Blogikus fixáció

Kis KÖZÉL, kis MAGÁNÉL, no meg némi KULTÚRA. De mindenek előtt MÉLTÁNYOSSÁG, ÁLLHATATOSSÁG - és BÉKESSÉG!
 
Ugyanakkor: CETERUM CENSEO CARTHAGINEM ESSE DELENDAM!

bbjnick (meg)írja...

Mélymagyarveszély!!!

A bejegyzések...

...teljes címlistája és leadje megtalálható az oldal alján, A BLOG TARTALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS) c. dobozban.

Az olvasók és kommentelők iránti tiszteletből...

...a blogon előzetes moderációt alkalmazok.

Friss topikok / (Leg)Utóbbi hozzászólások

Közösségi blogolás

bbjnick olvassa...

A blog tartalma (Valamennyi bejegyzés)

...

Creative Commons Licenc

„[a liberalizmus] »ellenálló történelmén s korszakos győzelmén kicsorbult Németh László műve«” (Rövid széljegyzet(ek) a Németh László-évhez (2011. július 26.))

2011.08.04. 12:04 bbjnick

 
„Azért tartom Németh Lászlót a magyar kultúra szempontjából a legkártékonyabb egyéniségek egyikének, mert a magyarságot, amelynek nagy szüksége volt arra, hogy kisebbségi helyzetében megerősödjék és gazdagodjék újabb elemekkel, ő akkor tovább szűkítette ezt a már Trianon által úgyis leszűkített magyarságot. Ezt én már akkor úgy tekintettem (...) majd mint egy hazaárulást.”
 
(A zsidóság és a népi–urbánus vita. Hamburger Mihály és Várdy Péter beszélgetése Fejtő Ferenccel. = Századvég, 1990. 2. sz.)

 
„A Szabó Dezső–Németh László et. Comp.-féle irányzat liberalizmus- és individualizmus-gyűlölete, kollektivitás-hisztériája jó előre megdolgozta a talajt az üdvtanra, a redemptorizmusra, a messianizmusra. Figyeljük csak meg: a döntő helyeken folyton »Mi« s »Ők« viszonylatban szól: »Mi«, az igazak, s »Ők«, a gonoszak. S már a cím is: Kisebbségben.”
 
(Németh G. Béla: Valahogy így. = 2000, 1990. 6. sz.)

 
„[a híg magyar–mély magyar elméletnek az a] »históriai jelentősége«[, hogy] »az eladdig semleges gépezetnek tekintett állam törzsökös-paraszti megszállásának forradalmi tényétől tette függővé azt, elismerik-e magyarnak a magyar államot. Evvel a százéves – 1820-tól 1920-ig tartó – modernizációs epizódot ünnepélyesen kiiktatta történelmünkből.«”
 
(Tamás Gáspár Miklós: Nacionalizmusok: az övéik és a mieink. = Népszabadság, 1991. febr. 16.)

 
„Sajnos, (...) néven kell nevezni. Megfogalmazódó antiszemitizmus. Nem mindig és egész életművében, de ekkor és viták hevében. Ösztönös-érzelmi idegenkedés tudatos szemléletté teoretizálva. Konstruál egy rossz koordináta-rendszert, és abban gondolkodik.”
 
(Poszler György: Bennszülött bölcselet. Németh László: Kisebbségben. – Szubjektív kommentárok. = Kortárs, 1990. 11. sz.)

 
„A rendszerváltozás által felszabadított közbeszéd egyes fórumain teljes vértezetében pattant elő a Németh László-i örökség, s jelent meg újra a szellem, melynek hordozói 1945-ben katasztrofális vereséget szenvedtek. (...) Ha valami tényleg megszűnt a Vészkorszakkal, akkor az nem a fantomizált zsidóság és magyarság »szellemi-lelki összefonódásának lehetősége«, hanem az esztétikum álcájában történő félművelt elmélkedés, a többséginek hazudott hatalmi megbízás pozíciójából történő ideologikus ítélkezés, az egyetemes morális és politikai mércékre törő magyar politikai kultúra és politikai gondolkodás visszaűzése oda, ahonnan annak kiemelését Szent István elkezdte.”
 
(Csepeli György: Bűvészinasok. A népi gondolkodás paradox antiszemitizmusa. = Kritika, 1993. 10. sz.)

 
„[a liberalizmus] »ellenálló történelmén s korszakos győzelmén kicsorbult Németh László műve«”.
 
(Ungvári Tamás: Németh László öröksége. = Kritika, 1995. 6. sz.)

 
„Az 1990-ben hatalomra került politikai erők azt feltételezték, hogy ott folytathatják a kulturális, pszichológiai és morális normatívákkal operáló nemzeti narratívát, ahol az 1944-beli megszakadt. (...) Négy év alatt kiderült, hogy ha a posztnépi irodalmi elit nem is tanult sokat, a magyar társadalom felnőtt. Az esztétikum álcájában történő félművelt elmélkedés, a többséginek hazudott hatalmi megbízás pozíciójával visszaélő ideologikus ítélkezés katasztrofális vereséget szenvedett. A magyar választók 1994-ben kiszabadították magukat a nemzeti narratíva fogságából.”
 
(Csepeli György: Narratívák fogságában. A népi írók politikai szocializációja Magyarországon. = Kritika, 1995. 10. sz.)

 
„Németh László (...) a mai átalakulás sikeres síron túli kalauza. Mintha kívánsága szerint rendeződnék minden – nem véletlen, hogy eszmei ősének tekinti őt a hivatalosság rangjára is számot tartó populizmus.”
 
(Ungvári Tamás: Ahasvérus és Shylock. A „zsidókérdés” Magyarországon. Bp., 1999, Akadémiai.)

 
„Németh észjárása a szimbolikus apagyilkosság logikája mentén működött.”
 
(Földényi F. László: Kitekintés és bezárkózás. Vázlatos följegyzések a mai magyar szellemi helyzetről. = Élet és Irodalom, 1999. dec. 3.)
 
 
E néhány idézet Monostori Imre A Németh László-recepció története a „rendszerváltozás” után c. dolgozatából származik. A dolgozat a Világhálón is olvasható. Itt: www.kortarsonline.hu/0102/monost~1.htm 
 
 
 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://bbjnick.blog.hu/api/trackback/id/tr183124133

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.