1 jegyzet
...A napokban véletlenül belefutottam az egyik tévécsatornán egy ismeretterjesztő filmbe a Zónáról. Az 1986-os csernobili reaktorbalesetet követően az erőmű körül egy kb. 3000 négyzetkilométeres (Luxemburgnál kicsivel nagyobb méretű) zárt területet hoztak létre. Ez a környék eredetileg a Pripjaty folyó mocsárvidéke volt, amit még 
a sztálini időkben lecsapoltak és a csernobili atomkatasztrófa idején intenzív nagyüzemi mezőgazdaság folyt a vidéken. A természet mára szinte teljesen visszahódította a lezárt területet, ideális (és optimális, teljesen háborítatlan) életteret nyújtva az ott őshonos állatvilágnak. A film azt vizsgálta, milyen hatással van a radioaktív szennyezettség az állatparadicsom lakóira. Néhány motívum: az elhullott vagy elejtett állatok csontmaradványai ötvenszer radioaktívabbak, mint a Zónán kívül vizsgált csontok; a Zóna pelepopulációjában az életképtelenséget okozó születési rendellenességek száma kétszer magasabb, mint a kontrollcsoportokban (az átlagos 3% helyett a Zónában 6%); a Zóna létrehozását követően a területre visszaköltözött farkasok száma a biológusok által kalkulált 300 helyett mindössze 100-120-as egyedszinten megállt (holott ennél kedvezőbb környezet nem létezhetne számukra)... (Innét: mandiner.blog.hu/2016/02/04/valaki_szolhatna_miniszterelnokunknek?full_commentlist=1#comments)
***
Kapcsolódó bejegyzések:
bbjnick.blog.hu/2014/02/02/_az_atomenergia_olyan_mint_a_muvi_abortusz
bbjnick.blog.hu/2013/02/09/_energiahatekonysag_641
bbjnick.blog.hu/2013/02/17/_a_meteor_hatokoreben_hat_nuklearis_letesitmeny_van_692
