Blogikus fixáció

Kis KÖZÉL, kis MAGÁNÉL, no meg némi KULTÚRA. De mindenek előtt MÉLTÁNYOSSÁG, ÁLLHATATOSSÁG - és BÉKESSÉG!
 
Ugyanakkor: CETERUM CENSEO CARTHAGINEM ESSE DELENDAM!

bbjnick (meg)írja...

Mélymagyarveszély!!!

A korábbi bejegyzések...

...teljes címlistája megtalálható az oldal alján, A BLOG TARTALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS) c. dobozban.

Friss topikok / (Leg)Utóbbi hozzászólások

Közösségi blogolás

Magán-éncső-csatorna

bbjnick olvassa...

A blog tartalma (Valamennyi bejegyzés)

...

Creative Commons Licenc

„...»hit és értelem«...”

2016.09.23. 23:33 bbjnick

1 „talált szöveg”

„(...)

xvi_benedek_papa_2006_ff_foto_141201.jpg(...) ...a minap elolvastam annak a dialógusnak a Theodor Khoury professzor (Münster) által kiadott részét, melyet a tudós bizánci császár, II. Paleologosz Manuel, valószínű a téli táborban, 1391-ben Ankara közelében egy művelt perzsával a kereszténységről és az iszlámról és e kettő igazságáról folytatott. Valószínűleg maga a császár jegyezte fel ezt a dialógust később, 1394 és 1402 között, Konstantinápoly ostroma idején. Ez lehet az oka, hogy a saját gondolatmenetét sokkal részletesebben adja vissza, mint perzsa beszélgetőtársáét. A dialógus kiterjed a Bibliában és Koránban található teljes hitbeli anyagra, mindenekelőtt az istenképre és az emberképre koncentrál, de szükségszerűen mindig visszatér – ahogyan mondták – a három »Törvény«, illetve három »Életrend«: Ószövetség – Újszövetség – Korán kapcsolatára. (...) ...most csak egy témát szeretnék érinteni, ami a dialógus egészében mellékes – amely a »hit és értelem« témakörében megragadott... (...)

A Khoury professzor által kiadott hetedik beszélgetésben (dialekszisz – controversia) – a császár érinti a dzsihád, a szent háború témáját. A császár bizonyára tudta, hogy a 2,256 szúrában ez olvasható: »A hit dolgaiban semmiféle kényszer«. Ez a szúra a kezdeti időszak szúráinak egyike, mondják a szakértők, amikor Mohamednek még nem rendelkezett hatalommal és fenyegetettség állapotában élt. De természetesen a császár ismerte azokat a szent háborúra vonatkozó rendelkezéseket is, amelyek később keletkeztek és kerültek be a Koránba. Anélkül, hogy olyan részleteknél időznénk, mint például a »Könyvet« birtoklókkal, illetve a »hitetlenekkel« kapcsolatos különböző bánásmód, meglepő számunkra, hogy a császár milyen nyerseséggel fordul beszélgetőpartneréhez a központi kérdéssel, mely általában a vallás és az erőszak közti összefüggésre vonatkozik: »Mutasd meg nekem, mi újat hozott Mohamed, és csak rossz és embertelen dolgokat fogsz találni, mint az a rendelkezése, hogy az általa hirdetett hitet karddal kell terjeszteni«.

Miután a császár ilyen súlyosan fejezte ki magát, aprólékosan elmagyarázta az érveket, miért esztelen dolog a hit erőszakos terjesztése. Az erőszak ellentétes Isten lényegével és a lélek lényegével: »Isten nem leli kedvét a vérben – mondja –, nem értelmesen, nem ‚szün logó’ cselekedni, ellentétes Isten lényegével. A hit a lélek gyümölcse, nem a testé. Aki tehát valakit el akar vezetni a hitre, annak a meggyőző beszéd és a helyes gondolkodás képességére van szüksége, nem erőszakra és fenyegetésre (...). Egy értelmes lélek meggyőzéséhez nem a kezet kell ütésre emelni, sem fegyvert ragadni, sem bármi mást, amivel halállal lehet fenyegetni egy személyt (...).«

Az erőszakos térítés elleni érvelés döntő érve ez: nem értelmesen cselekedni ellentétes Isten lényegével. A dialógus kiadója, Theodore Khoury ezt így magyarázza: a császárnak, mint a görög filozófiában felnőtt bizáncinak ez az állítás magától értetődő. A muszlim tanítás számára ellenben Isten abszolút transzcendens. Az ő akaratát nem köti semmiféle kategóriánk, még az értelmesség sem. Ezzel összefüggésben Khoury idézi az ismert francia iszlámista, R. Arnaldez egyik művét, aki utal arra, hogy Ibn Hazm egészen addig a kijelentésig elmegy, mely szerint Isten nincs kötve még a saját szavához sem, és semmi nem kötelezi őt arra, hogy nekünk kinyilatkoztassa az igazságot. Ha úgy akarná, az embernek még bálványt is kellene imádnia.

(...)” (XVI. Benedek pápa beszéde a regensburgi egyetemen, 2006. szeptember 12. --- www.magyarkurir.hu/hirek/xvi-benedek-papa-beszede-regensburgi-egyetemen)

Szólj hozzá!

...a néppel a demokrácia ellen?...

2016.09.18. 05:07 bbjnick

Idézek egy párbeszédből egy kommentsorból (innét: mandiner.blog.hu/2016/03/06/schengen_helyett_itt_a_visegrad_zona?full_commentlist=1#comments):

– A migránsellenesség valójában a küzdelem egyik frontvonala, amit a kelet-európai politikai elit folytat a Nyugat-Európában meggyökerezett és politikai evidenciának tekintett társadalmi kontrollal szemben.

– Akarod mondani, a kelet-európai politikai elit összejátszik a néppel a demokrácia ellen?

Szólj hozzá!

...Európa szelleme...

2016.09.17. 19:01 bbjnick

1 jegyzet

...Milyen groteszk, hogy a nemzetekfelettiségre, az emberi jogokra és a toleranciára akarják fölépíteni az európai egységet (már akik föl akarják), holott, ami az európait (kulturális értelemben) európaivá teszi (azaz az európaiság) még csak nem is nemzeti (ez már a felvilágosodás terméke és jobbára a felvilágosult abszolutizmus által erőszakosan létrehozott és oktrojált konstrukció), hanem lokális (provinciális). Európa lokális kultúrák százaiból született meg, amelyeket egy dolog tett hasonlóvá, a mindent átjáró kereszténység. Amit mi közösnek érzünk európaiként, az kivétel nélkül a középkori kereszténység univerzális kultúrájának hagyatéka. Erről ismerjük föl egymást. Európa szelleme nem demokratikus és pláne nem liberális, hanem hierarchikus, privilegiális, rendies és önkormányzatias... (Innét: mandiner.blog.hu/2016/08/03/mi_az_europai_identitas_nemzetekrol_es_uniorol?full_commentlist=1#comments)

Szólj hozzá!

...igaz...igaztalan...

2016.09.15. 14:09 bbjnick

1 „talált szöveg”

„A Nappali hold egyik írásáért a múlt évben – ne kerülgessük a szavakat – nyilvánosan megköveztek. Száznyolcvannál több írásban támadtak rám. Sokáig nem tudtam: kibírom-e a halálos kőzáport. Kibírtam. Sőt: a lázálmokkal kísért tapasztalataim mellett még egy-két ijesztő igazságra is ráébredtem. Így ébredtem rá arra is, hogy aki igaz szeretne maradni, annak bizony még attól se szabad visszahőkölnie, hogy egy-egy pillanatban igaztalanná válik. Mert néha épp a törés mutatja meg a szembenálló feleknek is a valóság drámai, illetve tragikus teljességét.” (Csoóri Sándor: Előszó — záradékkal. in: Nappali hold. Püski K., Bp., 1991. --- dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?docId=0000000875&secId=0000081713)

Szólj hozzá!

...jóslat...

2016.09.12. 15:07 bbjnick

Csoóri Sándor:

csoorisandoregeszalakosulofoto_ff_132201.jpgJÓSLAT

Eljön az utolsó tavasz, az összeomlás előtti
utolsó nyár is, de az ítélet újra elmarad.
A tettesek kisompolyognak sunyin a szobákból,
az égboltot utánzó üvegcsillárok alól,
ki a szabadba, a fák közé
és összevegyülnek majd a reumás árnyékokkal.
A parkokban tücskök,
a jövendőmondó szobrok tövében
részegek öklendeznek. Nem kérdez senki semmit.
A kifosztottak arca földúltabb lesz, mint a bűnözőké.

(A vers forrása: Csoóri Sándor: A világ emlékművei. Magvető Kk., Bp. 1989., 83. p.)

Szólj hozzá!

A „Remete”

2016.09.12. 09:01 bbjnick

supraphon_hanglemez_01_ff.jpgBedřich Nikodém: Poustevník: www.youtube.com/watch?v=TTf7MHMWxKs

Szólj hozzá!

