Blogikus fixáció

Kis KÖZÉL, kis MAGÁNÉL, no meg némi KULTÚRA. De mindenek előtt MÉLTÁNYOSSÁG, ÁLLHATATOSSÁG - és BÉKESSÉG!
 
Ugyanakkor: CETERUM CENSEO CARTHAGINEM ESSE DELENDAM!

bbjnick (meg)írja...

Mélymagyarveszély!!!

A bejegyzések...

...teljes címlistája és leadje megtalálható az oldal alján, A BLOG TARTALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS) c. dobozban.

Az olvasók és kommentelők iránti tiszteletből...

...a blogon előzetes moderációt alkalmazok.

Friss topikok / (Leg)Utóbbi hozzászólások

Közösségi blogolás

bbjnick olvassa...

A blog tartalma (Valamennyi bejegyzés)

...

Creative Commons Licenc

Milyen érzés, Elnök úr?

2010.01.07. 23:59 bbjnick

 
 
...Néhány napig vártam, mielőtt ezt a bejegyzést kipakoltam volna, kíváncsi voltam a reakciókra. Valamennyien láthattuk, ezek a reakciók elmaradtak; s ez számomra csak megerősíti azt a tényt, ami a beszéd elhangzásának pillanatától nyilvánvaló volt...
 
Köztársasági elnök úr, ha meg nem sértem, inna velünk egy pohárkával ebből a félszáraz vörösből?!
 
Sólyom László köztársasági elnök tipikus európai értelmiségi és, mint ilyen, gyáva ember. (És nem csak, mint „ilyen”: gyanítom, hogy alkatilag sem egy Zrínyi Miklós.) Az elmúlt években hallottunk-láttunk már tőle ezt-azt: inkább kevesebb, mint több sikerrel futotta – „elmonománozgatva”, eltaktikázgatva, elmoralizálgatva az őt körülvevő értetlen és alapvetően ellenséges politikai közegben – középszerű kűrjeit a dobostorta tetején , miközben folyamatosan és módszeresen hátrált és hátrált (el tudom képzelni, hogy minden egyes sikeresen lenyelt „ezt kikérem magamnak”-ot erkölcsi győzelemként megélve, elkönyvelve – mert, ugyan, hogyan lehetett volna másként…?).
 
Sólyom László köztársasági elnök tipikus európai értelmiségi és, mint ilyen, gyáva ember. (És nem csak, mint „ilyen”: gyanítom, hogy alkatilag sem egy Zrínyi Miklós.) És nem jól van ez így. Kilencven óta várja a feladat az alkalmas embert, aki úgy tud magyarként európai lenni, hogy Európában magyar. Aki világosan és magátólértetődően képviseli hovatartozását és elkötelezettségét nemzetéhez, aki érti és érzi a „közösséget” és aki „emberségről példát, vitézségről formát” adhat a méltóságát húsz éve kereső magyarságnak. Mielőtt még bárki ellenvetné, hogy ahhoz, hogy az a méltóság megtaláltassék, „ahhoz nem egy ember kellene”, megelőzöm és válaszolok: nyilván, nem egy ember kellene, de egy ember (mindenképp) kellene. És ha az épp egy közjogi méltóságunk volna, az bizonyára nem ártana az ügynek.
 
Sólyom László köztársasági elnök tipikus európai értelmiségi és, mint ilyen, gyáva ember. (És nem csak, mint „ilyen”: gyanítom, hogy alkatilag sem egy Zrínyi Miklós.) Ez évi újévi beszédével azonban újraértelmezte önnön helyét és szerepét. Néhány napig vártam, mielőtt ezt a bejegyzést kipakoltam volna, kíváncsi voltam a reakciókra. Valamennyien láthattuk, ezek a reakciók elmaradtak; s ez számomra csak megerősíti azt a tényt, ami a beszéd elhangzásának pillanatától nyilvánvaló volt: Sólyom László átlépett önmaga korlátain s már nem mint egy, Magyarország köztársasági elnöki pozícióját betöltő, gyáva európai értelmiségi szólt „Magyarország minden lakosához és a magyar nemzet minden tagjához”, hanem mint egy keresztény magyar gyáva európai értelmiségi, aki Magyarország köztársasági elnöke.
 
Milyen érzés, Elnök úr? 
 
„Karácsonykor a gyermek születése tölt el bennünket reménnyel. De a mi gyermekeinknek is meg kell születniük. Követelhetünk az államtól családbarát politikát, ám ehhez legelőször is családok kellenek, összetartó, gyermekeket nevelő, szerető légkörű családok. Továbbá a családok és az iskolák együttműködése. Az iskolaügy, amely nemzetünk jövőjének kulcsa, csakis akkor tud megújulni, ha az iskolák és tanárok támogatása nemzeti üggyé válik. Ha mind azon vagyunk, hogy az iskola olyan közösségként működjön, amely biztos értékekre, tisztességre nevel, s minden gyereket a maga legjobb képességei szerint, önbizalmat adva készít fel egy megelégedett és értelmes életre.
 
A gyermekekben nemzetünk jövőjét látjuk. A magyar nemzetért a magyar állam is felelős, de leginkább a nemzet tagjai. Hiszen a nemzet lényege a közös vágy, közös elhatározás és akarat arra, hogy együtt kívánjuk folytatni gazdag örökségünket. Ez az örökség – a magyar nyelv, a magyar kultúra, történelmünk és magyarságtudatunk – közös kincse minden magyarnak határoktól és állampolgárságtól függetlenül. S a szükséges megújulás alapja itt nem más, mint közösségünk átérzése, a magyar nemzet egészének szeretete.” (www.keh.hu/beszedek20100101_ujevi_beszed.html)
 
Köztársasági elnök úr, ha meg nem sértem, inna velünk egy pohárkával ebből a félszáraz vörösből?!
 
***
 

Apdét vagy kiegészítés, 2010. január 10.:

 
STRATÉGIAI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS FŐOSZTÁLY
t e l : (+36-1) 224-5070
fax: (+36-1) 224-5031

bbjnick blogger úr részére
magyarido.blog.hu
 
NEM!
 
***
 
Apdét vagy kiegészítés, 2010. március 10.:
 
„Az Alkotmánybíróság 2000-ben a nemzeti jelképek megsértése és az önkényuralmi jelképek használata kapcsán hozott határozataival kivételesen lehetővé tette, hogy szűken meghatározott, szimbolikus ügyekben, a politikai szükségességre hivatkozva, bizonyos vélemények kinyilvánítását akkor is bűncselekménynek nyilvánítsa a törvényhozó, ha az nem uszít gyűlöletre. Az ilyen büntető jogszabályokra tehát nem az az alkotmányossági mérce vonatkozik, mint a véleményszabadság korlátozására általában”

(mandiner.hu/cikk/buntetheto_a_holokauszttagadas)
 
***
 
Apdét vagy kiegészítés, 2010. március 13.:
 
Gondolj! Gondolj! Gondolj!
 
 
 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://bbjnick.blog.hu/api/trackback/id/tr111655669

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.