Blogikus fixáció

Kis KÖZÉL, kis MAGÁNÉL, no meg némi KULTÚRA. De mindenek előtt MÉLTÁNYOSSÁG, ÁLLHATATOSSÁG - és BÉKESSÉG!
 
Ugyanakkor: CETERUM CENSEO CARTHAGINEM ESSE DELENDAM!

bbjnick (meg)írja...

Mélymagyarveszély!!!

A bejegyzések...

...teljes címlistája és leadje megtalálható az oldal alján, A BLOG TARTALMA (VALAMENNYI BEJEGYZÉS) c. dobozban.

Az olvasók és kommentelők iránti tiszteletből...

...a blogon előzetes moderációt alkalmazok.

Friss topikok / (Leg)Utóbbi hozzászólások

Közösségi blogolás

bbjnick olvassa...

A blog tartalma (Valamennyi bejegyzés)

...

Creative Commons Licenc

Jancsó Miklós emlékezete*

2016.03.30. 23:33 bbjnick

jancso10dvddiszdobozclavisfranciakiad_ff_bbjnckmgrjblg_143201.jpgJancsó Miklós fontos alakja a magyar kultúrtörténetnek (a kádárizmusnak és a posztkommunizmusnak). Meggyőződésem, hogy filmjei közül több maradandó (s még csak az sem biztos, hogy (csak) azok lesznek az igazán időtállóak, amelyeket mostanában hájpolnak). Ha jellemét és szerepét egy szóba szeretnénk sűríteni, akkor azt mondhatnánk, hogy (egy) (klasszikus) kegyenc volt. Nem kis tehetsége volt a mozgóképes elbeszéléshez (bár alapvetően imitátor volt), elég okos ember is volt, de ami a hatalom számára igazán kedvessé és nélkülözhetetlenné tette az életéhsége és határtalan cinizmusa (volt). Ezért is lehetett annak a kornak művész- és értelmiségi „ikon”-ja.

Jancsó szakmányban, menetrendszerűen tolta a maga „tükreit”, amelyekben (hellyel közel) hű képe tükröződik a mindenkori kádárista, majd posztkommunista művész és értelmiségi elit (és a nyugati bal) tudati és mentális állapotának. Persze, itt-ott egy kicsit nagyított, ahol kellett kiemelt, plasztikusabbá tette a (kollektív) paranoiákat/pszichózisokat (s ezáltal valamelyest irányította, befolyásolta is ezen elit (köz)gondolkodását és önképét) s mindezt még egy jó adag artisztikus katyvasszal is nyakon öntötte. Ettől ők, baleliték, nyilván, beájultak, önmaguk égi mását, megdicsőülését, tkp. igazolását látták ezekben a filmekben (nem véletlen, hogy Jancsó „értelmiségi rendező”, a nem-értelmiségiekből rendre értetlenséget és ingerültséget váltottak ki (az) opuszai). Jancsó azért űzhette ezt a játékot, mert a baloldali értelmiségből (úgy a nyugatiból, mint a szocialistából és a posztkommunista-liberálbolsevikiből) teljesen hiányzott/hiányzik az önreflexió képessége, bármilyen képet is mutat a tükör, önképének csodálatában örömét leli és önigazolását látja.

megkeranem_jancso_m_dvdborit_323451_psaume_rouge_bbjnckmgrjblg_ff.jpg

Abból a nézőpontból, ahonnét mi nézhetjük ezeket a filmeket, már lehetőségünk van arra, hogy azt lássuk bennük, amik valójában...

*A francia Clavis kiadó tíz lemezes, díszdobozos DVD-gyűjteményt jelentetett meg Jancsó Miklós munkáiból. A kiadvány tíz Jancsó-filmet (Oldás és kötés, 1963; Így jöttem, 1964; Szegénylegények, 1966; Csillagosok, katonák, 1967; Csend és kiáltás, 1968; Sirokkó, 1969; Még kér a nép, 1972; Szerelmem, Elektra, 1974; A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon, 1981; Szörnyek évadja, 1987) és számos extrát tartalmaz. (www.clavisfilms.com/v3/coffret-jancso.html)

[film, 1987, 1966, 1967, 1969, 1981, 1974, 1968, magyar film, francia film, szovjet film, olasz film, 1963, 1964, 1972, koprodukció, 2015, jugoszláv film, Jancsó Miklós, Szegénylegények, Oldás és kötés, Így jöttem, Csillagosok katonák, Csend és kiáltás, Sirokkó, Még kér a nép, Szerelmem Elektra, A zsarnok szíve avagy Boccaccio Magyarországon, Szörnyek évadja]

Szólj hozzá!

