Blogikus fixáció

Kis KÖZÉL, kis MAGÁNÉL, no meg némi KULTÚRA. De mindenek előtt MÉLTÁNYOSSÁG, ÁLLHATATOSSÁG - és BÉKESSÉG!
 
Ugyanakkor: CETERUM CENSEO CARTHAGINEM ESSE DELENDAM!

bbjnick (meg)írja...

Mélymagyarveszély!!!

A bejegyzések...

...teljes címlistája és leadje megtalálható az oldal alján, A BLOG TARTALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS) c. dobozban.

Az olvasók és kommentelők iránti tiszteletből...

...a blogon előzetes moderációt alkalmazok.

Friss topikok / (Leg)Utóbbi hozzászólások

Közösségi blogolás

bbjnick olvassa...

A blog tartalma (Valamennyi bejegyzés)

...

Creative Commons Licenc

Egy megjegyzés Orbán Viktor tusnádfürdői beszédéhez

2018.07.30. 05:01 bbjnick

maezturamirodedonquijotedonjuanescelestina_konyvborit_ff_108201.jpg...Ramiro de Maeztu, spanyol író, esszéista, irodalomkritikus, 1928-ban megjelent, Don Quijote, Don Juan és Celestina című esszékötetét olvasom. Maeztu fabianus szocialistából, guildistából vált katolikus tradicionalistává, királypártivá, a Unión Patriótica tagjává és az Acción Española alapító-szerkesztőjévé. Maeztu korának talán legnagyobb hatású spanyol irodalomteoretikusa volt, de ez a legkevésbé sem zavarta (vagy talán éppen ez zavarta?) a köztársaságpárti milicistákat, amikor 1936 júniusában elhurcolták, bebörtönözték, majd októberben, egy Madrid melletti temetőben, kivégezték... (Innét: http://mandiner.hu/cikk/20180728_orban_viktor_tusnadfurdoi_beszed#commentanch6910961)

Szólj hozzá!

Ideologikus olvasás?

2018.07.29. 05:01 bbjnick

Olvasom: „(...) ...teljesen mindegy, hogy egy regényíró mit mond az aktuális politikai viszonyokról, mert regényei attól még mindkét oldal számára értékesek lehetnek, ráadásul azok megértéséhez az állásfoglalások a legtöbb esetben semmivel sem járulnak hozzá, valamint ellentmondás lehet a szerzői (ön)értelmezés és műveinek állításai között. (...)” (http://mandiner.hu/cikk/20180724_uri_denes_mihaly_politika_ideologia_irodalom_az_uj_kulturharcrol)

...Nem az olvasó a hülye, a dilettáns, hanem a kortárs szerző, ha nem számol azzal, hogy a kortárs irodalom (minden kortárs irodalom) többszörös versenyhátránnyal indul az olvasók kegyeiért vívott harcában (a klasszikusokkal és a lektűrrel, a bulvárral szemben): ezen versenyhátrányok egyike a kortárs olvasó vélt vagy valós tapasztalata, aki, nyilván, óhatatlanul is keresztül fogja futtatni a kortársi közvélekedés és kortárs létélménye szűrőjén a kortárs szöveget. S ha hiteltelennek találja – akárha a szerző ilyen-olyan egyéb megnyilvánulásai miatt is – , akkor megette a fene azt a műélvezetet... (Innét: http://mandiner.hu/cikk/20180724_uri_denes_mihaly_politika_ideologia_irodalom_az_uj_kulturharcrol#commentanch6900898)

÷ ÷ ÷

Néhány kapcsolódó bejegyzés: https://bbjnick.blog.hu/search?searchterm=irodal&searchmode=or&submit=Keres%C3%A9s

Szólj hozzá!

„...olyan szöveg, amelynek feljelentő és csak egy bakancsrúgáshoz hasonlítható hangneme az ötvenes évek pártsajtóját idézi”

2018.07.23. 19:56 bbjnick

Olvasom: „Tiltakozás a Magyar Idők rágalmazó cikksorozata ellen. Mi, alulírott művészek, kritikusok, művészettörténészek, felelősen gondolkodó és cselekvő polgárok, felháborítónak tartjuk és visszautasítjuk azt a modort, mértéket, jóízlést és jó érzést egyaránt nélkülöző írást, amely a Magyar Idők 2018. július 14-i számában »Így népszerűsítik a kommunizmust állami pénzből« címmel jelent meg Szakács Árpád aláírásával. Nem értjük, miként jelenhet meg a – tízmillió állampolgárért felelősséggel tartozó – magyar kormányhoz deklaráltan legközelebb álló napilapban immáron a tizedik olyan szöveg, amelynek feljelentő és csak egy bakancsrúgáshoz hasonlítható hangneme az ötvenes évek pártsajtóját idézi. (...)” (A petíció teljes szövege itt olvasható: https://www.peticiok.com/tiltakozas_a_magyar_idk_ragalmazo_cikksorozata_ellen)

...Ez mind felettébb érdekes és felvet egy-két nagyon is aktuális kérdést: ha a 444.hu, a HVG, a Népszava, a Magyar Narancs, az Élet és Irodalom stb. kritizálhat konzervatív vagy jobboldali tudósokat, alkotókat és életműveket politikai éllel, megítélheti őket retrospektív szemlélettel, akkor a Magyar Idők miért ne kritizálhatná, miért ne értékelhetné az avantgardistákat vagy bárki-bármi mást ugyanígy? Mégis, hogy van az, hogyha egy balos újságíró üt meg ilyen hangot, akkor az történet- vagy művészetfilozófiai mélyszántás, a lényeglátás non plus ultrája, ha egy jobbos újságíró, akkor az zsdanovizmus, rákosizmus? Ha a kedves Aláíróknak ennyire borzolja a kedélyét, ha egy skribler, „egy, a kultúra ügyeiben tájékozatlan, a képzőművészethez, az irodalomhoz, a színházhoz egyáltalán nem értő, kritikusként alapvető szakmai hibákat vétő szerző szisztematikusan félreértelmez műveket, kiállításokat, előadásokat”, akkor miért nem kezd el bizseregni az aláírókájuk vége, ha baloldali megmondók teszik ezt? Tényleg érdekelne a válasz, nem kicsit, nagyon, mindkét kérdésemre!... (Innét: http://mandiner.hu/cikk/20180719_tiltakozas_egy_ragalmazo_cikksorozat_ellen#commentanch6890018)

1919tanacskoztarsasag2plakat_ff_457303.jpg(https://images2-hu-secure.gs-static.com/products/4096x4096/2016/01/14/56975dc751b80-magyar-tanacskoztarsasag-plakatjai.jpg & https://images2-hu-secure.gs-static.com/products/4096x4096/2016/01/14/56975d8ebca73-magyar-tanacskoztarsasag-plakatjai.jpg)

÷ ÷ ÷

Néhány kapcsolódó bejegyzés

https://bbjnick.blog.hu/search?searchterm=kommuni&searchmode=or&submit=Keres%C3%A9s

https://bbjnick.blog.hu/search?searchterm=bolsevi&searchmode=or&submit=Keres%C3%A9s

Szólj hozzá!

Egy „tökéletes” film

2018.07.22. 19:11 bbjnick

1 jegyzet

...A Tükör szerintem (is) a filmtörténet egyik csúcsa. A filmkészítés annyira komplex alkotási folyamat, hogy egészen ritka eset, amikor egy rendező olyan filmet készít, amilyet akar és nem olyat, amilyen sikerül. No, a Tükör egy ilyen, „tökéletes” film. (Most hirtelen csak egy hasonló alkotás jut eszembe, Roberto Rossellini Ferenc, Isten lantosa című munkája.) A Tükör az egyetlen film, amit bármikor (vagy jóformán bármikor) meg tudnék nézni. Olyan számomra, mint egy zenemű, aminek már minden hangját ezerszer hallottam, kívülről ismerem oda-vissza, mégis ahányszor meghallom magával ragad, belefeledkezem és önfeledten élvezem...

tarkovszkijtukorfranciaplakat_ff_341457.jpg(https://www.imdb.com/title/tt0072443/)

 [Tükör, Зеркало, Tarkovszkij Andrej, Misarin Alekszandr, Rerberg Georgij, Artyemjev Eduard, Tyerehova Margarita, Szolonyicin Anatolij, Grinko Nyikolaj, Danyilcev Ignat, Jankovszkij Filipp, Tyemitova Alla, Tarkovszkaja Larissza, Nazarov Jurij, Jankovszkij Oleg, Szventikov Jura, Szmoktunovszkij Innokentyij, film, szovjet film, orosz film, 1974]    

÷ ÷ ÷

Néhány kapcsolódó bejegyzés: https://bbjnick.blog.hu/search?searchterm=film&searchmode=or&submit=Keres%C3%A9s

Szólj hozzá!

„A történelmi tudás diktatórikus irányítása azokhoz a jól ismert, gyászos módszerekhez tartozik, amelyekkel megpróbálják hathatósan irányítani a jelent”

2018.07.16. 05:11 bbjnick

1 „talált szöveg”

Néhány rövid részlet Paweł Jasienica* Elmélkedés a polgárháborúról című, a vendée-i felkelésről** 1969-ben született, először 1985-ben, folytatásokban, folyóiratközlésként megjelent történelmi esszéjéből:

„(...)

jasienicapawelelmelkedesapolgarhaborurolkonyvborit_1_ff_121201.jpgAz az érzésem, hogy a vendée-i felkelés legfőbb oka az a gyakorlat volt, hogy az életet könyörtelenül a doktriner szemlélet gátjai közé akarták szorítani.

(...)

Jó volna, ha mindenki a színek egész palettájával rendelkezne. Mindenki azt választhatná, amit akar – egyes irányzatokat, eseményeket vagy történelmi figurákat angyali rózsaszínnel festhetne meg, másokat befeketíthetne. Aki ecsetjét túlságosan előírásszerűen vagy csak elvi színekbe mártja, a saját szerzői kockázatára tehesse. Csak egy dolgot nem szabad megengedni, az egészet bemeszelni, hogy egyáltalán semmit se lehessen látni, vagyis feledésre ítélni a dolgokat. A történelmi tudás diktatórikus irányítása azokhoz a jól ismert, gyászos módszerekhez tartozik, amelyekkel megpróbálják hathatósan irányítani a jelent.

(...)

A történelem ismerete, tisztelete és szeretete alkotják azon legfőbb tényezőket, amelyek összekovácsolják a nemzetet. Csak akkor tölthetik be szerepüket, ha senki se próbálja megcsonkítani a tudást, próbál elfojtani egyes emóciókat, másokat pedig mesterségesen felszítani. E feltételek híján a meghamisított történelem megosztja az embereket, szakadékokat tár fel köztük. A francia köztársaságra nem jelent semmi veszélyt annak a fehér zászlónak a látványa. amely győzelmet aratott a tricolore fölött Torfounál. Felmérhetetlen károkat okoznának ellenben a megfelelően preparált dokumentumok, olyan emlékiratok közzététele, amelyekből egész passzusokat hagytak ki... mivel politikailag kényesek.

(...)

Az utóbbi időben különös tisztelet övezi a »történelem« fogalmát, sőt van, aki nagybetűvel írja.Mindazok, akik úgy érzik, joguk van a ma élő nemzedékeket gyurmaként formázni, természetesen a Történelem képviseletében lépnek fel.

Szigorúan külön kell választani a történelmi ismereteket a történelmi víziótól. Ismereteink általában töredékesek, sokszor egyenesen csonkák, vagyis kiegészítésre szorulnak, tökéletesítendők. Tagadhatatlan, hogy minden társadalmi ismeret történelmi jellegű. Még a legfrissebb statisztikai táblázatok vagy szociológiai felmérések is a legjobb esetben csak a tegnapelőtti képet mutatják. A bennük felvázolt tényeknek közben bizonyos mértékben meg kellett változniuk, hisz a kutatók ismereteinek feldolgozása is hosszabb-rövidebb időt igényel, mialatt minden megváltozik. (...)

Aki azt állítja, hogy a jelen megismerhető, logikai hibát követ el, mely a gyakorlatban elkerülhetetlen, de tisztes határok közé szorítható. Ugyanez nem mondható el a jövőben elkerülhetetlenül bekövetkező történések szakértőiről.

(...)

(...) A történelmet csak köznévként szabad használni, természetesen kisbetűvel írva, és csak a befejezett tényekre vonatkozóan. Ha nagy T-vel írják ezt a szót, azt vészjelzésnek kell tekintenünk. Azt jelzi, hogy itt kétes fedezetű váltókkal manipulálnak, ezt pedig minden civilizált országban büntetik. A büntetőkódexek azonban csak magánszemélyekre vonatkoznak, nem történik bennük említés olyan esetről, ahol a váltó kiállítója jelentős rendőri erőkkel akadályozza meg, hogy a hitelezők visszaköveteljék a pénzüket, s a tetejében arra kényszeríti őket, hogy ezt a rendőrséget a saját zsebükből tartsák fenn.

(...)” (Paweł Jasienica: Elmélkedés a polgárháborúról. Európa Kk., Bp., 1989., 42., 169., 171., 175-176., 177. p.)

*Paweł Jasienica (polgári nevén Leon Lech Beynar, 1909-1970) lengyel történész, esszéista.

**A vendée-i felkelés katolikus- és királypárti népfölkelés a köztársasági kormány ellen Franciaországban, 1793-1796-ban.

÷ ÷ ÷

Néhány „talált szöveg”: http://bbjnick.blog.hu/search?searchterm=%E2%80%9Etal%C3%A1lt+sz%C3%B6veg%E2%80%9D&searchmode=sentence&submit=Keres%C3%A9s

Néhány kapcsolódó bejegyzés: http://bbjnick.blog.hu/search?searchterm=t%C3%B6rt%C3%A9nelem&searchmode=or&submit=Keres%C3%A9s

Szólj hozzá!

Kommentelek tehát vagyok?

2018.07.16. 05:01 bbjnick

Idézek egy párbeszédrészletet egy cikk alatti kommentfolyamból (innét: http://mandiner.hu/cikk/20180715_elo_franciaorszag_horvatorszag_1_1):

– A szabadsag feltetele,h megoljuk istent. Descartes monda,h Cogito ergo sum. vagyis aki hiszi de nem gondolkodik intellektualis ertelemben nulla,nem ember. Csak igavono barom.

– Descartes nem azt mondta, Feri! [........../.] Descartes azt mondta, hogy: Dubito ergo cogito, cogito ergo sum, sum ergo Deus est. Azaz magyarul: Kételkedem tehát gondolkodom, gondolkodom tehát vagyok, vagyok tehát Isten létezik.

– Mi az isten? Biztos,h nem az a mese amit a keresztesek hazudnak. Egymas kozott se tudjatok h akkor mi van.

– A kérdés nem az volt, hogy „mi az isten?”, hanem az, hogy „mit mondott Descartes?”. :-)

– En kerdeztem valaszolsz? Descartes idejeben isten volt a progresszio,. Abban kellett dolgozzon. Ma ezen tulvagyunk.

– Te érted amit írsz? :-)

÷ ÷ ÷

Néhány kapcsolódó bejegyzés: http://bbjnick.blog.hu/search?searchterm=p%C3%A1rbesz%C3%A9d&searchmode=or&submit=Keres%C3%A9s

Szólj hozzá!

„Ki érti ezt?! Hogy itt mi lesz?!” (2.)

2018.07.13. 05:11 bbjnick

Olvasom: „Egy kaliforniai egyetem nemrégiben közzétett tanulmánya 30 oldalon keresztül mutatja be terveit olyan intézkedések bevezetéséről, amelyek segítségével az egyetem sokszínűsége tovább javítható – írja a The College Fix. Az egyik cél minél több színesbőrű hallgató bevonzása annak ellenére, hogy 2008 és 2018 között az alulreprezentált kisebbségiek száma megduplázódott. »2011-ben az egyetem 63 százaléka volt kaukázusi, 2017-ben már kevesebb mint 55 százalék. De még így is rengeteg dolgunk van« – áll a jelentésben. Az intézet szeretné, ha az egyetem fehér hallgatóinak aránya nagyobb hasonlóságot mutatna Kalifornia állam fehér lakosságának arányával, amely jelenleg 39 százalék. (...)” (http://mandiner.hu/cikk/20180712_tovabb_csokkentenek_a_feher_hallgatok_szamat_egy_kaliforniai_egyetemen)

Vesd össze: „Az engedély megadásánál a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelől a felvételt kérők szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctizedrészét.” (1920. évi XXV. törvénycikk a tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról — https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=92000025.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D38)

Magyarország ellen anno az 1920. évi XXV. törvénycikk – közkeletű nevén: numerus clausus – miatt a magyar és nemzetközi zsidószervezetek eljárást indíttattak a Népszövetségben és azóta is...

„Ki érti ezt?! Hogy itt mi lesz?!”

÷ ÷ ÷

Néhány kapcsolódó bejegyzés: http://bbjnick.blog.hu/search?searchterm=numerus+clausus&searchmode=or&submit=Keres%C3%A9s

1 komment

Budapest Pride 2018

2018.07.09. 05:11 bbjnick

„(...)

Mt 18.1
Abban az időben történt, hogy odamentek Jézushoz a tanítványok és megkérdezték tőle: »Ki a legnagyobb a mennyek országában?«
Mt 18.2
Odahívott egy gyereket, közéjük állította,
Mt 18.3
s azt mondta: »Bizony mondom nektek, ha nem változtok meg, s nem lesztek olyanok, mint a gyerekek, nem mentek be a mennyek országába.
Mt 18.4
Aki tehát megalázza magát, mint ez a gyerek, az a legnagyobb a mennyek országában.
Mt 18.5
Aki befogad egy ilyen gyereket a nevemben, engem fogad be.
Mt 18.6
De aki megbotránkoztat csak egyet is ezek közül a kicsik közül, akik hisznek bennem, jobban járna, ha malomkövet kötnének a nyakába és a tenger fenekére vetnék.
Mt 18.7
Jaj a világnak a botrányok miatt! Elkerülhetetlen ugyan, hogy botrányok ne forduljanak elő, mégis jaj annak, aki botrányt okoz!«

(...)”

(Katolikus Biblia — http://mek.oszk.hu/00100/00176/html/)

1 Index címfotó:

budapestpride20181kep_ff_457276.jpg(https://kep.index.hu/1/0/2048/20489/204892/20489293_ae4b3a9cf63421fa8f9f629de6f471ea_wm.jpg)

Csak bennem merül föl a kérdés, hogy ha ennyi rendőr/rendőrnő kinn lebzsel, ez miért nem tűnik fel egyiknek sem?

÷ ÷ ÷

Néhány kapcsolódó bejegyzés: http://bbjnick.blog.hu/search?searchterm=melegfelvonul%C3%A1s&searchmode=or&submit=Keres%C3%A9s

4 komment

A boldogságról

2018.07.07. 05:11 bbjnick

Idézek egy párbeszédrészletet egy cikk alatti kommentfolyamból (innét: http://mandiner.hu/cikk/20180707_gacsalyi_sara_netflix_pride):

– Mindenkit hagyni kell boldognak lenni, ennyi az egész!

– Lehetetlent kívánsz.

– Miért?

– Mert az emberek nem önmaguktól boldogok, hanem egymástól.

÷ ÷ ÷

Néhány kapcsolódó bejegyzés: http://bbjnick.blog.hu/search?searchterm=p%C3%A1rbesz%C3%A9d&searchmode=or&submit=Keres%C3%A9s

Szólj hozzá!