Blogikus fixáció

Kis KÖZÉL, kis MAGÁNÉL, no meg némi KULTÚRA. De mindenek előtt MÉLTÁNYOSSÁG, ÁLLHATATOSSÁG - és BÉKESSÉG!
 
Ugyanakkor: CETERUM CENSEO CARTHAGINEM ESSE DELENDAM!

bbjnick (meg)írja...

Mélymagyarveszély!!!

A bejegyzések...

...teljes címlistája és leadje megtalálható az oldal alján, A BLOG TARTALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS) c. dobozban.

Az olvasók és kommentelők iránti tiszteletből...

...a blogon előzetes moderációt alkalmazok.

Friss topikok / (Leg)Utóbbi hozzászólások

Közösségi blogolás

bbjnick olvassa...

A blog tartalma (Valamennyi bejegyzés)

...

Creative Commons Licenc

„...a méltatlan Európa züllése tanította meg fajtáját becsülni”

2018.04.30. 23:33 bbjnick

1 „talált szöveg”

„Széchenyi életében nincs semmi, miért annyira kellene szeretnünk, mint a Blick. Hogy védi táblabírástól, betyárostól azt az emberséges (nagyképű szervezetek nélkül szervezett), forradalom előtti Magyarországot, amelynek nem volt őnála nagyobb korholója! Vele is az történt, ami sokakkal: a méltatlan Európa züllése tanította meg fajtáját becsülni.” (Németh László: Széchenyi, 1942 --- http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?docId=0000001006&secId=0000096998)

szechenyiistvandoblinbenernstlajosgyujtemenyebenkorerajzoltakatzlerv_ff_330457.jpg(http://mek.oszk.hu/05800/05836/html/2kotet/images/fff6114.jpg)

÷ ÷ ÷

Széchenyi Blickje (Egy pillantás a névtelen Visszapillantásra) a MEK-oldalain itt (http://www.mek.oszk.hu/16300/16369/index.phtml) és itt is (http://www.mek.oszk.hu/06700/06766/index.phtml) megtalálható.

÷ ÷ ÷

Kapcsolódó bejegyzések: http://bbjnick.blog.hu/search?searchterm=sz%C3%A9chenyi&searchmode=or&submit=Keres%C3%A9s

1 komment

„Jaj neked, Korozain! Jaj neked, Betszaida!”

2018.04.28. 15:51 bbjnick

Olvasom: „Visszaadta lelkét Teremtőjének Alfie Evans. Ma, április 28-án, helyi idő szerint hajnali fél háromkor a mindössze huszonhárom hónapos Alfie Evans elhunyt a liverpooli Alder Hey Gyermekkórházban, ahol öt nappal ezelőtt lekapcsolták a gépeket, amelyek életben tartották az alig kétéves kisfiút.

A kis Alfie Evans neurodegeneratív, vagyis az idegsejtek leépülését eredményező ismeretlen betegségben szenvedett. A liverpooli bíróság a szülők akarata ellenére döntött úgy, hogy megszakítja az életben tartásához szükséges kezelést, a brit legfelsőbb bíróság pedig nem adott helyt a szülők kérésének, hogy Ferenc pápa hívására a római Bambino Gesù kórházba szállítsák. A liverpooli Alder Hey Gyermekkórház orvosai szerint a gyermek szenvedéseinek meghosszabbítása embertelen lenne.

Április 23-án este 22 órakor a liverpooli kórházban levették Alfie Evanst a lélegeztetőgépről. A szülők hat órán át szájon keresztül mesterségesen lélegeztették a kisfiút, aki ezt követően kilenc órán keresztül önállóan lélegzett, majd az orvosok visszatették a gépekre, oxigént és infúziót kapott. A bíró újabb tárgyalást hívott össze délután fél ötre.

Alfie mellett az édesapja, Tom és az édesanyja, Kate tartózkodott, valamint egy olasz pap, aki támogatta a családot az elmúlt napokban. A Szentszék gyermekkórháza készen állt Alfie fogadására, Mariella Enoc, a kórház igazgatója az előző napokban Liverpoolba utazott. Alfie az olasz belügyminiszter és külügyminiszter együttes engedélyével megkapta az olasz állampolgárságot, hogy azonnal átszállíthassák Rómába, ebbe azonban a liverpooli kórház nem egyezett bele. Az olasz hadügyminisztérium egy katonai repülőgépet helyezet készenlétbe, ha megkapják az engedélyt a szállításra. Az engedély nem érkezett meg... (...)” (https://www.magyarkurir.hu/hirek/visszaadta-lelket-teremtojenek-alfie-evans)

Jézus mondja:

