Blogikus fixáció

Kis KÖZÉL, kis MAGÁNÉL, no meg némi KULTÚRA. De mindenek előtt MÉLTÁNYOSSÁG, ÁLLHATATOSSÁG - és BÉKESSÉG!
 
Ugyanakkor: CETERUM CENSEO CARTHAGINEM ESSE DELENDAM!

bbjnick (meg)írja...

Mélymagyarveszély!!!

A bejegyzések...

...teljes címlistája és leadje megtalálható az oldal alján, A BLOG TARTALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS) c. dobozban.

Az olvasók és kommentelők iránti tiszteletből...

...a blogon előzetes moderációt alkalmazok.

Friss topikok / (Leg)Utóbbi hozzászólások

Közösségi blogolás

bbjnick olvassa...

A blog tartalma (Valamennyi bejegyzés)

...

Creative Commons Licenc

Tradíció és közösségépítés (canceled)

2008.06.22. 04:32 bbjnick

 
...Egy jól működő önkormányzati kommunikációs eszközrendszer (struktúra), amellett hogy a közösség számára médiumszerepét betölti, a kommunikációt fenntartja (és élő kommunikációt generál), valamint a közösség önképének közvetítésével az integrációt elősegíti, ugyanakkor képes a közösség által elfogadott önképet – paralel módon – a közösségen kívülre is közvetíteni: végeredményében egyszerre prezentálja (mutatja be) és reprezentálja (képviseli) a fenntartó közösséget...
 
 
Csontváry Kosztka Tivadar: Zarándoklás a cédrushoz
 

A napokban került hozzám vissza egy helyi szintű médium szerkesztésével-működtetésével kapcsolatos pályázati anyag (Tradíció és közösségépítés. Koncepcióvázlat…), aminek elkészítésében, annak idején, (erősen) részt vállaltam. Nem először (nem másodszor és nem harmadszor...) vettem részt ilyen jellegű pályázatokon, illetve ilyen-olyan helyi médiás slusszprodzsektekben, láttam ezt-azt, ez a pályázat azonban (számos vonatkozásában) minden eddigin túltett: ilyen koncentrációban még egyszer sem találkoztam a helyi médiumok sajátos vérfertőzött bugyorvilágának anomáliáival. Talán egyszer, ha rászánom magam, és elég lelki erőt gyűjtök, írok erről a világról egy cukcsi kis hardcore bejegyzést, most azonban jobban érdekelnek Jeanne d’Arc perei és a polgárháborús veszély, úgyhogy, szabad perceimben inkább ezekkel foglakozom.
 
Ugyanakkor: eszembe jutott, nem volna az minden tanulság nélkül való, ha e pályázat néhány elemét/részletét kipakolnám ide, ebbe a blogba, hogy akinek arra ingere-érkezése van szemezgethessen bennük. Talán ötleteket meríthet, ha arra van éppen szüksége, elemeket használhat föl (amiért egyáltalán nem haragszom meg), tájékozódhat, ad absurdum, tanulhat, és (talán) elgondolkodhat azon (is), mit is kérhet(ne) számon önkormányzatán médiastratégia, médiatevékenység címén.
 
No, erről ennyit:
 
[különböző kommunikációs stratégiák]
Minden önkormányzat igyekszik közösségével a lehető legteljesebb és legátfogóbb kommunikációt megvalósítani, s a közösség tagjai számára a lehető legkiterjedtebb kommunikációt biztosítani. Az adott önkormányzat jellegétől – települési önkormányzat esetében: a település típusától, méretétől, lakosság-összetételétől, általában: adottságaitól – függően igen különböző kommunikációs stratégiák bizonyulhatnak célravezetőnek.
 
[a mai magyar települési önkormányzati kommunikációs gyakorlat]
A mai magyar települési önkormányzati kommunikációs gyakorlatban privilegizált szerepet töltenek be a tömegkommunikációs eszközök (struktúrák). E helyzet kialakulásának elsődlegesen történelmi okai vannak. A három pillér, amelyre a magyar gyakorlat épül: a helyi televíziózás, a világhálós jelenlét (az internetes kommunikáció) és a nyomtatott sajtó.
 
