Egy kommentsor részlete (melyet egy jövőbeni vita reményében posztosítottam is; itt:
eszembe juttatott egy másik kommentsort, melyet itt és most posztosítok.
Tehát, részlet egy kommentsorból (e bejegyzés alól: konzervatorium.blog.hu/2009/10/28/almok_es_egy_rekviem)
bbjnick · bbjnick.blog.hu 2009.10.31. 17:02:40
@Shenpen:
(…)
Kilencven óta itt már minden századrangú amerikai közgazdász és politológus is megistenült, itt már az utolsó vólsztríti tőzsdeüzér is hivatkozási alap volt - ott is tartunk, ahol -, de mindenki fincsorogni és idegesen rángatózni kezd, ha szóba kerül, hogy milyen szellemi vagyon halmozódott itt fel a XX. század első felében. Ja, hogy annak a erjedésnek volt egy népi és szociális indíttatása. Bartók nem volt elég ejrópéjer?! Ha neki nem volt büdös a saját fajtája, nekünk miért is az?
No, hát most a jónyalóka visszanyal, b*sszus! Jön a csiszlikvilág, lehet majd aggódni meg fancsalogni:-(
És: "mai állapotunkban kell egy kicsit több büszkeség, vagányság, romantika, közösség, fegyelem, és bizalom. Ezek nem abszolút értékek" --- ha a közösség, fegyelem és bizalom nem abszolút értékek, akkor mik azok?
Shenpen · blog.skepticaldoctor.com/ 2009.10.31. 18:33:13
@bbjnick:
sajnálom, de Németh és Illyés tényleg nem lehet, ha nem is nem szalonképes (ez elég rossz kifejezés), de nem példakép.
Nézd meg, mit írt Babits Némethről:
vagy Márai Illyésről:
Nem valami ejróperségről van szó, hanem alapvető jellemkérdésekről.
"ha a közösség, fegyelem és bizalom nem abszolút értékek, akkor mik azok?" - pl. az Aranyszabály, ami azért abszolút, mert nem lehet túl sok belőle. Ezekből azért lehet túl sok, el tudunk képzelni olyat szerintem, amikor túl sok. Igaz, most éppen nem az van, hanem az, hogy túl kevés.
bbjnick · bbjnick.blog.hu 2009.11.01. 07:48:34
@Shenpen:
Tudom, miket (is) írt Márai Illyésről és Babits Némethről és viszont:-) No, de Shenpen, ha az alapján próbálnánk megírni a magyar irodalom történetét, amit ezek a jóemberek összeírkáltak egymásról, akkor az az irodalomtörténet nyomban megnyerné a világ legrövidebb könyvei versenyt:-D A művészek - tisztelet a kivételnek - hiú, egoista zombik:-D Etika, logika, esztétika és személyes szimpátiák, sértettségek, érzékenységek és rögeszmék egyaránt kavarodnak ezekben az adok-kapokokban (amit irodalmi életnek hívunk):-) A lényeg nem ebben van.
Leírtam sokszor, leírom hát mégegyszer: a két háború közötti magyar népi irodalom nem azért fontos és érdekes, mert népi, hanem azért, mert az utolsó szellemi mozgalom (mozgás) volt Magyarországon, aminek élesztője/erjesztője a (társadalmi szintű) szocialitás volt. Minden, ami utána történt ideologikus/terrorisztikus környezetben történt. Illyés (a "sunyi paraszt") nem azért érdekes, mert paraszt származék volt és nem is azért, mert jó vagy rossz író-költő volt, hanem mert ennek a szellemi mozgalomnak (mozgásnak) utolsó jelentékeny és hiteles képviselője ő volt. Ott lehet felvenni a fonalat, ahol ő és kortársai letették. Nem véletlen, hogy 1990-ben ez után a tradíció után kaptak, akik kaptak és nem véletlen, hogy olyan vehemenciával támadták, akik támadták. (Azon, ugye, nincs közöttünk vita, hogy az exkommunista garnitúra és az úgynevezett liberálisok összefekvését pontosan ettől a szocialitás-eszmétől való félelem motiválta; ez ellen születtek a fasisztaveszély, náciveszély, antiszemitizmus, rasszizmus és egyéb hamis és aljas vádbélyegek).
Az, hogy itt tartunk, ahol tartunk, az szerintem mindennél jobban bizonyítja, hogy szocialitás-eszme nélkül mire lehet jutni. Kipróbáltuk, megtapasztaltuk, szétesett az állam, erősen szétesőben a társadalom, s ha ez a társadalomtudósoknak még nem nyilvánvaló, rég nyilvánvaló már a "közembereknek". És ha politikai és gazdasági hatalmat birtokló oligarchiától (mert valóban úgy viselkedik ez az "elit", mintha egymással mutyizó, hajbakapó, majd megbékülő oligarchikus csoportokból állna) már nem várhatnak semmit, attól várnak, aki ígér. A pikáns a történetben az, hogy a Jobbiknak minden esélye megvan arra (ha eddig még nem történt meg vele), hogy ennek az oligarchiának a bábjává váljon. De ez a lényegen mit sem változtat.