Mt 11.21
„Jaj neked, Korozain! Jaj neked, Betszaida! Mert ha Tíruszban és Szidonban mentek volna végbe a bennetek történt csodák, már régen hamuban és szőrzsákban tartottak volna bűnbánatot.
Mt 11.22
Mondom nektek: Tírusznak és Szidonnak elviselhetőbb lesz a sorsa az ítélet napján, mint a tiétek.
Mt 11.23
És te, Kafarnaum! Vajon az égig emelkedel? A pokolba süllyedsz. Ha Szodomában mentek volna végbe a csodák, amelyek benned történtek, még ma is állna.
Mt 11.24
De mondom nektek: Szodoma földjének elviselhetőbb lesz a sorsa az ítélet napján, mint neked.”

Szólj hozzá!

Safe space-pszichózis

2018.04.25. 05:01 bbjnick

Idézek egy blogposzt alatti kommentsorból (innét: http://smokingbarrels.blog.hu/2018/04/02/konyvkritika_zsoldos_peter_a_viking_visszater#comments). Az idézetek önmagukért beszélnek, nem kommentálom azokat.

„(...)

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu
2018.04.12. 23:09:56

Valamikor kiskamasz koromban (az 1980-as évek első felében) én is olvastam a Távoli tüzet, a Viking folytatását és úgy emlékszem, hogy nagyon élveztem. Cselekményes volt, kalandos és intellektuális izgalmat is nyújtott. (Most is felrémlik bennem, ahogy a bronzkori kikötőváros --- nyilván, ez lehetett Avana --- védelmét szervezik; meg voltak benne valami nomádok is, akik lejöttek valami hegyekből.:-))

Ami pedig Zsoldost illeti. Zsoldos nem volt író. Zeneakadémiát végzett zeneszerzés-karvezetés szakon, a Magyar Rádióban dolgozott, mint zenei szerkesztő (egy időben ő szerkesztette és vezette a Ki nyer ma? című zenei vetélkedőt is), komolyzenei szakcikkeket írt stb. Volt egy kis kiéletlen ambíciója a szépírásra, amit, miután társadalmi státusza ezt lehetővé tette (rádiós szerkesztőnek lenni a szocializmusban erősen bizalmi állás volt), nem kellett magába fojtania, hanem tudományos-fantasztikus könyvek írásában élt ki. A Kádár-rendszerben ahhoz, hogy valaki népszerű szórakoztató könyveket írjon nem volt elég az (a hatvanas-hetvenes években bizonyosan nem), hogy meg tudja azokat írni és az olvasók kedvelik, ahhoz megbízhatónak is kellett lenni, s mivel Zsoldos már rádiósként bizonyította a megbízhatóságát (jó káder voltát), így (többé-kevésbé) szabad utat kapott. Könyvei sikeréhez nyilván hozzájárult az is, hogy nagyon szűkös volt a kínálat, az olvasók éhezték a könnyű és izgalmas könyveket, de mindezzel együtt is (legalább is többnyire) valóban élvezetes, szórakoztató munkák.

Terézágyú
2018.04.13. 07:41:18

@bbjnick:

És az miért jó neked, hogy »bebizonyítod« a legjobb magyar scifi-íróról, hogy »nem is író« ? :) Hogy értve nem író?

És hogy »bebizonyítod«, hogy a rendszer embere volt? :)

Egyrészt, ha egy nevenincs rádiós zenei szerkesztő már kötelezően a rendszer embere volt, akkor mit mondjunk pl. a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyv- és Levéltár igazgatójáról? Ő mennyiben volt a rendszer embere? (Antall Józsefről beszélünk :)

Másrészt olvastam már olyan tanulmányt, ahol azt bizonyították, hogy Zsoldos minden regényében az elveszett ember(i)séget keresi - merhogy a cocilizmusban/diktatúrában is el volt veszve, ott is keresni kellett... :)))

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu
2018.04.14. 00:25:16

@Terézágyú:

Azért jó nekem, mert foglalkoztat a félmúlt, a múlt története, kultúrtörténete.

Terézágyú
2018.04.16. 09:20:00

@bbjnick:

Ez nem válasz sem a kérdésemre, sem a felvetésemre...

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu
2018.04.16. 13:42:26

@Terézágyú:

Ó, dehogyis nem! Csak esetleg te nem éred föl ésszel.

