Blogikus fixáció

Kis KÖZÉL, kis MAGÁNÉL, no meg némi KULTÚRA. De mindenek előtt MÉLTÁNYOSSÁG, ÁLLHATATOSSÁG - és BÉKESSÉG!
 
Ugyanakkor: CETERUM CENSEO CARTHAGINEM ESSE DELENDAM!

bbjnick (meg)írja...

Mélymagyarveszély!!!

A bejegyzések...

...teljes címlistája és leadje megtalálható az oldal alján, A BLOG TARTALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS) c. dobozban.

Az olvasók és kommentelők iránti tiszteletből...

...a blogon előzetes moderációt alkalmazok.

Friss topikok / (Leg)Utóbbi hozzászólások

Közösségi blogolás

bbjnick olvassa...

A blog tartalma (Valamennyi bejegyzés)

...

Creative Commons Licenc

Kötcse 2. (Nem vélemény, határozat (2010. május 1.))

2010.05.19. 17:04 bbjnick

A politikai szuprematizmusnak egyszer és mindenkorra véget kell vetni!

Nem vélemény, határozat (2010. május 1.)

A MAGYAR IDŐ-blog műhelye, ez év május hó 1-ső napján megtartott ülésén, számos kérdésben foglalt állást (többek között sörészeti és asztrológiai kérdésekben is). Ezek közül (az állásfoglalások közül) talán érdemes e blogra is (ide)rögzíteni (már csak a dokumentáció végett is) a műhely, a politikai szuprematizmussal kapcsolatos határozatát (nem vélemény, határozat):
 
A politikai szuprematizmusnak egyszer és mindenkorra véget kell vetni!
 
(„Szuprematizmuson a tiszta érzet szupremáciáját értem (…). A szuprematista szempontjából a tárgyi világ jelenségei önmagukban véve nem méltók figyelemre; az érzet – mint olyan – lényeges, teljesen függetlenül attól a környezettől, amely létrehívta. (…) Ezért a szuprematista számára az ábrázolásnak mindig az az eszköze kézenfekvő, amellyel az érzetet a lehető legteljesebben képes kifejezni, s amely el tud tekinteni a tárgyiság megszokottságától. A szuprematista számára a tárgyiság mint olyan érdektelen, a tudati elképzelések pedig értéktelenek. Meghatározó: az érzet… s így jut el (…) a tárgynélküli ábrázoláshoz – a szuprematizmushoz.” (Malevics, Kazimir: A tárgynélküli világ. Corvina K., Bp., 1986., 65. p.))
 
malevics_szuprematizmus1915_kk51_bbjblvrz_.JPG
Kazimir Malevics: Szuprematizmus, 1915
 
Az elmúlt hatvan év politikai szuprematizmusát nem vagyunk hajlandók (mert nincs jogunk) továbbörökíteni; Móricz Zsigmonddal valljuk: „A magyar népnek föl kell támadnia halotti poraiból is, hogy a rá váró életet megmentse.”
 
 
***
 
„(…)
 
(…) Sok középkori ember, aki méltatlankodva elutasította volna az albigensi meddőségelméletet, érzelmi alapon hajlandó volt testét átengedni a kétségbeesésnek, sőt egyesek, akár az egész teremtett világot odavetették volna a legsötétebb reménytelenségnek. Ez élesen megvilágítja azoknak az embereknek sötét butaságát, akik állandóan ellene szegülnek annak, amit ők gúnyosan ››hitvallásoknak és dogmáknak‹‹ neveznek.
 
Éppen a hitvallások és dogmák őrizték meg a világ józanságát és egészségét. Ezek az urak rendszerint a megérzés és az érzelem vallását ajánlják. Ha a középkornak igazán sötét korszakában a vallás ››érzelmi vallás‹‹ lett volna, az a sötét és öngyilkos érzések vallása lett volna. Éppen a szigorú hit és dogma volt az, ami ellenállt az öngyilkos érzések rohamának. Az aszkézis bírálóinak valószínűleg igazuk van abban, hogy sok nyugati remete úgy érzett, mint a napkeleti fakírok. De gondolkozni nem tudtak napkeleti fakírok módjára, mert hithű katolikusok voltak. És az, ami gondolatvilágukat az egészségesebb és emberibb eszményekkel érintkezésben tartotta, egyszerűen és egyedül a dogma volt. A remeték nem tagadhatták, hogy jóságos Isten teremtette a közönséges és természetes világot, nem állíthatták, hogy a világ az ördög műve, mert katolikusok voltak és nem manichaeusok. A pusztaságba és a kolostorokba való menekülés forró napjaiban, a szüzesség ezer meg ezer rajongója nevezhette volna a házasságot bűnnek, ha modern szokás szerint csak egyéni eszményeikre és tulajdon pillanatnyi érzelmeikre hallgattak volna. Szerencsére el kellett fogadniok az Egyház tekintélyét, az Egyház pedig határozottan kijelentette, hogy a házasság nem bűn. Valami modern érzelmi vallás a katolicizmust egy pillanat alatt manichaeizmussá változtatta volna. De amikor a vallás már azon volt, hogy tébollyá fajuljon, közbelépett a teológia és megmentette az embert.
 
(…)”
 
madonna_aquinoiszttamas_szentpal_xivsz_italiaifesto_kk51_bbjblvrz_.JPGXIV. századi itáliai festő: Madonna, Aquinói Szent Tamás és Szent Pál
 
Részlet Gilbert K. Chesterton: Aquinói Szent Tamás c. munkájából (Olvasható, letölthető a PPEK-oldalain is: www.ppek.hu/k464.htm)
 

***
 
Megkérdeztem Z.-t:
 
– Z., szerinted méltányos az, amit mi a manichaeusokkal művelünk?
 
– Méltányos? Nem tudom. Én abban bízom, hogy illő és üdvös.
 
 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://bbjnick.blog.hu/api/trackback/id/tr832015869

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.