(…)
Shenpen · blog.skepticaldoctor.com/ 2009.11.01. 23:01:31
@bbjnick:
értem, mire gondol szocialitás alatt és egyet is értek azzal, hogy főképpen ez felejtődött el és ezt kellene újra felvenni valahogy. de szerintem a népi mozgalom, éppen mert ennek talán utolsó képviselője volt, szerintem eltorzult, beteges formában képviselte ezt, pontosan amiatt, ami Babits írt Némethről. Borzalmas hiányosságaik voltak gyakorlati lényeglátás, prudencia stb. dolgaiban. Olyan szinten volt túlfűtött, impraktikus az a lényeglátás, hogy csak. ahogy Bibó mondta, túlfűtött lényeglátók, ádáz próféták. azaz, talán nem a legutolsóhoz kellene visszanyúlni, hanem korábbiakhoz, mondjuk. Madách és Széchenyi nekem jó kiindulási pont lenne. Babits, Márai, Szekfű, és még páran, de az igazság az, hogy szerintem a legjobbak valszeg nem is ők, hanem a legjobbakat tuti, hogy mind elfelejtettük, mert egyetlen rákövetkező kornak (a terrorisztikus koroknak) sem állt érdekében, hogy emlékezzünk rájuk. biztos publikált a megyei lapokba legalább 20 Madách-féle józan figura, csak elfelejtettük őket.
ugye azt tudja, hogy a népieket részben azért nem felejtettük el, és azért van az, hogy a Némethtől Fekete Gyulán és Csurkán át Vonáig tartó vonal ma röhejes módon az egyetlen _töretlen_ politikai hagyomány, amiben a kommunizmus nem okozott törést, pont ebben áll az erejük, hogy minden másban a kommunizmus törés volt, szóval hogy ennek az oka az, hogy a hallgatólagosan a népi vonal a kommunizmus alatt a tűrt kategóriába tartozott, nem a tiltottba, mint az összes többi? ugye a komcsik káderalapon, osztályalapon gondolkoztak, és úgy voltak vele, hogy ha már úgyse lehet mindenki kommunista, akkor inkább legyen egy echte népi-paraszti indulatleeresztő szelep, mint valami burzsuj vagy arisztokratikus.
bbjnick · bbjnick.blog.hu 2009.11.02. 07:42:14
@Shenpen:
(…)
A jó kommancsok nagyon komoly energiát öltek abba, hogy ha már eltörölni nem tudják (a múltat) - erre azért elég korán rájöttek -, legalább a ízlésük/vélt vagy valós érdekeik szerint újraszőjék a szálakat, vagy ott, ahol az agyag semmiképpen sem enged (az újraszövésnek), hát legalább összekuszálják azokat (a szálakat).
Itt ülünk a nagy gubanc felett, próbáljuk szálazni, törjük a fejünket, melyik szál honnan jön, melyik szál melyik szállal volt eredetileg egybeszőve. Néha tévedünk, néha nem, de szövésminta nélkül ki tudná ezt megmondani.
Azért néhány dolog a szálak jellegéből, tulajdonságaiból adódóan nyilvánvaló. Például az, hogy valamikor egységes szövetet alkottak. Olyannyira, hogyha felveszem a Babits szálat és mellette a Móricz szálat különösebb hókuszpókusz nélkül egymás mellé illeszthetők. Aminthogy ha kiszálazom a gubancból a Bibó szálat és az Illyés szálat, hát, azok is nagyon egymás mellé illenek. Vagy ha megcsípem a Németh szálat, és kellő állhatatossággal húzom, egy idő után már a Széchenyi szálat is húzom, mert valamikor egymásba voltak szőve.
Miért mondom mindezt? Mert az elmúlt bő ötven év ideológiai pusztítása tág teret nyújt ahhoz, hogy a gubancból tetszésünk szerint szálazgassunk, de azért a nyilvánvaló tények, még ma is nyilvánvaló tények.
Például az, hogy Bibó és Illyés a háború után közös platformon álltak (Parasztpárt), vagy hogy a két világháború közötti Magyarországon Klebelsbergtől Szekfűn át egészen Bajcsy-Zsilinszky Endréig mindenki a szociális kérdés kezelésében kereste a megoldást, valamennyien világosan látták és nyíltan beszéltek is róla, hogy ha a kor "elitje" nem, akkor majd valami barna vagy vörös szocializmus oldja meg a kérdést. És ha már Bibó szóba került, akkor ne feledkezzünk meg arról sem, amit a "hamis realistákról" írt/mondott. Aminthogy azt se hagyjuk figyelmen kívül, hogy a népi mozgalom nem valaminek a végén állt, hanem éppen a kezdete volt és hogy éppen a barna és vörös szocializmusokkal szembeni ellenállás jegyében jött létre. És a többi...
Szóval, ha barátságban akarunk maradni a tényekkel, akkor felejtsük el azt "a Némethtől Fekete Gyulán és Csurkán át Vonáig tartó vonal"-at (mi kötné ezeket a figurákat össze Vonával? – csak nem a fasizmusnácizmusantiszemitizmusrasszizmus?!), mert ilyen nincs és tudatosítsuk magunkban, hogy multunkat csak egyben kaphatjuk meg és csak akkor tanulhatunk (ad absurdum: profitálhatunk) belőle, ha megpróbáljuk folyamatában és egységében látni.
Szerintem.:-)