Az ember gyermeke (Children of Men)

2016.03.29. 05:11 bbjnick

Az ember gyermeke (c. film) egy giccs, szellemileg, érzelmileg, esztétikailag hamis, Európa torz, narcisztikus-hedonista, szentimentális-bestiális önképében tetszeleg benne (és általa). A probléma része és nem a probléma feltárására, megértésére és a rá adható értelmes válasz keresésére tett kísérlet.

azembergyermekedvdborito_kk_ff_bbjnckblg_324457hz.jpg 

A demográfiai és migránskrízisre a liberális individualista Európának nincs válasza és azért nincs, mert nem lehet. Az a szellemtörténeti jelenség, amit mi posztmodern liberális individualizmusként ismerünk, alkalmatlan arra, hogy egy ilyen kihívásra értelmes választ adjon. Európának, ha nem akarja, hogy elsodorja, megsemmisítse ez a krízis, föl kell adnia jelenlegi ön- és énképét. A perverz az a történetben, hogy az európaiak többsége ezt tudja/érzi, de szibaritizmusa meggátolja abban, hogy érdemben bármit is lépjen, kezdeményezzen, ehelyett elmerül a hamis narcisztikus-hedonista, szentimentális-bestiális európai önkép dagonyájában és rettegve várja, hogy „sorsa beteljesedjék” --- tipikus „a barbárokra várva”-szindróma...

[film, 2006, sci-fi, amerikai film, angol film, koprodukció, Az ember gyermeke, Children of Men, tudományos-fantasztikus film, Cuarón Alfonso, Sexton Timothy J, Arata David, Fergus Mark, James P D, Ostby Hawk, Owen Clive, Moore Julianne, Caine Michael, Hunnam Charlie, Tavener John, Ejiofor Chiwetel, Lubezki Emmanuel]

Szólj hozzá!

Emberek a havason

2016.03.25. 23:59 bbjnick

„Goebbels Berlinbe rendelte és ott nézte meg a filmet. »...zu katholisch!« (túl katolikus!). Nem engedélyezte vetítését a Harmadik Birodalomban. Ugyanezzel a váddal, de most a hazai baloldal nyomására, 1945 után nálunk be is tiltották a filmet. 1957-ben viszont, mikor ismét műsorra tűzték, a Szabad Nép lelkesen dicsérte bátor, haladó szocializmusát...”

Szőts István Életrajzi feljegyzések c. töredékes kéziratában — többek között — így ír — a Nyírővel közösen készített, az 1942-es Velencei Filmfesztiválon Arany Oroszlán-díjat nyert és ma már korszakos jelentőségű filmtörténeti műként számontartott — Emberek a havason c. filmjéről és Nyírő Józsefről:

„(...)

szots_szilankok_gyaluforgacsok_konyvborit_ff_bbjnckmgrjblg_146201_09102016.jpgBár gondosan ügyeltem arra, hogy semmiféle mérgező propagandával ne fertőzzem meg a havasok tiszta levegőjét, 1945 után mégis a teljes megsemmisítés veszélye fenyegette a filmet. Most az írót, a Nyugatra menekült Nyírő Józsefet vették célba. Őreá hivatkozva próbálták a fasiszta filmek listájára tenni. Ha ezt megvalósítják, a filmnek még az emlékét is eltörlik, mert ebben az esetben a negatívot és az összes pozitív kópiát meg kellett volna semmisíteni! Csupán a koalíció szürke eminenciása, Balogh páter közbelépésével tudtam ezt a kultúrbotrányt megakadályozni. Különben Velence ide, Velence oda, már rég körömlakk lett volna belőle...

Ezért hagytam hát, hogy az Emberek a havasont Szőts-filmként emlegessék! Dehogy akartam én idegen tollakkal ékeskedni! Nyírő József méltánytalan elhallgatása közös munkánk érdekében történt.

