1 jegyzet
...ami pedig a [Kerényi-féle] Nemzeti Könyvtárat (www.nemzetikonyvtar.hu/) illeti: nagyon is koncepcionális történet ez/az! Nagyon is világos politikai logika szerint működik...
...ez a könyvsorozat (egy) „identitáserősítő” sorozat (...ez a fajta identitásépítés/erősítés a klebelsbergi kultpolnak is meghatározó része volt, tkp. anno ezzel nyitottak --- természetesen, a kornak megfelelően, összehasonlíthatatlanul magasabb szellemi színvonalon (de csak identitásépítés/erősítés volt az is!)...). A célja (az), hogy elköteleződést erősítsen és (re)prezentáljon. A jelenlegi hatalom (így-úgy, ilyen-olyan) híveinek nem adhatod a kezébe (legalábbis, legtöbbjüknek nem) Széchenyi Önismeretét, Pázmány prédikációit vagy Kemény Zsigmond regényeit stb., mert nem(igen) tud(ná)nak mit kezdeni azokkal, de Jelky András kalandjaival vagy Venesz Magyaros konyhájával (talán) igen; s nem ajánlhatsz számukra praktikusan kezelhető (rendszeres használatra szánt) kritikai kiadásokat, mert (ugyan) minek, de adhatsz nekik látványos, nagyméretű, élénk piros borítójú köteteket, melyeknek gerincén (nagy, világító) fehér betűkkel messziről olvasható a cím, hogy a köteteket tulajdonosaik fölrakhassák a polcra (egymás mellé Tormayt és Karinthyt, az ’56-os emlékkönyvet és a Magyar Húsvétot, az Eszterházy János-életrajzot és Kriza székely népmesegyűjteményét stb.); hogy ha ránéznek, akkor tudhassák, kik is ők és ha más ránéz, az is tudhassa (kik is ők) (...a napokban láttam a tévéhíradóban nyilatkozni egy helyettesállamtitkárhelyettes asszonyt, aki a vörösiszapos MAL Rt.-vel kapcsolatos jogi-gazdasági helyzetről beszélt: mögötte, a könyvespolcon, ott virítottak a Nemzeti Könyvtár nagy piros gerincei...)... (Innét: mandiner.blog.hu/2013/03/23/venesz_jozsef_a_nemzeti_konyvtarban_ilyen_orszag_pedig_nincs_ccclxxiv?fullcommentlist=1#comments)
