Blogikus fixáció

Kis KÖZÉL, kis MAGÁNÉL, no meg némi KULTÚRA. De mindenek előtt MÉLTÁNYOSSÁG, ÁLLHATATOSSÁG - és BÉKESSÉG!
 
Ugyanakkor: CETERUM CENSEO CARTHAGINEM ESSE DELENDAM!

bbjnick (meg)írja...

Mélymagyarveszély!!!

A bejegyzések...

...teljes címlistája és leadje megtalálható az oldal alján, A BLOG TARTALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS) c. dobozban.

Az olvasók és kommentelők iránti tiszteletből...

...a blogon előzetes moderációt alkalmazok.

Friss topikok / (Leg)Utóbbi hozzászólások

Közösségi blogolás

bbjnick olvassa...

A blog tartalma (Valamennyi bejegyzés)

...

Creative Commons Licenc

Egy fontos kulcs az életünkhöz: Kovács András Falak című filmje (1968)

2014.05.20. 03:11 bbjnick

(E bejegyzés 2008. november 9-én született.)

A napokban a Filmmúzeum tévécsatorna levetítette Kovács András Falak című filmjét (1). (S ha hihetünk a híreknek, le fogja vetíteni még néhányszor: legközelebb talán november 11-én.)

FALAK (1968, fekete-fehér, 95 perc)

Rendező: Kovács András; Forgatókönyv: Kovács András; Operatőr: Illés György; Vágó: Daróczy Mária; Zene: Mikisz Theodorakisz, Ismael; Hang: Rónay Gyula; Díszlet: Romvári József; Jelmez: Lázár Zsazsa; Gyártásvezető: Bajusz József

Gyártó: MAFILM 1. Játékfilmstúdió

Szereplők: Latinovits Zoltán, Gábor Miklós, Bánki Zsuzsa, Szemes Mari, Mensáros László, Drahota Andrea, Ráday Imre, Philippe March, Bernadette Lafont, Major Tamás, Iglódi István, Tóth Judit, Benedek Árpád, Avar István, Tomanek Nándor, Koltai János, Ruttkai Ottó, Lóránd Hanna, Tallós Endre, Fonyó József, Szilágyi Tibor, Pecsenke József, Fonyó Emmi, Győri Ilona, Erőss Tamás, Gurnik Ilona, Liska Tibor, Tordy Géza, Szabó László, Velenczey István

Bár meglehet, ezen véleményemmel erősen kisebbségi álláspontot képviselek a magyar filmértő-filmszerető közönségen belül, de bátran kimondom: a Falak a magyar filmtörténet egyik legjelentősebb ténye, időtálló alkotás, amely a mának talán sokkal fontosabb üzeneteket hordoz, mint saját korának hordozott.

Kovács András életművével, bár szívesen tenném, ehelyütt nem foglalkozom bővebben (talán majd egy önálló bejegyzésben), nem szeretném, ha túlontúl hosszúra nyúlna e szöveg. Annyit azonban mindenképpen el kell róla mondanom, hogy (általam ismert) munkássága példaértékű alkotói tisztességről tanúskodik. Alkotói tisztesség alatt (ez esetben) azt értem, hogy Kovács filmjei úgy tartalmi-gondolati, mint formai-esztétikai értelemben tiszta „alakzatok”, rendezőjük nem próbál sumákolni, elkendőzni (sőt, még csak sejttetni sem), nem igyekszik másnak láttatni sem magát, sem alkotásit, mint amik. (Ugye nem kell sorolnom az ellenpéldákat?)

A Falak elkészülte idején (1967-68-ban) beilleszthető volt a „nehéz emberek”-, valamint a „termelési konfliktus”-tematikájú filmek (2) sorába. A történet már a korban is meglehetősen „használtos” volt, számunkra, innét 2008-ból, pedig már amilyen „avitnak”, olyan hamisnak is tűnhetik:

„Ambrus mérnök nyíltan tájékoztatja a vevőt az exportra szánt cikk konstrukciós hibájáról, ezért felfüggesztik. Főnöke Párizsban értesül az eseményekről. Benkő találkozik egy régi barátjával és annak francia feleségével, és az esti iszogatás alatt kezdenek neki más színben feltűnni az itthoni események. Ennek hatására elhatározza, hogy kiáll beosztottja mellett a főigazgatóval szemben, hiába próbálja lebeszélni róla tapasztalt főnöke.” (3)

Némiképp enyhítheti ugyan berzenkedésünket a produkcióval szemben, hogy Gábor Miklóstól Latinovits Zoltánig és Mensáros Lászlótól Major Tamásig a legnagyobb nevekkel találkozhatunk a szereplők listáján, de ez talán mégsem volna elég inspiráció ahhoz, hogy „bevállaljuk” egy ilyen film végigülését.

Ámde…

Valamikor a(z ezerkilencszáz)nyolcvanas évek második felében láttam először a Falakat és rögtön tudtam, hogy „itt valaki/valakik nagyon belecsapott/belecsaptak a lecsóba”. Azóta is legkedvesebb filmjeim között tartom számon, s ez a „vonzalom”, az évek során, csak erősödött és mélyült bennem. Már javában a kilencvenes években jártunk, amikor olvastam (többször-többhelyütt), hogy Nyugaton a Falak (The Lost Generation címmel) ismert, elismert és ugyancsak számon tartott alkotás. Itthon ugyanakkor, ha emlegetik is, akkor is, leginkább, csak, mint „kora értékeinek egyik leghitelesebb mozgóképes archívumát” (4).

Az itthoni értetlenség okain gondolkodva nem volt nehéz megtalálnom a megoldást: „ha valaki elmerül a lekvárban, akkor, nyilván, nem lát, nem láthat ki belőle”, azaz, amiről a Falak szól, az a ma Magyarországán (lényegébe) ugyanúgy érvényes, mint volt 1968 környékén. Természetesen, nem a történet felszínéről beszélek, a lázadó mérnök esetéről az önvizsgálatot tartó káderrel (és viszont), hanem a konfliktus lényegéről (mely, ne kerülgessük a forró kását, bizony, metafizikai).

Nem tudom, Kovács András mennyire volt tisztában a forgatókönyv írása közben, hogy mi lesz munkájának végeredménye. Mindenesetre elkészítette a filmtörténet valószínűleg valaha volt legdidaktikusabb forgatókönyvét (legképtelenebb dialógusgyűjteményét), amely számos dologra lehetett ugyan alkalmas, de játékfilm-alapanyagnak bizonyosan nem. Talán tudta, talán nem, hogy milyen eredményre fog vezetni, ha ezeket a többnyire teljesen életszerűtlen párbeszédeket – amelyek a valóságban meglehet, hogy elhangzottak-elhangozhattak különböző szintű és különböző helyszínű ideológiai vitákban, világnézetiklub-esteken, szakmai és magánbeszélgetésekben, de a vászonról visszaköszönve szükségszerűen groteszk színezetet kapnak –, tehát, talán tudta, talán nem, hogy milyen eredményre fog vezetni, ha ezeket a párbeszédeket kora legtehetségesebb színészei szájába adja: ha tudta, akkor hatalmas tehetségű rendező, ha nem tudta, akkor egy „bazi” nagy mázlista. Mindenesetre megtette.

(Mivel eszembe jutott egy hasonlat, hát elmondom: kicsit olyan ez a kovácsi „kísérlet”, mintha, mondjuk, J.-L. Godard (5) Wittgenstein (6) Logikai-filozófiai értekezését egy szerelmi háromszög keretei közé beillesztve dramatizálná. Megnézném. Ti nem?)

A Falak – hogy megfoghatóvá tegyem mindenki számára a film, véleményem szerinti, lényegét és értelmét – egy „kommunista kabuki (7)”. Az „elmondhatatlan dialógusgyűjtemény” és a konfliktus kimondott megoldatlansága/megoldhatatlansága (melynek oka, kimondatlanul, de nyilvánvalóan, a hamis narratíva) szükségképpen arra inspirálta a színészeket, hogy valamilyen módon emelkedjenek el a „szöveg” elsődleges jelentésétől. Nem tudhatjuk, Kovács instrukciójának vagy saját tehetségüknek és érzékenységüknek (vagy esetleg ennek is és annak is) engedelmeskedve „kabukiba kezdtek”, azaz a hangsúlyok, gesztusok, tekintetek (ahol kellett), ha leheletfinoman is, de nyomatékot kaptak, s ezzel átértelmezték (helyére emelték) és érzelmileg hitelesítették a drámát. Mindeközben pedig „körbemozogták” azt a „feketelyukat” (azt a hamis narratívát), amely a filmben bemutatott konfliktus valódi hátterében áll, s amely ugyanakkor megoldhatatlanná is teszi e konfliktust.

kovacsandrafalakcfilmfotoszpvrz_bbjnckblghz_vrz_.jpg

Kovács András Falakjának nyugati sikere, gyanítom, e „kabuki” érzékelésének és megértésének eredménye. Aminthogy magyarországi visszhangtansága szintén e „kabukinak” „köszönhető”: vannak, akik nem tudnak és vannak, akik nem akarnak a „feketelyukba” nézni, s talán olyanok is, akik már olyannyira megszokták a „poklot”, hogy ott érzik magukat „otthon”.

Oldjunk. Ha már Godard szóba került: nem tartom elképzelhetetlennek, hogy a nagy Godard maga is rajong e filmért, s talán időnként újra- s újranézi, miközben azon morfondírozik, milyen szerencsések is ezek a „kelet-európaiak”, hogy nekik a történelem tálcán kínálja az olyan drámákat, amiért egy nyugati művésznek nagyon-nagyon mélyre kell ásnia.

Pedig ha a jó Godard egy kicsit jobban magába/magukba nézne…!

A napokban a Filmmúzeum tévécsatorna levetítette Kovács András Falak című filmjét. S ha hihetünk a híreknek, le fogja vetíteni még néhányszor: legközelebb talán november 11-én. Kihagyhatatlan.

(1), (3) www.filmtortenet.hu/object.488130CF-9A77-45A8-BA64-6172805F0521.ivy

(2), (4) www.filmtortenet.hu/object.cd2d19df-a1a1-4696-ad45-f9b2d3b36205.ivy

(5) hu.wikipedia.org/wiki/Jean-Luc_Godard

(6) hu.wikipedia.org/wiki/Ludwig_Wittgenstein

(7) hu.wikipedia.org/wiki/Kabuki

(A bejegyzés) Innét: magyarido.blog.hu/2008/11/09/egy_fontos_kulcs_az_eletunkhoz_kovacs_andras_falak_cimu_filmje

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://bbjnick.blog.hu/api/trackback/id/tr636183798

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.