Olvasom: „...Ózdon az önkormányzat a 123 nyilvános vízcsapból (ezeket hívják hivatalosan közkutaknak) 62-re szűkítőket szerelt fel, és 27-et teljesen elzártak. Szerintük azért volt erre szükség, mert túl sok vizet pancsoltak el az emberek, és próbálnak spórolni. Ezen sokan felháborodtak, elsősorban azon, hogy a lépést a kánikulai napokra sikerült időzíteni, de sokan roma-, illetve szegényellenes élt is felfedeztek az intézkedésben, hiszen az a vezetékes víz nélküli Tábla és Sajóvárkony cigánysorait érinti.” (index.hu/belfold/2013/08/05/egyetlen_kutat_nyitottak_meg_ozdon)
No, szóval ...egy Tisza-menti tanyán (tanyasoron) nőttem fel a hetvenes években. Vezetékes vizünk, természetesen, nekünk sem volt. A hatvanas években még az ásottkutak vizét itták a környékbeli tanyasiak, de egy nagy kőolajvezeték-épít(kez)és után, amelynek következtében jelentősen romlott a talajvíz minősége, az ásottkutak vize ihatatlanná vált. Ezt a hatóságok is felismerték/belátták és a tanyáktól nagyjából másfél-két kilométerre, a műút mentén, telepítettek egy vezetékes vizet adó közkutat („nyomóskutat”). Mi is arra a közkútra jártunk (biciklivel) kannákkal ivóvízért, a kannákat a biciklikormányra akasztva szállítottuk. Egy-egy alkalommal két (kb. 15 literes) pléhkannával vételeztünk vizet, ami nagyjából két napig kitartott úgy, hogy csak ivásra és főzésre használtuk (családunk hattagú volt, de rendszeresen csak négyen tartózkodtunk a tanyán). Itatásra, öntözésre, mosdásra, mosogatásra stb. az ásottkút vizét használtuk, mosásra pedig esővizet, amelyet nagyanyám rendszeresen gyűjtött az ereszek széle alá elhelyezett üstben, dézsában, kádban (effélékben)...
Valamint: J a v a s l a t a közkifolyókkal kapcsolatos döntések meghozatalára, Ózd, 2013. június 27. --- www.ozd.hu/content/cont_51c15c83514216.66390597/9_napirend_Kozkifolyokkal_kapcs_dontes.pdf
***
Schmidt hadnagy (a polgárháború hőse) ajánlja: magyarido.blog.hu/2009/11/23/mely_en_benn_magyar_foldon