1945 után az íróból mindenáron háborús bűnöst akartak faragni. Nyírő meghívott erdélyi képviselő volt, akárcsak Tamási Áron, akivel kolozsvári újságíróként közös albérleti szobában laktak, közös íróasztalnál ültek. A mögöttük felsorakozó hívek tömege azonban zászlót csinált belőlük. Az egyikből jobb-, a másikból baloldalit. Nyírő nem is titkolta németbarátságát, mert meg volt győződve arról, hogy Észak-Erdély csak német győzelem esetén marad Magyarország része. Erdély történetében nem először fordult elő, hogy egyesek török-, mások németpártiak lettek, két malomkő között őrlődtek. De mindkét fél Erdély érdekében cselekedett...

Régi tartozásomat szeretném most törleszteni az íróra, Nyírő Józsefre emlékezve, aki nélkül nem születhetett volna meg az Emberek a havason, s akit oly méltatlanul elfeledtünk. Száműzetés, hontalanság és fizikai szenvedés nehéz évei után egy madridi kórházi ágyon halt meg 1953-ban Erdély nagy írója. Utolsó levele valóságos testamentum, ebből idézek pár sort: »...Uram, Jó Isten! Tégy velem, amit jónak látsz, de áldj meg minden magyart és vezesd vissza őket szép Magyarországba, az örömnek és a békességnek elveszett világába. És mondd meg a búzának, hogy kétszeresen nőjön a számukra, tanítsd meg a madarakat nekik dalolni, töröld el a pusztulás, szenvedés és halál ítéletét a homlokukról, aranyként csengjen a drága anyanyelv ajkukon, szűnjön meg minden igazságtalanság, és áldás fakadjon minden elejtett vércseppből és verejtékből...«

(...)”

Az idézet(ek) forrása: Életrajzi feljegyzések. in: Szőts István: Szilánkok és gyaluforgácsok. Egybegyűjtött írások. Osiris K., Bp., 1999., 37.-39. p.

emberekahavasonfocim01kep_bbjnckmgrjblg_457265_19102016.jpgwww.youtube.com/watch?v=_9mpS5fOLPI

[film, magyar film, 1942, YouTube, Nyírő József, Farkas Ferenc, Görbe János, Szőts István, Emberek a havason, Fekete Ferenc, Szellay Alice, Ferenczi Péterke, Bihari József, Makláry János, Szilánkok és gyaluforgácsok]

Szólj hozzá!

Keserű igazság

2016.03.23. 05:11 bbjnick

keseruigazsag_filmplakat_ff_flmflmflmblg_142201_bbjnckblg02102016.jpgA Keserű igazságot 1955-1956-ban forgatta Várkonyi Zoltán. Az 1956 júliusában elkészült film bemutatójára azonban csak 1986-ban kerül(hetet)t sor, így a Keserű igazság egyike a leghosszabb ideig „dobozba zárt” magyar filmeknek. Hogy mi is tette ezt a „termelési történetet” a kommunista rezsim számára annyira veszélyessé és/vagy kínossá, hogy harminc évig (a nyolcvanas évek második feléig!) ült rajta? Valószínűleg (és mindenek előtt) a szuverenitás, amit ez a munka (közvetve-közvetlenül is, akarva-akaratlanul is) demonstrál(t).

A szocializmusban a legszűkebb magánszférán túl (sőt, bizonyos vonatkozásaiban még azon belül is) az állampolgárok minden (egyéni és kollektív) megnyilvánulása hivatalosnak minősült, ami pedig hivatalosnak minősült, annak a Párt aktuális irányelveit-célkitűzéseit kellett alátámasztania, támogatnia és szolgálnia. Egy kollektivista rendszerben, a kommunizmus építésének útján, hogyan is lehetett volna másként?! E szerint a művészet (így a filmművészet) feladata is az volt, hogy a marxizmus-leninizmus, a Párt által kijelölt közös célok és az azok eléréséhez meghatározott cselekvésmódok megismerését, megértését és az azokkal való érzelmi azonosulást (elő)segítse. S így volt ez nemcsak az ötvenes-hatvanas években, de (ha, talán, olykor-olykor nagyvonalúbban-rugalmasabban is kezelve az elvek gyakorlati megvalósítását) a hetvenes-nyolcvanasokban is.