Megismerni és megérteni jó érzés, a megismertről még többet megtudni és még mélyebben megérteni még jobb. Egy kamaszkoromban számomra kellemes élményeket szerző könyvről és szerzőjéről többletinformációkat szerezni és azokat beilleszteni abba a képbe, ami addig bennem élt a könyvvel és a szerzővel kapcsolatban (még ha az nagy mértékben meg is változtatja azt a képet) intellektuálisan izgalmas, tehát jó érzés. Különböző forrásból és időben szerzett tapasztalatokat egységes képpé feldolgozni, szintén nagyon inspiráló és kellemes. Szóval, jó nekem.

Megismerni a Kádár-kori magyar lektűrirodalom történelmi-kultúrtörténeti hátterét (kik és miért írták/írhatták és milyen indíttatással és felhatalmazással ezeket a lektűröket), nem elveszi a könyvek élvezeti értékét, hanem még érdekesebbé teszik azokat. Mert sajátos dolog volt ez »a magyar sci-fi aranykora« is! Míg Nyugaton a sci-fit (leginkább) műfaji szórakoztatóirodalomként, kereskedelmi termékként kezelték és (kevés kivétellel) professzionális lektűrírók írták, addig nálunk és a többi szocialista országban a tudományos-fantasztikus műfaj gyakorlatilag minden olyan művet magába foglalt, ami a hivatalos irodalomban ezért vagy azért nem kaphatott helyet és teret (a kommunizmusban az irodalomnak társadalmi funkciója volt, így a lektűrnek (a pusztán szórakoztató műfajoknak) vagy az ideológiailag nem megfelelően hangolt könyveknek nem volt benne helye). Ha valaki fellapoz egy Galaktika antológiát a hetvenes-nyolcvanas évekből, abban nemcsak a legkülönbözőbb tárgyú sci-fi-novellákat talál, de fantasztikus történeteket (a ma fantasynak nevezett irományoktól a rém- és misztikus történetekig), a hivatalos tudomány által nem elfogadott nézeteket tárgyaló népszerű cikkeket és minden ilyesfélét is --- másként ezek az írások nem jelenhettek volna meg, mint így (tudományos-fantasztikus, nem kell komolyan venni) »címkézve«. A szocialista kultúrpolitika fölismerte, hogy a lektűrre társadalmi igény mutatkozik, ezért gondosan szűrve, adagolva, megfelelő (politikailag megbízható) személyekre bízva azok létrehozását, ill. interpretálását, kielégítette ezt a szükségletet. Milyen izgi, nem?

Terézágyú
2018.04.16. 15:49:59

@bbjnick:

»te nem éred föl ésszel.«

Eddig olvastam.

Én sok mindent nem érek fel ésszel, pl. anyádat sem.

Bocsi bloggazdák.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu
2018.04.16. 23:50:51

@Terézágyú:

Mondom én, hogy számodra túl nagy intellektuális (és úgy tűnik mentális) kihívás ez a téma! :-)

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu
2018.04.17. 18:54:11

@bbjnick:

Jé, hát neked azóta sem lett kisebb a pofád, amióta felajánlottad, hogy írsz majd ide egy-két filmkritikát, mert ahhoz (is) jobban értesz :D

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu
2018.04.17. 22:25:58

@danialves:

Nem igazán értettem, miről beszélsz, de visszakerestem és ezt találtam:

http://smokingbarrels.blog.hu/2016/02/20/a_kezdo_the_intern_797#comments

Mókás, te itt ugyanazt produkálod, mint fentebb @Terézágyú:. :-) Szerintem nem nekem vannak önértékelési problémáim, hanem nektek; mondjuk, nem is én kezdtem el anyázni és nagypofájúzni, hanem ti; nem én forgatom magamban két éve, hogy valaki nem értett velem egyet, hanem te stb.

Pedig mennyivel érdekesebb a ti safe space-hisztijeiteknél Zsoldos munkássága vagy a Kádár-kori irodalompolitika! :-)

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu
2018.04.18. 07:05:17

@bbjnick:

És amikor visszakerested, meg sem fordult a fejedben, hogy ez valami olyasmi, amire én is kepés vagyok. De hát miért is merülne fel benned, hogy nem vagy te olyan fontos ember, hogy két évig forgassam, gondolom, már akkor azon gondolkodtál inkább, hogy hogyan fogalmazd meg, hogy mekkora faszagyerek vagy.