Népszavazás-dilemma, 2016. X. 2.

2016.09.11. 00:01 bbjnick

Idézek egy párbeszédből egy kommentsorból (innét: mandiner.blog.hu/2016/09/04/igen_igen_mszp?full_commentlist=1#comments):

– A ballib kommunikáció kényszerít rá arra jó néhány embert, hogy elmenjen a népszavazásra és NEM-mel szavazzon. Én például nem szándékoztam elmenni erre a népszavazásra, nem vagyok pártunkkal és kormányunkkal olyan nexusban, hogy ilyesféle szívességeket tegyek nekik, de amióta a ballib azt harsogja, hogy a távolmaradással a szavazópolgárok a ballib migrációs politikát támogatják, beláttam, kénytelen leszek elmenni.

– A bal oldalt hibáztatni azért, mert neked be kell húznod a nemet, az a felelősséghárítás legfideszesebb jelensége. Nem csak ellenségképet kerestek folyamatosan magatoknak, hanem bűnbakot is, hogy saját lelkiismereteteken könnyíthessetek. Fidesz mechanizmus a legtökéletesebb formájában.

– Nem hibáztatok én senkit, csak nem akarom (nagyon nem szeretném), hogy valaki (bárki) rám hivatkozva olyasfélét (állítson) képviseljen, amivel magam nem értek egyet. Behúznom a NEM-et nem okoz nehézséget, mivel azzal egyetértek: a dilemmám nem a NEM-mel volt kapcsolatos.

szavazolap_nepszavazas_2016_okt_2_ff_457304.jpg

Szólj hozzá!

...muszlim családanyák és bakfisok fogják...?

2016.09.10. 07:07 bbjnick

Olvasom: „(...) Egy, az Iszlám Állam szervezete által Szíriából irányított női kommandó akart pokolgépes merényletet végrehajtani azzal a gázpalackokkal teli gépkocsival, amelyet a múlt hét végén találtak Párizsban... (...) Bernard Cazeneuve belügyminiszter csütörtök este elmondta, hogy a 39, 23 és 19 éves nők »újabb erőszakos cselekményeket készítettek elő«. Rendőrségi források szerint a párizsi Gare de Lyon pályaudvaron terveztek csütörtökön merényletet elkövetni. A 39 éves gyanúsított 15 éves lányát szintén őrizetbe vette pénteken a rendőrség. (...)” (mandiner.hu/cikk/20160909_dzsihadista_nok_terveztek_merenyletet_parizsban)

...A szibarita európai kultúrát muszlim családanyák és bakfisok fogják eltaposni? Pazar!... (Innét: mandiner.hu/cikk/20160909_dzsihadista_nok_terveztek_merenyletet_parizsban#comment5124850)

Szólj hozzá!

„...Miért kell antiszemitává lennem?...”

2016.08.25. 17:15 bbjnick

1 „talált szöveg”

„(...)

MIÉRT KELL ANTISZEMITÁVÁ LENNEM?

nemethlaszlo1934fotoportre200201ff.jpgAzt hiszem, egy írót, aki legalább húsz kötetnyit írt, mégsem lehet három mondata alapján megítélni. Munkásságom nyilvános, aki ismeri, annak tudnia kell, hogy milyen része volt benne az antiszemitizmusnak. Miben voltam én antiszemita? Antiszemita voltam abban, hogy olyan szerepet töltöttem be, vagy iparkodtam betölteni, amely a Nyugat korában zsidó monopólium volt. Helyemet puszta tehetségemmel szereztem és tartottam meg, bal- vagy jobboldal, íróklikkek, újságok, kiadóhivatalok támogatása nélkül, olyan pőrén, amilyen pőre ebben az országban csak az ország érdeke lehet. Tulajdonképp szépírónak készültem, s csak azért lettem az, ami lettem, mert úgy éreztem, hogy hiába nagy író, nagy alkotás, ha nemzettest és írók közt nincs igazi korrespondencia. Ebben voltam én antiszemita, s ha az voltam, bűnhődtem és bűnhődöm érte; aki pályámon végigtekint, sok egyéb jel közt megláthatja rajtam a fordított sárga foltot. De ezek az urak, akik nagyon is jól ismerik írásaimat, azt is tudják, hogy miben nem voltam antiszemita. Hatvany szerint én kritikusi gyakorlatomban üldöztem a zsidó írókat. Ez a legtudatosabb hazugság, amit íróember leírt. Igaz, hogy a magyar életnek a közepéből és nem a perifériájáról néztem az irodalom jelenségeit, de ki volt figyelmesebb méltányolója a zsidó író nemes küzdelmének, aki művészetében nemcsak a kifejezés, de az idegen vérmérsékre szabott nyelv nehézségeivel is küzdött. Köztudomású, hogy legtöbbet felhányt »túlértékeléseimet«, melyeket én egyáltalán nem tartok azoknak, épp zsidó vagy zsidó származású írók javára követtem el. Hol a zsidó kritikus, aki Gellért Oszkárt többre becsülte, egy Pap Károly vagy Fenyő László útját nálam jobban egyengette? Ki iparkodott azt, amit mások idegennek éreztek bennük, hozzánk közelebb hozni? Fiatal zsidó írók, Gelléri, Pap Károly, Friss Endre, Vas István, ha hozzám fordultak, nem bíbelődtem-e műveikkel épp oly lelkiismeretesen, mintha a magaméi lettek volna? A Napkeletet, akkoriban utolsó menedékemet azért hagytam ott, mert két zsidó íróról, Fenyőről s Gellértről írt kritikámat nem akarták közölni. Lakásomat, mert tiszteltem, egy olyan íróval osztottam meg, akivel a saját fajtájabeliek egy asztalhoz sem igen akartak leülni. Mi a magyarázata hát ennek a vérvádnak?

A magyarázat egyszerű. A zsidó érzékenység, mint végtelen háló futja be az országot, ha egy helyen megütik, az egész hálózat csörög, reszket, vonaglik. Ma különösen. Aki ennek a hálónak az ura, annak hatalmas eszköz van a kezében, hogy sérelmeit megbosszulja. Ezek az urak részben személyes bosszúból, részben hatalmi okokból rázták meg a hálót, azzal a jól bevált kétszínűséggel, amellyel az »üldözöttek« szokták nálunk az »üldözőket« proskribálni. Csak mellesleg jegyzem meg, hogy Hatvany cikke nyomán a könyvnapról folyóirataim nyomtalanul eltűntek.

ZSIDÓK ÉS ZSIDÓK

Ne értsenek félre: nem mosakszom. Rosszul ismeri az Shylockot, aki azt hiszi, hogy őt más, mint a font hús, megnyugtatja. Én elsősorban e csaták nem zsidó nézőit figyelmeztetem, hogy ne azonosítsák Hatvanyékat a zsidósággal. Szomorú volna, ha az a fajgyűlölet, amelyet ők szítanak humanista álcájuk alatt, hátunk mögött megint indulatba borítaná az ifjúságot, vagy épp a mi szemünk előtt mosná össze a zsidóságot. A hitlerista áramlat fénykorában arra a kérdésre, hogy a faji gondolatra kell-e felesküdnünk, ezt válaszoltam: »Ha a faj embertani fogalom: nem, ha erkölcsi: igen. A népet többnyire tökéletlenül fedő élettani változat nem lehet eszmény; a nép sorsához illő magatartás: igen. Magyarországon a fajtisztaság német ideáljának nincs helye. A magyarságot sorsa és helyzete más népekre utalja. Vagy megtanul összefogójuk lenni, vagy elpusztul. S hogy erre képes-e, annak egyik legfőbb próbája a zsidókérdés.«

A magyarországi zsidóságnak ma három főtípusa van. Az egyik maga is idegennek érzi itt magát. Népe múltjába merül, sorsát felszívja ez a hatezer esztendős sors, s az országot, melyben él, úgy tekinti, mint új fedelet a hosszú bolyongás egyéb fedelei után. Ez a típus, melynek legkiválóbb irodalmi kifejezője Pap Károly, egyenes és tiszteletreméltó. Épp zsidók ellen sokszor védtem is. S hogy az ő Mikáélje magyar nyelven jelent meg, azt a magyar nyelv éppolyan szerencséjének tartom, mint ahogy a görögnek is szerencséje volt, a sorstávolság ellenére is, hogy az újtestamentum görögül olvasható. A második zsidótípus kilépett ebből az ősi népi sorsból, s lojálisan közelít a közösséghez, melybe születés vagy véletlen vetette. Alkalmazkodni iparkodik legjobb hagyományához, s gazdagítani törekszik ezt a hagyományt színekkel és szempontokkal, amelyeknek a beszövésére őt alkata képessé teszi. Mivel irodalomtörténete (a legjobb magyar irodalomtörténet eddig), épp most jelent meg, tegyük meg e típus irodalmi képviselőjévé Szerb Antalt. A harmadik típus a Hatvany Lajosoké. Ezek arra emlékeznek, amikor még a műveltség zsidó privilégium volt Magyarországon, s a változott viszonyokon azt az időt követelik, amikor ők voltak itt az egyetlen »új nemesség«, mely egyenkint s külön hűségnyilatkozatok ellenében fogadta be a magyarság menekült kiválóbbjait. Ennek a rétegnek egyszer már kezében volt az ország, s most a fogát csikorgatja, hogy kiszalajtotta. Csak egyszer kerüljünk még felül, sziszegi ez a »shylocki« zsidóság, s mi, akik önállóan, de senkit sem bántva, próbáltunk itt minden néposztály érdekében írók lenni, tőlük tanuljuk meg, mint ez az eset is bizonyítja, hogy mi az a humanista inkvizíció.