Amikor 1954-ben egy, a Szabad Népben megjelent, Sz. J. építésvezető, munkáskáder hatalmi visszaéléseiről szóló (leleplező és iránymutató) cikk alapján megírandó és leforgatandó filmről a döntés megszületett, semmi nem utalt arra, hogy ez a film a korra jellemző (így vagy úgy, de) sematikus „termelési történetektől” lényegileg különbözni fog. A Rákosit 1953-ban, a miniszterelnöki székben váltó Nagy Imre intézkedéseivel jelentősen visszafogta ugyan az addigi korlátlan terrort (felszámolták az internálótáborokat, enyhítették a parasztokat terhelő beszolgáltatások mértékét, mérsékelték a túlhajtott iparosítást, a munkaversenyt stb.), de a rendszer és logikája ugyanaz maradt. A filmesek, ahogyan addig, ezután is a párt iránymutatása szerint készítették filmjeiket, ha ezek az iránymutatások most éppen arra vonatkoztak is, hogy (például) a (korábbi) törvénytelenségeket, a terrort le kell leplezniük és el kell ítélniük vagy hogy „életszerűbb” filmeket kell készíteniük; „életszerűbben” kellett bemutatniuk, hogy a Párt, a társadalom vezető ereje, hogyan oldja meg magabiztosan azokat a problémákat, amelyeket, ugyanolyan magabiztosan, maga hívott létre a terror éveiben. A filmeknek ezután is „programja” volt; végül is, a totális rendszerekben (ha funkcionálisan működnek) minden játékfilm politikai irányelvek és/vagy párthatározatok illusztrációja és/vagy dramatizált moziváltozata.

Először Fábri Zoltánt bízták meg a Keserű igazság megrendezésével, majd, miután neki fontosabb elfoglaltságai akadtak (ezidőtájt forgatta többek között a Körhintát és a Hannibál tanár urat is), a feladatot Várkonyi Zoltán kapta. A forgatókönyvet többször újra- és átírták, a helyzetet csak tovább bonyolította, hogy a film előkészítésének időszakában a Nagy Imre-féle reformkommunista szárny politikája megbukott, keményvonalas, rákosista visszarendeződés kezdődött a párt- és állami vezetésben, az alkotók számára a „hivatalos irányvonal”, a filmben ábrázolt társadalmi problémát illetően, követhetetlenné vált. Várkonyi és Nádasy László (a forgatókönyv jegyzői) ebben a helyzetben azt az utat választották, hogy olybá veszik, az egyértelmű ideológiai iránymutatás elmaradása a művészi szabadság engedélyezését jelenti és figyelmüket a történetben rejlő emberi konfliktusokra és tragédiá(k)ra összpontosítják. A karriervágyból hatalmával visszaélő, tetemes népgazdasági károkat okozó és emberéleteket veszélyeztető, de a Párt éleslátásának köszönhetően leleplezett és méltó módon megbüntetett munkáskáder művezető története a forgatókönyvíró-páros keze alatt fokozatosan átalakult, elveszítette minden ideológiai élét és megtelt általános emberi tartalmakkal; bizalomról, hűségről, szeretetről, esendőségről, gyávaságról, megfelelési kényszerről, korrumpálhatóságról, a felelősség képességéről stb. szóló mozi született az egykori Szabad Nép-direktívából, amelyből hiányoznak nemcsak a történelmi szükségszerűséget fölismerő jók és retrográd rosszak, de az egyértelmű (pártszerű) válaszok és megoldások is.* (S mindez a Párttal szembeni függelemsértés – vagy provokáció – nem volt elég az alkotók részéről, a filmnek nemcsak a története izgalmas és életszerű, de a színészi alakítások is (máig) hitelesek és lebilincselőek: olyan nevek játsszák a Keserű igazság szerepeit, mint Bessenyei Ferenc, Gábor Miklós, Sinkovits Imre, Ruttkai Éva, Szemere Vera, Barsi Béla, Mádi Szabó Gábor, Bárdy György stb.)...

keseruigazsagarchivalasijelentesfilmtudomanyiintezet1959_ff_flmflmflmblg_457395_bbjnckblg_02102016.jpgwww.bessenyei.hu/film1/keseru/1959.jpg