Talán ezért sem igazán sikerült felfrissíteni az emlékezeted, mert hogy ami történt, az az volt, hogy iszonyúan beégetted magad, miközben előadtad, hogy te milyen kurva okos vagy, majd eltakarodtál magadtól. Na ezt tudom most is ajánlani, úgy végképp, hogy te magad sem tagadod, hogy egyáltalán nem az írások érdekelnek itt.

hannigabi
2018.04.18. 15:18:32

@bbjnick:

én sok trollt láttam/olvastam már, de neked sikerült a bravúr. még engem is meglepett, hogy valaki ekkora arccal kezdi el osztani a jónépet. lehet, hogy végső soron jó szándék vezérelt, csak hát tudod, nem érjük fel ésszel :(((((

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu
2018.04.18. 15:44:54

@danialves:

Te nagyon nagyot tévedsz! Ugyanis én mélységesen tisztában vagyok azzal, hogy a fontos ember nem én vagyok, hanem te. :-)

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu
2018.04.18. 16:20:04

@hannigabi:

És tényleg nem! :-)

(A jelenség nem lep meg, de az értetlenségből eredő agresszivitás mértéke, az igen. Egy filmes blog elméletileg nem egy óvodai homokozó, ahol a hülyegyerekek egymásnak esnek a homokozólapát miatt. Több mint két évtizedig tartottam filmklub-foglalkozásokat és nemritkán találkoztam azzal, hogy a szokatlan, a meglepő érzelmi reakciókat vált ki. A legdurvább talán az volt, amikor egy Bódy Gábor-vetítés után egy csajszi felpattant, felháborodottan, kiabálva kikérte magának, hogy hogyan merünk olyat vetíteni, amiből ő semmit nem ért, majd kirohant a teremből és ránk baszta az ajtót. Ilyen van. De ezt a safe space-hisztit, anyázósdit és taknyanyúlós primitív hencegést, amit itt egy s más bemutat, még én sem tudom hová tenni.)

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu
2018.04.18. 17:56:36

@bbjnick:

Esküszöm, már csak az szórakoztat, ahogy megpróbálod ötvözni az alt-rightos faszagyerekséget az eltartott kisujjú kultúr-konzervativizmussal. (Meg kicsit az, hogy a gúnyos megjegyzésedet is muszáj úgy kezdened, hogy »tévedsz!«, mert még ironizálni sem tudsz úgy, hogy azért ezt valahogy ne sződd bele. :D) És aztán így jönnek ki ilyen szörnyszülöttek, hogy a safe space-szel hergeled magad, miközben pont azt ecseteled, hogy az első keményebb megjegyzéstől jóformán szívmegállásod lesz, mert hogy te ilyet még soha nem láttál. :D

Most vagy marhára nem érted, mi az a safe space (amit egy ekkora akadémiai nagyságról ugyebár nem feltételeznék), vagy már két kommenten keresztül sem vagy képes úgy szájba venni a saját hímtagodat, hogy ne keveredj önellentmondásba. Pedig ígéretesnek tűnt, hogy már kezdettől fogva vártad az alkalmat, hogy eljátszd, hogy te vagy itt az entellektüel kultúrcézár, akin az agresszív véglények megsértődnek, amikor emlékezteti őket önnön műveletlenségükre és primitívségükre. Mondjuk kár, hogy bárkinek visszakereshető a kommenttörténete, és így hamar kiderül, hogy nagy kultúremberünk, aki az ilyesmit aztán tényleg nem tudja hová tenni, nemrég még »te pedig nem csak végletesen ostoba, hanem ráadásul még egy szaros buzi is«-típusú érvekkel folytatott magasröptű eszmecseréket.

De valami pont ilyesmi lenne, amit el tudnék képzelni egy tökös, safe space-tagadó férfitól, mint aminek itt most elő akarod adni magad. Nem pedig ilyen hátulról indított, kacskaringós, okoskodásba bujtatott hepciáskodást, ami sikerül helyette. Szimpatikusabb ugyan nem lennél tőle, de látnám, hogy legalább van annyi gerinced, hogy nem próbálod megjátszani magad. Mondjuk ez utóbbi számodra, azt hiszem, már kezdettől fogva lehetetlen küldetés volt. :D

»Egy filmes blog elméletileg nem egy óvodai homokozó«
Látod, ebben tökéletesen egyetértünk, éppen ezért van már nekem is herótom attól, hogy a hozzád hasonlók járnak ide önkielégíteni. Éppen ezért is javasoltam, hogy ha már különböző okokból (te azért, mert intellektusodhoz túlságosan méltatlannak tartod az itteni írásokat, én meg azért, mert nem látok értéket abban, hogy nagyképű trollok sportok űznek abból, hogy mindenkit leckéztetnek, aki útjukba kerül), de konszenzusra jutottunk, hogy alapvetően semmi keresnivalód nincs itt, esetleg vehetnéd a fáradságot, hogy akkor ne is látogass minket. Persze az is elképzelhető, hogy ilyesmit megint csak azért írtál, hogy játszd az eszed, és valójában komoly törést okozna a lelkedben, ha megfosztanálak attól, hogy folytasd tovább az észosztást - de ez esetben még külön örömmel is veszem majd igénybe az admin jogosultság által nyújtott lehetőségeket.