[kommunikációs struktúra: alapfunkciók, hatékony működés]
Mivel jelen vázlatnak nem célja a kommunikációs struktúra egészének bemutatása-tárgyalása, ezért csak érintőlegesen – mondandóm jobb érthetősége érdekében, mindössze néhány észrevétele erejéig – térek itt ki arra, milyen alapfunkciókat látnak-láthatnak el ezek az eszközök (struktúrák), s mik hatékony működésük alapfeltételei.
 
[egy jól működő önkormányzati kommunikációs eszközrendszer: prezentáció, reprezentáció]
Egy jól működő önkormányzati kommunikációs eszközrendszer (struktúra), amellett hogy
a közösség számára médiumszerepét betölti,
a kommunikációt fenntartja
(és élő kommunikációt generál), valamint
a közösség önképének közvetítésével az integrációt elősegíti, ugyanakkor képes
a közösség által elfogadott önképet – paralel módon – a közösségen kívülre is közvetíteni:
végeredményében egyszerre prezentálja (mutatja be) és reprezentálja (képviseli) a fenntartó közösséget.
 
[az önkormányzati kommunikációs struktúra tömegkommunikációs típusú eszközei és hatékony működésük néhány alapfeltétele]
 
helyi televíziózás: korszerű (progresszív, ugyanakkor szolid) vizualitás; autentikus és koherens tematizálás; kollektivitás: közösségi jelenlét
 
világhálós jelenlét: naprakészség: up-to-date-jelleg; interaktivitás; nyitottság; komplexitás; a tartalmak széles spektruma; többolvasatúság; intellektuális rugalmasság; infomonitor-funkció; többnyelvűség
 
nyomtatott sajtó: elsődlegesen dokumentatív és dialogikus jelleg; fórum-funkció; kommentatív jelleg;  kiegyensúlyozottság; megbízhatóság; mindenki számára elérhetőség
 
[a tájékoztató funkció és a közösségépítő-közösségformáló erő]
Ezen eszközök – optimális esetben – nemcsak az alapvető tájékoztató funkció ellátására képesek (mint médiumok, s, archívumaik révén, mint egy közéleti, kulturális, információs és dokumentációs „adatbázis” elemei), de, amint már fentebb utaltam rá, az önkormányzatiság speciális intézményeiként, a közösségi tudat integráns részeivé, közösségépítő-közösségformáló erővé is válhatnak.
 
[polisz: az emberi kapcsolatok minősége]
A klasszikus görög hagyomány körülbelül tízezer főben határozta meg egy polisz maximális lélekszámát. Úgy tartották, ez az a közösségméret, amelyen belül még létezhetnek-működhetnek azok a személyes, közvetlen élményeken-tapasztalatokon alapuló és azokból építkező-töltekező viszony- és kapcsolatrendszerek, amelyek a szerves közösségi lét alapjai.
 
[Ez a hagyomány számos görög szerző és gondolkodó művében hangsúlyos szerepet kap: legismertebben talán Arisztotelész Politikájában, mely művében a filozófus, a népuralom lényegének kifejtésekor, alapvető különbséget tesz a polütheia (a kollektív pszüché) és a demokrácia (a csőcselék uralma) között.]
 
Napjaink közösségei szinte a fölismerhetetlenségig különböznek az antikvitás közösségeitől, lényegükben azonban mit sem változtak: működésük alapja ugyanúgy az emberi kapcsolatok minősége.
 
[X.: „polisz”]
Egy mai magyar kisváros (esetünkben: X.) közössége számos adottsága folytán alkalmas lehet arra, hogy önkormányzati kommunikációs eszközrendszerét a szerves közösségi létezés-működés építése és erősítése szolgálatába állítsa, s ezzel életminőségét (s nem utolsó sorban „kollektív közérzetét”) érdemben javítsa.
 
[Általánosságban is elmondható, hogy jól működő demokráciákban egy-egy közösség kommunikációs infrastruktúráját mindig az adott közösség önérvényesítésre irányuló törekvése hívja létre, mivel a közösségek fennmaradásuk és működésük egyik zálogát a minél átfogóbb és teljesebb kommunikáció megvalósításában látják. Amennyiben egy önkormányzat képes polgárai számára biztosítani azokat a feltételeket, amelyek keretei között azok érdemben gazdagíthatják kommunikációs lehetőségeiket (elfogadják, magukévá teszik és használják a struktúrát) komoly bizalmi tőkére tehet szert.]
 
Koncepcióm szerint az X.-i Hírek – mint a x.-i önkormányzati kommunikációs stratégia meghatározó pillére – alapvetően e cél mentén végezné tevékenységét.
 
[az X.-i Hírek tájékoztat (informál, orientál) és dokumentál]
Az X.-i Hírek, mint tradicionális helyi lap, megbízhatóan és kiegyensúlyozottan biztosítaná a polgárok tájékoztatását. Ugyanakkor:
 
az egyszerűbb, világosabb áttekinthetőség végett – elsősorban formai-szerkesztési eszközökkel – karakteresebben szétválasztásra kerülnének a lapban a tájékoztató és a dokumentatív jellegű közlések
 
a hivatalos közlemény-hirdetmény jellegű közlések mellé – azokat mintegy magyarázandó, a lakosok könnyebb eligazodását segítendő – a lap, a jelenleginél, nagyobb számban és terjedelemben jelentetne meg egyszerű-közérthető formában megírt direkt és indirekt kommentárokat, értelmező-szemléltető írásokat (ezek műfajilag igen sokfélék lehetnek, a jegyzettől az interjúig, „ad absurdum”, a riportig)
 
a „kolorlokál”, a helyi színek, jellegzetességek és a történelmi-kulturális folytonosság fölmutatása, hangsúlyozása ugyancsak jelentősebb szerepet kapna az eddigieknél
 
[A helyi és/vagy közösségi kommunikációs struktúrák irányítóinak-működtetőinek egy tömegtársadalmi kommunikációs szisztémát kell adaptálniuk egy tradicionális voltát gyakran még számos vonatkozásában hordozó, sok tekintetben belülről vezérelt közegben (közösségben). Ez másként, mint értékközpontú szemlélettel nem megoldható. A sikeres tevékenység záloga annak felismerése lehet, hogy: ezen irányítók alapfeladata e közeg (közösség) közös, többszólamú, dinamikus értékrendszerének „feltérképezése”, monitorozása és kommunikálása.]
 
(a városi intézmények, szervezetek belső életének minél kiterjedtebb föltárása-bemutatása és az azokban tevékenykedő embereknek, valamint a közösség szellemi és erkölcsi tekintélyeinek a „lapkészítésbe” való intenzív bevonása már igen fontos lépést jelentene ebbe az irányba)
 
a publikált szövegek minősége, nyelvi megformáltsága (és „színessége”) kiemelt figyelmet nyerne, mivel a lap elfogadottságát, hitelét, megbízhatóságán, tartalmán túl, „tekintélye-méltósága” is nagyban növelheti
 
„a szabad vélemények becsatornázására” elindításra kerülne a lap interaktív-internetes háttéroldala: ez egy (egyszerű, költségmentesen létrehozható, működtethető) „háttéroldal” is lehetne, amely amellett, hogy korlátlan lehetőségeket biztosítana a város közössége számára a szólásszabadság kiteljesítésére, a vélemények ütköztetésére és az információk szabad cseréjére (fölbecsülhetetlen segítséget nyújtva ezzel úgy az önkormányzat tisztség- és tisztviselői, mint a lap készítői számára), ugyanakkor a nyomtatott kiadás műhelyháttereként is működne
 
az x-i polgárok (a közösség) komplexebb tájékoztatása érdekében a lap minél kiterjedtebb együttműködést kezdeményezne a város környezetében működő helyi médiumokkal: lehetőség szerint rendszeres hírcserével, információ-megosztással, egyes témák közös földolgozásával és egymás munkáinak bemutatásával is gazdagítva a médiumok „belértékét”
 
[az X.-i Hírek reprezentál (képvisel) és integrál]
Az X.-i Hírek, mint közösségépítő lap
 
[Közösségi megközelítésben értelmetlen és működésképtelen a médiatevékenység közszolgálati és kereskedelmi koncepciója. Ezekben a médiumok a „mcluhani global village” (világfalu) tömegtájékoztatást és –szórakoztatást biztosító (tehát a közös nevezőket kialakító) tömegkommunikációs eszközei. „Ablakok a tőlünk független, rajtunk kívül álló világra” — autonóm virtuális valóságok. Ezek a „valóságok” a médiumok speciális nyelvére adaptált sztereotípiákból épülnek föl és azért elfogadhatóak a befogadó számára, mivel saját köznapi létezésével (megélt tapasztalataival) nem szembesíti azokat. A helyi–közösségi médiatevékenység alapfeladata ezzel szemben éppen az, hogy (mintegy tükörként) leképezze, a tömegkommunikáció nyelvére lefordítsa egy adott közösség napi létét (mozgásait, viszonyait, kapcsolatait), oly módon, hogy az önmagára ismerjen. Akkor sikeres működése (azzal nyeri el hitelét), ha a benne önmagára ismerő közösség a napi kommunikáció eszközeként fogadja el „médiumait”.]
 
médiahátteret biztosítana a városban élő, működő különböző szintű csoportok-közösségek és szervezetek számára. Emellett:
 
világhálós háttere és műhelye révén minden „íráskész”, elképzeléseit-véleményét közérthetően artikulálni tudó x.-it igyekezne bevonni a közösségi diszkurzusba
 
az „x.-iség”, mint entitás és ethosz, („mit jelentett a múltban és mit jelent ma x.-inek lenni”) bemutatásával-hangsúlyozásával törekedne a közösségi tudat minél hatékonyabb erősítésére
 
„kis történetek” (egyszerű, napi történtek), lényegükben, indirekt probléma- és konfliktuskezelési minták bemutatásával érdemben is megpróbálna hozzájárulni a polgárok biztonságérzetének, problémamegoldási képességének, s így életminőségének javításához
 
„az információs társadalomban való eligazodás” megkönnyítésére, a közösség keretein túlmutató, de a közösséget létében alapvetően érintő ügyekben-kérdésekben hivatkozások gazdag rendszerét közölné („milyen típusú információkhoz hol és hogyan, konkrét esetekben, kiktől, kiknek a segítségével lehet hozzájutni”)  
 
kérdőívek, „szavazólapok” eseti megjelentetésével szélesítené a „közvetlen demokrácia” helyi eszközrendszerét, segítve ezzel az önkormányzat és intézményei, valamint a különböző szervezetek munkáját
 
[„A médium maga az üzenet”]
Marshall McLuhan közismert – a médium (a közvetítő) és az üzenet viszonyát összefoglalni szándékozó – mondása, mely szerint „medium is the message”, többértelműségében magában hordozza a „a médium maga az üzenet” jelentést is. Amennyiben egy helyi közéleti lapnak – adott esetben az X.-i Híreknek – folyamatos jelenléttel, a közösség meghatározó többsége számára értelmezhetően és hasznosíthatóan szolgáltatott információkkal, hiteles és megbízható kommunikációs csatornaként sikerül a helyi lét egyik fontos intézményévé, számottevő kulturális faktorává válnia, akkor működésével olyan közösségépítő-közösségformáló folyamatokat indíthat el, amelyek (a közösségen belül) a közbizalom és a biztonságérzet érdemi erősödését, az emberi kapcsolatok, végeredményében, az életminőség javulását hozhatják magukkal.
 
Uff! Beszéltem.
 

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://bbjnick.blog.hu/api/trackback/id/tr19533040

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gasper · http://tajkep.blog.hu/ 2008.06.24. 19:12:34

Ez egy hihetetlenül értékes anyag!!!

Most nem púderozásból mondom, hanem becsszóra lenyűgözött a dolog.
Rengeteg sok gondolatom is támadt hirtelen, de inkább a bénultság érzete van bennem, hogy akkor mi a jó szarért nem lehet ebben a szerencsétlen országban így csinálni a dolgokat. Persze vannak válaszaim is, de fárasztó lenne állandóan panaszkodni...