Fénylik a nap fényességgel,
Zöng az ég nagy dicsérettel,
Ez világ örül örömmel,
Ordít az pokol rettegéssel.
Mert az erős király Krisztus,
Halál erejét elvevé,
Pokol torkát bérekeszté,
Minket nagy kíntúl megmente.
Koporsóban temetteték,
Vitézektől őrizteték,
Hatalomban dicsekedék,
Halál tőle győzetteték.
Megment immár az kínoktúl
És az pokol ellenségtől,
Mert feltámad az halálból,
Mint mondaték az angyaltúl.
Megholt vala bűneinkért,
Feltámadt igazságunkért,
Hogy mi is vele egyembe
Támadnánk örök életre.
Ez húsvéti innepekben,
Vigadozzunk örömünkben,
Mert a Krisztus nagy örömbe
Támadt fel dicsőült testben.
Te kegyelmes király, Krisztus!
Bírjad az mi szíveinket,
Hogy tenéked dicséretet,
Mondhassunk és dicsőséget.
Kérünk téged, Krisztus Jézus,
Ez húsvéti örömünkben,
Ótalmazz minket mindenben,
Testi-lelki veszedelemben.
Hálákat adunk tenéked.
Ki az halálból felkele,
Uralkodol most Atyáddal,
És Szentlélek Úristenvel.