bbjnick · http://bbjnick.blog.hu
2018.04.18. 19:01:26

@danialves:

Érdekes amit írsz, csak azt nem tudom, mindehhez nekem mi közöm? Ezek a te problémáid, nem az enyémek. Nem én nem tudom elviselni, hogy valakinek eltér a véleménye az enyémtől, hanem te. Ha tanácsot szeretnél kérni, akkor azt tudom mondani, hogy egyszerűen tedd túl magad azon, hogy mások, tőled eltérő ismereteik és tapasztalataik alapján, más következtetésekre jutnak. :-)

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu
2018.04.18. 20:16:14

@bbjnick:

Ha nem tudod, akkor ráadásul még rendkívül ostoba is vagy a nagy arcoskodásod mellé, de persze pontosan tudod te, csak most már kb. másodszor mondott csődöt a nagyképű retorikád, aztán kénytelen voltál elterelni a témát. ;)

»Nem én nem tudom elviselni, hogy valakinek eltér a véleménye az enyémtől, hanem te. Ha tanácsot szeretnél kérni, akkor azt tudom mondani, hogy egyszerűen tedd túl magad azon, hogy mások, tőled eltérő ismereteik és tapasztalataik alapján, más következtetésekre jutnak.«
Hogy egy nagy embert idézzek, »Érdekes amit írsz, csak azt nem tudom, mindehhez nekem mi közöm?«. Ha arra gondolsz, hogy abban nem értünk egyet, hogy egy arrogáns, felfuvalkodott seggfej vagy (mert hogy más véleménykülönbséget én nem igazán vélek felfedezni...), akkor nem igazán értem, hogy pontosan mi történik, mert az általad felvázolt helyzet alapján még egy választ sem kellett volna kapjak tőled, hiszen te ezt a megállapítást tökéletesen el tudod viselni. ;) Tehát valójában te nem is pampogtál itt másfél napig (mindenről szót ejtve, csak erről nem), és bizonyára teljes megnyugvással fogod elviselni azt is, hogy többet nem is fogsz. Úgyhogy lelkiismeretfurdalás nélkül veszek búcsút tőled.”

zsoldospeteravikingvisszater_konyvborit_ff_278457.jpg

÷ ÷ ÷

Néhány kapcsolódó bejegyzés:

http://bbjnick.blog.hu/2016/01/04/sic_transit_gloria_mundi_a_vagy_a_szolasszabadsagrul_es_a_sajto_hitelerul

http://bbjnick.blog.hu/2015/04/10/keresztenyellenes_gyuloletpropaganda_az_orulunkvincent_blog_hu-n

http://bbjnick.blog.hu/2013/10/06/_az_epito_parbeszed_jegyeben

Szólj hozzá!

Egy mondat a liberalizmusról

2018.04.21. 14:36 bbjnick

A liberalizmus elavult; a valóság fölülírta, mint a flogisztonelméletet.

÷ ÷ ÷

Kapcsolódó bejegyzések: http://bbjnick.blog.hu/search?searchterm=liberalizmus&searchmode=or&submit=Keres%C3%A9s

Szólj hozzá!

Örkény István adaléka a 2018. április 14-i ellenzéki tüntetéshez

2018.04.15. 23:33 bbjnick

„Az emberek nem azért jöttek ki tüntetni, hogy megakadályozzák, hogy a Fidesz a választópolgárok akaratát végrehajtva kormányozzon. Ehhez nincs szerintem joguk. Ahhoz viszont van joguk, hogy a kisebbség véleményét képviseljék.” (Karácsony Gergely véleménye a „Mi vagyunk a többség!”-tüntetéssel kapcsolatban --- http://mandiner.hu/cikk/20180414_karacsony_gergely_tuntetes)

...A HírTV élőben kapcsolta a Fidesz-székházat, ahová a Kossuth téri tüntetést követően néhány száz tüntető átvonult. A tudósító azt mondta, nem sikerült kiderítenie, hogy milyen céllal mentek oda a tiltakozók, az egyik tüntető azt nyilatkozta, hogy azért vannak ott, mert az „a Fidesz leghíresebb székháza”... (http://mandiner.hu/cikk/20180415_morvai_krisztina_gondolatok_a_szombati_tuntetes_kapcsan#commentanch6674738)

„TENGERTÁNC

Ebédnél kezdődött a baj, amikor Olaj kezéből kiesett a kés, és kivételesen nem nyelével, hanem hegyével esett a kőpadlóra. Elnyújtott, hosszú zizzenést hallatott, mint a csorba hangvilla; hangja idegtépően vibrált az asztal alól, végigfutott a gerincen, és az agyba kergette a vért. Kamilla fölpattant és visított egy vérfagyasztót, de az ápoló rá se hederített, a kerti ágyásokat nézte az ablakból, és az ágyások közt egy rigót. Ezek - gondolta - csak visítoznak, de máskülönben nincs velük baj. A rigó ugrált, örült az életnek, az ápoló nézte, s örült a veszélytelen beosztásnak.