SHYLOCK HUMANIZMUSA

Ennek a tábornak legfőbb törekvése, hogy a mai bal-jobb ellentétet minden áron fenntartsa, s mivel a jobboldalon az íróféle elhelyezkedést nehezen talál, íróinkat az ő meglévő kereteikbe kényszerítse, fegyelmükre rászoktassa, szellemi kincseiket, mint a »baloldali« érdemek fegyverét csillogtassa. Harcmodorukra jellemző a fiatal Ignotusnak A horogkeresztes hadjáratról írt könyve. Az »örök baloldalt« magasztalja ebben a könyvben, melyhez a nyugtalan szellemek, újítók, költők, humanisták tartoznak s fognak tartozni a tömeggel szemben. De ügyes szemfényvesztéssel ezt a baloldalt azzal a politikai baloldallal azonosítja, melyen ő áll, mintha a világ összes zsenijei csak azért éltek volna, hogy az Esti Kurír álláspontját sub specie aeternitatis fényövezzék. Holott az igazság épp az, amit ők gondosan elhallgatnak, hogy ez a baloldal a gondolkozásnak épp magasabb fórumain bukott meg, s hogy a bal-jobbnak az a korhadt ellentéte, amelyet nálunk is csak néhány száz bal- és jobboldali érdeke tart fenn, az egész világon összeomlóban van.

(...)” (Németh László: Egy különítményes vallomása, 1934 --- dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?docId=0000010998&secId=0000996220)

Szólj hozzá!

Széchenyik, muszlimok, feministák...

2016.08.15. 17:49 bbjnick

3 „talált szöveg”

1.

„Az asszonyaitok szántóföld nektek. Menjetek a szántóföldetekre, ahogyan csak akartok! (...)” (Korán 2:223)

2.

„A töröknek csak úgy lehetne jövendője, ha nemzete élén egy új Szent István támadna, aki (...) egy ütéssel emancipálná az egész nemzetet Mahomet [Mohamed], a nemzetnek asszonyi részét pedig a férfiak zsarnoksága alól. Azokról a népekről nem is szólok, amelyek az asszonyt még alantibb fokon tartják, mint a török nép a maga hölgyeit. (...) Ha csodákat szült a keresztnek jele, — s ezt hiába tagadnám, — akkor tán az a legbámulandóbb, hogy csak a kereszt varázsereje és isteni eredete szülte valójában annak a családi életnek sokszerű báját és boldogságát, amely nélkül családi életnek lehetőségét, sőt létét — még a rómait és hellént is ideértve — egy nemzet sem ismerte, sőt még csak nem is gyanította...” (Széchenyi tanításai [Összeáll.: Fekete J. és Várady J.], Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Bp., 1926., 156.-157. p.)

3.

„Az a férfi, aki érzékeit salaktól tisztán tartja, s a nőket megillető polcra helyezi, a nőben mindenekelőtt a lelki tulajdonságokat fogja keresni.

Nők tudományban és művészetben sohasem vihetik a középszeren felül. Toll és kard a férfit illeti, a nőt bölcső és háztartás. Ha bármelyik a másiknak dolgába elegyedik, meghamisítja a természetet.” (Széchenyi tanításai [Összeáll.: Fekete J. és Várady J.], Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Bp., 1926., 157. p.)

Szólj hozzá!

(Még egy) Tételmondat a demokráciáról

2016.08.13. 10:05 bbjnick

1 jegyzet

...A demokrácia nem kultúrembernek való... (Innét: mandiner.blog.hu/2016/08/08/nepszavazasok_a_demokracia_celjai_ellen#comments)

Szólj hozzá!