*A Filmtudományi Intézet (ahol a Keserű igazsággal kapcsolatos minden dokumentum „Csak belső használatra, közlésre nem adható ki”-minősítésű volt) egy 1959-es archiválási jelentésében a következőket olvashatjuk: „A film témája az 1956 előtt elkövetett hibákra épül, izgalmas és nagyon problématikus feldolgozásban. Egy »munkáskáder« emelkedése és erkölcsi bukása adná az alapot, s ez még nem lenne baj, ha a készítők olyan negatív figurát ábrázolnának, aki egyértelműen elítélhető. De a film olyan jóindulatú, értelmes melegszívű embernek ábrázolja Sztankó János építésvezetőt, hogy nem tudjuk elhinni, hogy azokat a jelzéseket – bármennyire is törekszik a verseny megnyerésére – amelyeket felesége, barátja adnak számára ne szívlelné meg, s annyira elvakult lenne, hogy emberhalált okoz könnyelműsége és nem vállalja adott szavát, amikor a felelősségre vonásra kerül sor. Itt van a film alapvetően elhibázva, s a kritikai »realizmusa« így hazugsággá válik, ami miatt nem is mutatták be.”

keseruigazsagegykockaafilmbol_01_ff_flmflmflmblg_457324_bbjnckblg_02102016.jpgA Keserű igazság a YouTube-on is megtekinthető: www.youtube.com/watch?v=4X5qOznsGvY

A filmmel kapcsolatos információk és dokumentumok itt (is) található(a)k: www.bessenyei.hu/filmjei.htm#keser

[film, 1956, 1986, 1955, magyar film, YouTube, Sinkovits Imre, Farkas Ferenc, Várkonyi Zoltán, Ruttkai Éva, Gábor Miklós, Fényes Szabolcs, Barsi Béla, Bessenyei Ferenc, Bárdy György, Keserű igazság, Hegyi Barnabás, Molnár Tibor, Mádi Szabó Gábor, Nádasy László, Kövesi Endre, Szemere Vera]

Szólj hozzá!

Az ember tragédiája

2016.03.21. 21:11 bbjnick

Jankovics Marcell virtigli rajzfilmes. Ez egy sajátos műfaj, amelyhez speciális látás- és gondolkodásmód, különleges képességek, érzékenységek szükségeltetnek — s Jankovics ezekben nagyon jó. Egyéb tevékenységei is, tulajdonképpen, rajzfilmes munkáihoz kapcsolódó előtanulmányok.

Nagyon szeretem Jankovics filmjeit. Műfaj- és stílusbiztosan dolgozik, pontosan el- és/vagy megtalálja az arányokat, sem többet, sem kevesebbet nem akar mutatni/mondani, mint amit műfaja lehetőségei megengednek. (S eközben még folyamatosan tágít(gat)ja is a műfaj határait!)

Módom(ban) volt (alapos(abb)an is) megnézni a Jankovics-féle Az ember tragédiáját. Mindent egybevetve, azt kell mondanom, nem sikerült.

azembertragediajadvd_bdborit_ff_bbjnckblg_299457hz.jpg 

Jankovics továbbra is nagyon jó rajzfilmes, de Az ember tragédiája túl nagy feladatnak bizonyult számára. Filmje nagyon izgalmas, de zavaros, aránytalan és ritmustalan, időnként kifejezetten széteső (nem az eklekticizmusával van a probléma, mert Jankovics ezt az eklekticizmust más munkáiban magabiztosan kezeli, mesterien alkalmazza — itt, sajnos, nem annyira). Egyes részletei briliánsak, mások kínosan, az érthetetlenségig/az értelmezhetetlenségig elnagyoltak vagy esetlegesek.

Az ember tragédiája (úgy értem, Madách Tragédiája) (egy) nagyon koherens mű. Ha egy adapt(át)or „nagyvonalúskodik” (túl sokat megenged magának a művel szemben), az, ennél a műnél, szembeszökően és élesen kiütközik. És Jankovics most (szerintem) ebbe a hibába esett: egészen odáig elment, hogy lényegét tekintve próbálta átértelmezni a Tragédiát. Nem sikerült neki — és a Tragédia „bosszút áll”, látványosan kidomborítja a kudarcot.

Mindezzel együtt Jankovics Tragédiája az egyik legjobb animációs film, amit valaha láttam. Napestig sorolhatnám az értékeit, erényeit, de...

[2011, animációs film, Az ember tragédiája, Bacsó Zoltán, Bertalan Ágnes, film, Jankovics Marcell, Madách Imre, magyar film, Major Péter, Molnár Piroska, Mozart Wolfgang Amadeus, Sáry László, Széles Tamás, Szilágyi Tibor, Usztics Mátyás]

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása