Blogikus fixáció

Kis KÖZÉL, kis MAGÁNÉL, no meg némi KULTÚRA. De mindenek előtt MÉLTÁNYOSSÁG, ÁLLHATATOSSÁG - és BÉKESSÉG!
 
Ugyanakkor: CETERUM CENSEO CARTHAGINEM ESSE DELENDAM!

bbjnick (meg)írja...

Mélymagyarveszély!!!

A bejegyzések...

...teljes címlistája és leadje megtalálható az oldal alján, A BLOG TARTALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS) c. dobozban.

Az olvasók és kommentelők iránti tiszteletből...

...a blogon előzetes moderációt alkalmazok.

Friss topikok / (Leg)Utóbbi hozzászólások

Közösségi blogolás

bbjnick olvassa...

A blog tartalma (Valamennyi bejegyzés)

...

Creative Commons Licenc

Egy nős poszt

2017.03.12. 05:11 bbjnick

(Négy bekezdés a „nőkérdésről”)

„(...) Ha csodákat szült a keresztnek jele, — s ezt hiába tagadnám, — akkor tán az a legbámulandóbb, hogy csak a kereszt varázsereje és isteni eredete szülte valójában annak a családi életnek sokszerű báját és boldogságát, amely nélkül családi életnek lehetőségét, sőt létét — még a rómait és hellént is ideértve — egy nemzet sem ismerte, sőt még csak nem is gyanította...

(...)

Az a férfi, aki érzékeit salaktól tisztán tartja, s a nőket megillető polcra helyezi, a nőben mindenekelőtt a lelki tulajdonságokat fogja keresni.

Nők tudományban és művészetben sohasem vihetik a középszeren felül. Toll és kard a férfit illeti, a nőt bölcső és háztartás. Ha bármelyik a másiknak dolgába elegyedik, meghamisítja a természetet.” (Széchenyi tanításai [Összeáll.: Fekete J. és Várady J.] Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Bp., 1926., 157. p.)

Annyira becsapottak, megalázottak, kiszolgáltatottak, megraboltak még sohasem voltak a nők, mint éppen manapság, a liberális demokratikus hazugságrendszerben. Ez a rendszer csak olyan (hamis) alternatívákat kínál a nőknek, amelyekkel csak úgy élhetnek, ha megtagadják női méltóságukat és másodosztályú férfiként, bérrabszolgaként vagy prostituáltként próbálnak érvényesülni. Erről kellene beszélnünk és nem a kvótahülyeségekről. De ennek a rendszernek (e rendszer haszonélvezőnek) addig jó, amíg a nők a kvótásdikon és egyéb „egyenlőségesdi” baromságokon vekengenek és nem teszik föl a kérdést: mit etetnek minket ezzel a sok fűrészporral, inkább arra válaszoljanak, hogy miért kell nekem női voltomat feladnom, hogy érvényesülhessek (létezhessek) a mai társadalomban? Milyen társadalom az/ez, ahol egy nő nem lehet nő?

*

Egy férfi és egy nő szeretetkapcsolata mindig, minden társadalmi környezetben lehetett (és lehet) őszinte és mély. Minden kor, minden társadalmi környezet, gátolhatta és segíthette is azt. A miénk is. Az a tévképzet, hogy az „egyenjogúság” egy magasabb szintű férfi-nő kapcsolatot biztosít (mint bármely más korábbi viszonyrendszer) csak egy (a közgondolkodásba mélyen belesulykolt) igazolatlan állítás: ez a viszonyrendszer éppúgy gátolhatja, nehezítheti, mérgezheti ezt a szeretetkapcsolatot, mint ahogyan erősítheti is. Egy „emancipált” nő és az ő társa miért volna szükségszerűen boldogabb, mint más párok? (Biztos, ami biztos, megkérdeztem a feleségemet is: ő is valahogy így látja.) Ellenben azt igazolódni látom, hogy a modernitás és a posztmodern liberalizmus rendszerelvűen nő- (és így család)ellenes: azaz semmit sem véd vagy támogat, ami a nőben nő és következetesen olyan alternatívákat ajánl és olyan elvárásokat állít a nők számára, amelyekkel ők csak nőiségük csorbításával/feladásával élhetnek, ill. amelyeket csak nőiségük csorbításával/feladásával teljesíthetnek. Szóval, újra kellene gondolni ezt a modern-posztmodern férfi-nő szereposztást (de, legalábbis, nem kellene magától értetődőnek tekinteni, mert nagyon ráfázhatunk).

*

Mi is a mi európai, nőkkel szembeni férfiudvariaskodásunknak (a) gyökere? Bizony, a kereszténység. Méghozzá, egész pontosan az érett középkor lovagi kultúrájának nőkultusza (annak pedig, evidens módon, a Mária-kultusz). Nincs még egy kultúra az emberiség történetében, amelyben a nők – „pusztán” nő voltuk miatt – ilyen kiemelt tiszteletben részesülnének, mint a mi keresztény európai kultúránk. Természetesen a nő – mint anya, mint szerető, mint munkaerő stb. – minden kultúrában, számtalan módon-formában, értéket jelentett, a nőket megbecsülés övezte, de, mint nálunk („pusztán” nő volta miatt), sehol másutt.

*

A mi (ha úgy tetszik) európai keresztény világunkat az tartotta egyben, hogy a férfiak tisztelték a nőkben az anyát (a saját anyjukat és gyermekeik anyját), a nők pedig a férfiakban az apát (a saját apjukat és gyerekeik apját). Ahogy ezt a képletet szétverték, elsősorban gazdasági, kizsákmányolásnövelési és politikai manipulációs célból (és a férfi-nő kapcsolatból elveszett a két legfontosabb elem, a felelősség és a biztonság), a nőkből tébolyult kurvák, a férfiakból pedig ön- és közveszélyes pszichopata kamaszok lettek. A mai (férfi-nő) konfliktusoknak, problémáknak ez az alapja.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://bbjnick.blog.hu/api/trackback/id/tr6612396521

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása