Blogikus fixáció

Kis KÖZÉL, kis MAGÁNÉL, no meg némi KULTÚRA. De mindenek előtt MÉLTÁNYOSSÁG, ÁLLHATATOSSÁG - és BÉKESSÉG!
 
Ugyanakkor: CETERUM CENSEO CARTHAGINEM ESSE DELENDAM!

bbjnick (meg)írja...

Mélymagyarveszély!!!

A bejegyzések...

...teljes címlistája és leadje megtalálható az oldal alján, A BLOG TARTALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS) c. dobozban.

Az olvasók és kommentelők iránti tiszteletből...

...a blogon előzetes moderációt alkalmazok.

Friss topikok / (Leg)Utóbbi hozzászólások

Közösségi blogolás

bbjnick olvassa...

A blog tartalma (Valamennyi bejegyzés)

...

Creative Commons Licenc

...amikor Adyra hivatkoz(gat)unk...

2013.02.20. 23:33 bbjnick

1 jegyzet

...Ady okos ember volt, nagyon okos ember volt (hogy milyen jellem volt, az már egy másik kérdés: egy züllött, alkesz k_rvapecér volt, de az esze, legalábbis, amíg a szifilisz fel nem falta, az a helyén volt). S mint okos ember, pontosan látta kora ellentmondásait, voltak fogalmai azokról a folyamatokról, amik azokat (történelmi távlatban) szülték és arról is, hogy azoknak milyen következményei lehetnek. Mindezzel együtt, természetesen, kora embere volt, kora nyelvén beszélt, nem tudhatott (sokkal) többet, mint kora emberei tudhattak és nem láthatott (sokkal) előrébb, mint kora emberei láthattak. Valamint művész volt, akinek fogalmazásmódja nem konkrét és egzaktságra törekvő, hanem személyes és az általánosra törekvő.

Tehát, amikor Adyra hivatkoz(gat)unk, ezeket mind figyelembe illik vennünk.

Amikor Ady (a) zsidósággal kapcsolatos megnyilatkozásait vizsgáljuk, akkor azokat (is) úgy kell olvasnunk, mint egy, a maga korában élő, kora tapasztalataival rendelkező művész reflexióit a körülötte (éppen) zajló jelenségekre és folyamatokra.

Ady egy, a (korabeli) polgári radikalizmus eszméivel (is) kacérkodó, vérdzsentri protestáns magyar költő volt, aki számára a zsidókérdés asszimilációs kérdés volt (minden történelmi előzmény és tapasztalat arra predesztinálta, hogy azt lásson benne), s egy pillanatig sem volt kérdéses számára, hogy ki asszimilál kit. Ha figyelmesen, nyitottan és értően olvassuk a témával kapcsolatos sorait, mindenütt ugyanazzal találkozhatunk: a kétely és óhaj hangjával: kételkedik benne és ugyanakkor (erősen) óhajtja az asszimilációt.

Csakhogy! Ma ma van és nem (mondjuk) 1907! Túl vagyunk több, mint száz év történelmi tapasztalatán. Milyen ajánlat volna ma egy zsidó számára az, amit Ady neki kínál? S milyen ajánlat volna Ady számára az, amit a ma zsidósága kínál a világnak?... (Innét: mandiner.blog.hu/2013/02/07/hogyan_ne_rasszistazd_a_jobboldalidat?fullcommentlist=1#comments)

adyendre100szuknapjmegjmagyarpostrabelyeg_457289_.jpg

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://bbjnick.blog.hu/api/trackback/id/tr395095116

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.