anyagban lakó sötét Hatalmak befogják és bezárják, és az anyagvilágban elsüllyesztik: az anyag világába, vagyis a szubsztanciátlan szemétgödörbe, ahol a természetről levált hulladék gyűlik és fortyog, és démonok dagasztják szüntelen ördögi vinnyogással. Ezért minden primitív tömegtulajdonság kétségtelen ismertetőjele az idiotizmus mellett a démonikus megszállottság. A primitív chaotisches Unwesen – emberi rangjáról leköszönt és elveszett káoszlény, az anyaggá lett ember. A mai tömegnél látható primitivizálódás nem egyéb, mint ahogy a természetről levált rész szubsztanciátlanná, anyaggá lesz, amit aztán a démoni hatalmak szállnak meg – az emberiségről letöredezett rész is szubsztanciátlan, kaotikus lénnyé válik, amely meghülyülten a sötét Hatalmak martaléka lesz.”
 
És így tovább.
 
Ezeket a sorokat Hamvas Béla valamikor 1940-42 környékén írta, és akkortájt is jelentette meg az A láthatatlan történet című esszékötetében.
 
No, tessék…

(A bejegyzés) Innét: csupaszfilmesteszta.blog.hu/2008/10/26/h_b_szeljegyzete_az_a_kaptar_c_filmhez

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása