Blogikus fixáció

Kis KÖZÉL, kis MAGÁNÉL, no meg némi KULTÚRA. De mindenek előtt MÉLTÁNYOSSÁG, ÁLLHATATOSSÁG - és BÉKESSÉG!
 
Ugyanakkor: CETERUM CENSEO CARTHAGINEM ESSE DELENDAM!

bbjnick (meg)írja...

Mélymagyarveszély!!!

A bejegyzések...

...teljes címlistája és leadje megtalálható az oldal alján, A BLOG TARTALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS) c. dobozban.

Az olvasók és kommentelők iránti tiszteletből...

...a blogon előzetes moderációt alkalmazok.

Friss topikok / (Leg)Utóbbi hozzászólások

Közösségi blogolás

bbjnick olvassa...

A blog tartalma (Valamennyi bejegyzés)

...

Creative Commons Licenc

Miért szavazz a Fideszre? 1., 2.

2018.03.28. 05:31 bbjnick

1.

Mert a Fidesz még mindig a kevésbé önfeladó-önsorsrontó választás.

2.

Mert az ellenzéki szavazók jobban gyűlölik a kormánypártiakat, mint a kormánypárti szavazók az ellenzékieket.

1 komment

Provincializmus?

2018.03.06. 05:01 bbjnick

1 „talált szöveg”

„A világmindenségről hetet-havat összecsacsoghatunk, a »provinciá«-nkról nem; ott az első hazug szóra megnyílik a föld.”

Az idézet forrása: Magyar irodalom – Világirodalom (Béládi Miklós beszélgetése Illyés Gyulával, 1969) --- a Világhálón itt olvasható: http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?docId=0000000589&secId=0000052263&mode=html#Illyes_Gyula-Iranytuvel-illyes02368&utm

ertelmisegiekazmszmpxkongresszusan1970_ff_457299.jpg

Németh László, Illyés Gyula, Darvas József, Bognár József és Lukács György az MSZMP X. kongresszusán, 1970 (http://mek.oszk.hu/01900/01906/html/index637.html)

Szólj hozzá!

Elveszíthetjük a jövőt

2018.03.03. 23:59 bbjnick

Olvasom: „...a Manchester Art Galériában leszedték John William Waterhouse (1849–1917) neves angol preraffaelita művész festményét a múzeum faláról. No nem azért, hogy restaurálják, hanem azért, mert a vezetőség szerint megbotránkoztathatja a látogatókat vagy kellemetlen érzéseket okozhat nekik. (...) ...a Hülasz és a nimfák című festmény Héraklész fegyverhordozóját ábrázolja, amint éppen a buja ingoványba csalogatják a Pégai-tó meztelen nimfái, oda, ahol aztán örökre nyoma veszett. A mitológiai jelenetet persze nem művészettörténeti módon, hanem a kortárs politika nyelvén értelmezik, így válik a viktoriánus korszellemben elképzelt mitikus jelenetből egy szexista, hímsoviniszta, a feminista látószöget elhanyagoló, politikailag nem korrekt alkotás. Ám ezen se lepődjünk meg, hiszen a múzeum kurátora döntésében hivatkozik az utóbbi idők szexuális zaklatási botrányaira, a metoo-mozgalomra, azt sugallván, hogy a képen ábrázolt kamaszlányos nimfák és a fiatal férfi rossz gondolatokra bátoríthatja a látogatókat. (...)” (https://magyaridok.hu/velemeny/keprombolas-az-izlesterror-jegyeben-2760724/)

És azt is olvasom, hogy: „...a francia irodalom egyik legnagyobb alakjának, Louis-Ferdinand Céline-nek 105 éves özvegye hosszú évtizedek után beleegyezett abba, hogy kritikai jegyzetek kíséretében újra kiadják az író három antiszemita pamfletjét. Az 1938 és 1941 között kiadott röpiratok, amelyek a világ »elzsidósodásáról«, a szabadkőművességről, a parlamenti demokrácia bűneiről szólnak, a céline-i életmű ellentmondásosságát tükrözik, egyszerre zseniális irodalmi alkotások és a féktelen gyűlölet dokumentumai. »Hát milyen antiszemita pamflet az, amelyik a balettről tartalmaz érzékeny traktátust, vagy amelyik záró passzusa az egyik legszebb prózai szöveg?« – fogalmazta meg a kérdést velük kapcsolatban Esterházy Péter. (...) Most azonban úgy tűnik, hogy tévedtek a Céline-hagyaték gondozói, ugyanis az újrakiadás híre jókora botrányt robbantott ki Franciaországban. A Le Monde jelenti, hogy december 19-én Frédéric Potier, a rasszizmus, az antiszemitizmus és az LMBT-emberekkel szembeni gyűlölet elleni harcért felelős kormányzati szervezet (DILCRAH) vezetője fogadta hivatalában a pamfletek megjelentetését tervező, rangos Gallimard kiadó igazgatóját és a kiadás előszavának megírására felkért Pierre Assouline írót. Potier előzőleg levelet írt Antoine Gallimard-nak, melyben felvilágosítást kért a kiadás körülményeivel kapcsolatban, kiemelve: az antiszemitizmus mostanában tapasztalható erősödése idején különösen érzékeny kérdés, milyen módon jelentetik meg a szövegeket. A találkozón Potier azt kérte a kiadóvezetőtől, hogy a kritikai apparátus kidolgozását egy több tudományterület képviselőit, köztük történészeket is magába foglaló kollektívára bízza, Gallimard és Assouline azonban elutasította a kérést, mondván, elsősorban irodalmi szövegekről van szó, és egy Céline-szakértő megfelelő módon fogja elkészíteni a jegyzeteket. (...)” (http://mandiner.hu/cikk/20180110_all_a_bal_az_antiszemita_celine_szovegek_ujrakiadasa_korul)

Churchill mondott valami olyasfélét 1940-ben, hogy ha vitát nyitunk a múlt és a jelen között, azzal elveszíthetjük a jövőt. Érdemes volna ezen minden Céline-műveket betiltató, klasszikus festményeket múzeumok faláról leszedető stb. hülyének elgondolkodnia.

agoogleeltorliatortenelmetillusztracio_ff_457257_bbjnckblghz.jpg

(https://searchengineland.com/figz/wp-content/seloads/2014/08/rtbf2-right-forgotten-erase-ss-1920.jpg)

2 komment