Blogikus fixáció

Kis KÖZÉL, kis MAGÁNÉL, no meg némi KULTÚRA. De mindenek előtt MÉLTÁNYOSSÁG, ÁLLHATATOSSÁG - és BÉKESSÉG!
 
Ugyanakkor: CETERUM CENSEO CARTHAGINEM ESSE DELENDAM!

bbjnick (meg)írja...

Mélymagyarveszély!!!

A bejegyzések...

...teljes címlistája és leadje megtalálható az oldal alján, A BLOG TARTALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS) c. dobozban.

Az olvasók és kommentelők iránti tiszteletből...

...a blogon előzetes moderációt alkalmazok.

Friss topikok / (Leg)Utóbbi hozzászólások

Közösségi blogolás

bbjnick olvassa...

A blog tartalma (Valamennyi bejegyzés)

...

Creative Commons Licenc

...arra, hogy a szöveg nem volna teljes (...), az oldalszélen található hiányos eredeti oldalszámozáson kívül, semmi sem utal... (Rövid széljegyzet(ek) a Széchenyi-évhez (2010. július 1.))

2010.07.03. 13:00 bbjnick

 
„Széchenyi életében nincs semmi, amiért annyira kellene szeretnünk, mint a Blick.”
 
Rövid széljegyzet(ek) a Széchenyi-évhez (2010. július 1.)
 
„Csak törpe nép felejthet ős nagyságot,
Csak elfajult kor hős elődöket;
A lelkes eljár ősei sírlakához,
S gyújt régi fénynél új szövetneket.
S ha a jelennek halványúl sugára:
A régi fény ragyogjon fel honára!”
 
Garay János: AZ ÁRPÁDOK. VEZÉRHANG (részlet)
 
 
1. Németh László 1942-es nagy Széchenyi-tanulmányát (a Széchenyiről valaha írt, gyanítom, legtisztességesebb és legihletettebb dolgozatot) kerestem a Világhálón. Tudtam, hol keressem. A Németh-életműsorozat (a „rózsaszín sorozat”) Az én katedrám című kötetének harmadik, 1983-as kiadása tartalmazza a munkát (annak idején itt olvastam én is), tehát ennek a tanulmánygyűjteménynek a Digitális Irodalmi Akadémia oldalain megtalálható digitalizált változatát „nyitottam meg” (itt: dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?docId=1006&secId=96998). Meglepetten tapasztaltam, hogy a Széchenyi-tanulmánynak se híre, se hamva. Az én katedrám digitális változatának forrásaként az 1983-as kiadást jelölik meg, de arra, hogy a szöveg nem volna teljes (mint ahogyan nem az, több fontos tanulmány is hiányzik belőle), az oldalszélen található hiányos eredeti oldalszámozáson kívül, semmi sem utal.
 
Ezután vadászatra indultam a Széchenyi-tanulmány után: azt nem merném kijelenteni, hogy a Világhálón nem érhető el ez a szöveg, de hogy én hosszas keresgélés után sem találtam meg, azt határozottan (igen).
 
2. A Hunnia Széchenyi egyik legfontosabb műve. 1834-ben kezdte el írni, majd 1858-ban (a Bach-rendszer németesítő törekvései elleni tiltakozásként) újra elővette és kiadatta. E kiadás köteteit a korabeli kormányzat nyomban le is foglalta. Azt nem merném kijelenteni, hogy a Világhálón nem érhető el ez a szöveg, de hogy én hosszas keresgélés után sem találtam meg, azt határozottan (igen).
 
3. Széchenyi 1844. október 1-én felszólalt a főrendiházban a magyarországi zsidóság emancipációjának témájában. A beszéd szövege gyakran hivatkozások tárgya. Ma a Világhálón teljes terjedelmében egyetlen helyen olvasható: az ELTE Asszirológiai és Hebraisztikai Tanszékének oldalán, Komoróczy Géza Források és dokumentumok a zsidók történetéhez Magyarországon (Szöveggyűjtemény) című munkájának (MTA Judaisztikai Kutatóközpont, Bp. 2005.) „netes” változatában (itt: www.hebraisztika.hu/szovgyujt/KG_chrest_105.pdf). Tekintve, hogy Széchenyi István sem asszír, sem zsidó nem volt, hanem…
 
4. Idén 150 éve, hogy elhunyt a „legnagyobb magyar”. A jelentős évfordulóhoz, természetesen, Emlékbizottság is dukál (www.szechenyiemlekbizottsag.hu). A Bizottság honlapján egy „oldaldobozból” megtudhatjuk, hogy, aki Széchenyi műveit szeretné olvasni, az egy bizonyos Logod Bt. nevű kiadó által megjelentetett CD-ROM-ról megteheti (megrendelhető postai utánvéttel 11000 HUF+postaköltség). (Ehhez nem tudok szalonképes kommentárt fűzni.)
 
***
 
Két rövid részlet két, a Világhálón nem olvasható műből:
 
Részlet a Hunniából, Széchenyi Magyarország nemzetiségeihez intézett szózatából: „Mi magyarok férfiúi határozottsággal elszántuk magunkat arra, hogy nemzetünket zsibbasztó bilincsei közül mindenáron vagy kiszabadítjuk, vagy virágtalan létünket csatatéren vagy akárhol veszni hagyjuk. És akkor jaj nektek és a Hazának! Habár győztesek lesztek is – mit soha nem hiszünk – még estünkben is halálos fogással ragaszkodván hozzátok, velünk együtt fogtok dűlni a számunkra Tiáltalatok nyitott sírgödörbe. S akkor kénye szerint dúlhatja majd a hont a soha nem látott kaján irigység.”
 
Részlet Németh László Széchenyi-tanulmányából: „Széchenyi életében nincs semmi, amiért annyira kellene szeretnünk, mint a Blick*. Hogy védi táblabírástól, betyárostól azt az emberséges (nagyképű szervezetek nélküli szervezett), forradalom előtti Magyarországot, amelynek nem volt őnála nagyobb korholója! Vele is az történt, ami sokakkal, a méltatlan Európa züllése tanította meg fajtáját becsülni.”
 
*Blick: Egy pillantás a névtelen visszapillantásra (Ein Blick auf den anonymen Rückblick). A Beöthy-féle Széchenyi-válogatottban – ha nem is teljes egészében, de – megtalálható – pl. itt: www.mek.oszk.hu/06700/06766/index.phtml#
 
Folyt. köv.
 
 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://bbjnick.blog.hu/api/trackback/id/tr772126935

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.