- Foglaljon helyet! - szólt rá Kamillára Olaj. - Mire való ez a visítozás?

Nem szerette a lármát. Jogász volt, amikor kitört a háború, és egy gránátnyomás billentette ki az egyenesből. Azóta mindentől borzadt, ami golyók fütyülésére, gránátok sivítására emlékeztette. Kamilla viszont azt nem bírta elviselni, ha csillapították; most is remegni kezdett a szája, szeme kidülledt, fölkapta a padlóról a kést, és egy boldog sikollyal beledöfte az ápoló lapockájába.

A kés, az előírás szerint, tompa volt ugyan, de a tompa kés is kés. Amikor az ápoló hang nélkül előrebukott, mindnyájan fölugrottak az asztaltól.

Ami ezután következett, úgyszólván magától ment. Az ápolótól elvették a kulcsokat. Kinyitották az ajtókat, egyiket a másik után, osztályról osztályra haladva. A fölpattanó ajtókon, mintha ott várakoztak volna mögöttük, csak úgy tódultak kifelé a betegek. Dobogó lépések, kiáltások visszhangzottak a folyosón. »No még egyet! No még egyet!« - kiabálta a szkizofréniás Héring, ha egy ápoló vagy orvos került elő valahonnan; zihálva, egy zongoraszékkel a kezében rontott neki, és úgy csapta agyon őket, mint a falon a legyeket.

Akit a zárt ajtók mögül kiszabadítottak, csatlakozott a tömeghez. Volt, aki zuhany alól jött, és víztől csepegve, pőrén követte őket; volt, akit elkábítottak, s most félig hunyt szemmel, tántorogva jött, álmában. Korec, akit nappal a rémek hajszoltak, éjjel pedig búskomorság gyötört, e túlfűtött percekben páratlanul életrevalónak bizonyult.

- Így nem mehetünk az utcára! - kiáltotta. - Fel kell törni a ruhatárt!

Feltörték a ruhatárt, és válogatás nélkül kapták magukra a ruhákat, ahogy jött. Olaj rózsaszínű flamingókkal díszített, női pongyolába bújt, és tűzoltósisakot csapott a fejére, Korec reverendát öltött, és - merész ízléssel - strucctollas kalapot keresett hozzá. Kamilla egy tábornok köpenyére lelt, esernyőt kötött a derekára, fejdíszül pedig rókamálas kucsmát választott, amilyent a máramarosi ószeresek viselnek. Szerencsére óriási volt a választék, s így még e kapkodásban, sietségben is sikerült mutatósan felöltözködniük. A főorvost, aki váratlanul előkerült, bepofozták a női illemhelyre, és rázárták az ajtót.

Leözönlöttek az udvarra. Széles jókedvükben már nem tudták, mit csináljanak; Kamilla a kardját forgatta, Rudolf császár a lengyel himnuszt énekelte gyermekhangon, Mohamet négykézláb mászkált, és fejével a feneküket bökdöste.

Ekkor Korec kiállt a kapu elé, és imponáló eréllyel rájuk kiabált:

- Ne lopjuk a napot! Sorakozó!

A megrémült kapus kinyitotta a vaskaput, és tisztelgett. A bal szárnyépületből kihallatszott az illemhelyre zárt főorvos üvöltözése, amikor ők már kitódultak az utcára.

Olaj lépkedett az élükön, egyedül, mögötte Korec és Kamilla, és aztán a tömeg, teljes összevisszaságban. Héring, a legkövérebb, az oszlop végén futkosott, és zihálva próbálta őket megállásra bírni. »Vesztünkbe rohanunk - könyörgött -, ha nem szervezzük meg a dolgot!« Szervezésre azonban nem is volt szükség. A tömeg az ösztönére hallgat; most is akadtak egyesek, akik taxit kerítettek, és odakiáltották Olajnak:

- A Belvárosban találkozunk!

S már száguldottak is, hogy sorra vegyék a nagy állami tébolydákat, a kórházak elmeosztályait s az előkelő idegszanatóriumokat. Mindenütt kitárták a kapukat, feltörték az ajtókat, s már indult is a népözön a Belváros irányában. Mi szükség lett volna szervezésre? Sokan, akik csak házi ápolásra szorultak, mit sem tudtak az egész mozgolódásról, de egyszerre fölkapták a fejüket, kikászálódtak a karosszékből, sárcipőt húztak, és verdeső cimpákkal, szimatolva, lobos szemmel meneteltek a város központja felé. Tömegével jöttek a kertvárosokból, sőt vidékről is, a menetrendszerű gyorssal. A tehetősebbek, akik a család jóvoltából külországi fürdőhelyeken gyógyíttatták magukat, hirtelen megtorpantak a San Remó-i vagy gräfenbergi sétányon, félrehajtották fejüket, mintha valami távoli neszre fülelnének, aztán hanyatt-homlok rohantak a legközelebbi utazási irodába. A felkelés hírszolgálata nemcsak megbízható, hanem olcsó is volt.

A Belvárosba Olaj érkezett elsőnek. Héring egy nyitott társzekeret rekvirált, amin a vágómarhát szállítják a Közvágóhídra; ezen járták be az utcákat, ahol a járókelők összeszaladtak, röhögtek és hangos megjegyzéseket tettek rájuk. Olaj nem sokat törődött ezzel; emelt fővel, keresztbe font karral szemlélte a gyülekező csoportokat. Egy idő múlva intett Mohametnek, hogy szórja a kanálisba a konfettit; ettől, amint az várható volt, elment a csőcselék kedve a nevetéstől.

- Mi lesz a muzsikával? - érdeklődött Olaj.

Ez Héring dolga volt, aki tüstént útnak indult, s kijelentette, hogy kizárólag önálló hangversenyeken szereplő muzsikusok vagy legalábbis aktív zenetanárok kaphatnak helyet a zenekarban.

Ahogy ők sokasodtak, úgy nőtt körülöttük a tömeg. Előkerültek az újságírók, de Olaj, akire valósággal záporoztak a kérdések, csak ennyit válaszolt:

- Egyelőre nincs mit mondanom - de úgy, hogy ettől rögtön tágulni kezdtek a skriblerek, és a hátukon szánkázott a hideg.

Az igazat megvallva, se Olaj, se a mindig felhőkben járó Kamilla se merte remélni, hogy ekkora visszhangja lesz a megmozdulásnak. Az utcák - megannyi tölcsér, mely nyílásával a város központja felé nézett - öntötték a tömeget. Mindenünnen jöttek, egyre újak, kiapadhatatlanul. A járókelőknek most már nem volt nevethetnékjük. Valaki kihívta a rendőrséget, jött is két riadóautó, aztán még három, még hét, de ezeket valósággal felszippantotta a tömeg, mely egyszerre száz karral nyúlt a rendőrökért, előbb a kardot, aztán a gumibotot szedték el tőlük, utoljára az egyenruhát. Le se kászálódtak a riadóautókról, csak ültek, dideregve, tenyerükkel szemérmüket takarva, rémült szemmel, aztán az egyik, akinek a félelemtől egészen lila lett a szája, azt hebegte:

- Éljen Olaj!

Így kezdődött a tánc.

De közben is nőttön-nőtt a tömeg. Jöttek a nem köz-, csak önveszélyesek, a félbolondok, a szelíd hülyék; jöttek az eszelősök, az agyalágyultak, a kelekótyák. Jöttek a bogarasok, a félküllősök, a bélyeggyűjtők, a zavaros agyú feltalálók, a kisiklott zsenik. Jöttek a járda szélén járók és azok, akik pénteken nem ülnek vonatra. Akik alig várják, hogy egyszer a szemük láttára kiugorjék valaki az ablakon, és akik szívükön viselik a haza sorsát, de ütik-verik a gyerekeiket. Aztán azok jöttek, akiket félretoltak, leköpdöstek, víz alá nyomtak, kiröhögtek; és mindjárt utánuk a józanok és egészségesek. Bánatos zongorahangolók jöttek, rúdra fűzött kaktuszokat lengetve; sintérek, örökméccsel a kezükben, rideg lelkületű bankigazgatók, hárfázva. Petárdákkal jöttek a pártában maradt postáskisasszonyok, eljöttek a politikusok is, óriási olajfestményeket hordozva, melyeken nyugvófélben a nap, s egy anya az ölében ringatja gyermekét. Lihegve jöttek, borzas fővel, verejtékben úszva; tolták, lökték, egymásba préselték egymást, mert mindenki attól félt, hogy lemarad.

A vezetők - Olaj, Korec és Kamilla - a vágóállatok rekeszeiben állva, fegyelemre intették a tömeget. Héringet meg a zenekart a külvárosokba küldték, propaganda-hangversenyre; Rudolf császár a laktanyákat vette sorra, Korec a vízműveket foglalta el, Mohamet a rádiót és a telefont. Egy helyütt, a Fiastyúk utcai Vénusz mozi gépházából revolverlövések fogadták őket, de mindjárt felgyújtották a mozit. (Két halott.)

Eközben vonaton és repülőgépen egymás után megérkeztek a külföldi barátok. Számuk légió; mutatóba itt csak azokat soroljuk föl, akik azt képzelték magukról, hogy ők egy sajt. (Gorgonzola Zürichből, Trappista Aix-les-Bains-ből, s a londoni ideg- és elmeklinikáról egy köztiszteletben álló aggastyán, aki ötvenöt évet töltött egy rögeszme szolgálatában, oly eredményesen, hogy érkezésekor az egész repülőtéren sajtszag uralkodott.) Látnivaló, hogy egyik sem újonc a pályán, de minden harci tapasztalatuk ellenére Olaj egy fejjel kimagaslott közülük. Keveset beszélt, de mindig a kellő szót mondta ki; a délutáni órákban szinte önmagát múlta felül... Estére eldőlt a küzdelem: győzött a felkelés.

Kihirdették az ostromállapotot. A Parlament palotájában ideiglenes börtönt rendeztek be; Olaj az ő párját ritkító, puritán gondolkozásával egy sonkafüstölőben ütötte fel főhadiszállását. Innen vitték szét, táblaszalonnákra és füstölt oldalasokra írva, az első nagy jelentőségű rendelkezéseket. A győzelem másnapján mindenki kapott egy tubus vazelint; többgyermekes családanyák - rangkülönbség nélkül - egy üvegvágót is kaptak, bukott leányok és hadiárvák egy zacskó madáreledelt. Halálbüntetéssel sújtották az üzérkedést, a körömrágást viszont tisztiorvosi engedélyhez kötötték. A nyelvészek javaslatára bizonyos szavak fogalmi körét kiszélesítették, főleg olyan élelmiszerekkel kapcsolatban, melyek nem voltak kaphatók. Eszerint szabad volt a száraz kenyeret »vajas kenyér« néven enni, ha pedig valaki két fél zsömlét egymásra borított, azt teljes joggal nevezhette »sonkás zsömlé«-nek. Szegény sorsú személyek, akiknek nem volt pénzük villamosra, vasútra vagy színházjegyre, ezentúl fillérekért vásárolhattak olyan jegyeket, melyek a megszólalásig hasonlítottak az igaziakra, de mégsem jogosítottak se villamos-, se vonatutazásra, sem pedig színházba menésre. Az első örömmámorban, a győzelem másnapján, ezrek és ezrek vásároltak olyan operajegyeket, melyekkel nem léphettek be az Operába.

Zúgtak a harangok, zászlódíszben pompázott a város, de a vidék is lángoló lelkesedéssel csatlakozott, sőt, külföldön nagy fölvonulásokat rendeztek a rokonszenv jeléül. Harmadnap népgyűlést hirdettek a Szabadság téren. Az úton félmillió ember állt sorfalat, a téren háromszázezren szorongtak, és várták Olajt, a »Főtestvér«-t, a mellék-, a pót- és kistestvéreket, az öcsöket és húgokat, az egész díszes pereputtyot.

Amikor Olaj az emelvényre lépett, ablakok törtek be a tömeg ordításától. Aztán egyszerre csönd lett, súlyos, fülledt csönd; töltött ágyúk hallgatnak úgy, mint most a nép. Olaj fölszegte fejét, és beszélni kezdett. Hangja zengésétől a Bazilika tornyában magától megkondult egy harang, s a virágágyakban elájultak az árvácskák.

Csak ennyit mondott:

orkenyvalogatottnovellakborito_ff_141201.jpg- Egyedem, begyedem, tengertánc...

Nem is beszélhetett tovább. Ez több, mint amennyit az ember elviselni képes! A tömeg fölüvöltött, fölsírt, följajdult, eggyé vált és összefolyt. Kinek-kinek még megvolt a saját cipőfűzője, fülcimpája, egyebe. De mi a fontos? A vér már közös edényzetben áramlott keresztül rajtuk, és közös lett bennük az akarat.

1937”

(http://mek.oszk.hu/06300/06319/06319.htm#4)

÷ ÷ ÷

Kapcsolódó bejegyzések:

http://bbjnick.blog.hu/search?searchterm=%C3%96rk%C3%A9ny+Istv%C3%A1n&searchmode=sentence&submit=Keres%C3%A9s

Szólj hozzá!